(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
A védett tóban három őshonos faj él egyedüliként a világon: a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis) a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj és a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj. A halfaj a világon összesen 25 példányban, míg a csigafaj 20 példányban képviselteti magát.
Forrás : hirado.hu
Mit tesz a helyi hatóság a kipusztulás ellen ?Valamit kell tegyen.Olvassák el a Reggeli Újság cikkét itt '
A püspökfürdői termál tó megmentése érdekében tartottak
megbeszélést szerdán Claudiu Pop prefektus kezdeményezésére a Bihar
Megyei Prefektúra nagyváradi székhelyén.
A Bihar Megyei Prefektúra székhelyén szerdán fél tízkor
kezdődött megbeszélést Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa irányította. A
sajtó nyilvánossága előtt tartott gyűlésen megjelentek a Körösvidéki
Múzeum képviselői – ez az intézmény kezeli a termál tavat is magában
foglaló püspökfürdői természetvédelmi övezetet –, továbbá az Országos
Ásványkincshatóság (ANRM), a megyei környezetvédelmi ügynökség
képviselői, Szentmárton község polgármestere, a Transgex, kútfúrásokra
specializálódott cég képviselője, valamint Vasile Soldea nyugdíjas
egyetemi professzor is, aki egy saját műszaki megoldással állt elő a
termál tó megmentésére. Mircea Novac a Transgex képviselője egy
lehetséges megoldásként vázolta fel azt, hogy fúrhatnának egy kutat,
amit csak arra használnának, hogy a tavat táplálják belőle termálvízzel.
Vasile Soldea elmondta, hogy a teljes tófelületet meg kellene
takarítani az invazív növényszettől – a nádastól, kákától –, ami
elfoglalta a tófelület egy részét. Emellett azt javasolta, hogy a Betfia
felől a felszíni vizeket külön vezessék el föld alatti vezetékeken,
hogy ez ne érintse a termálvízi tófelületet.
Korlátozni a fogyasztást
Marossy Anna nyugdíjas biológus, természetvédő elmondta, hogy hiába üledékmentesítik a tavat, ha nem tudják a termálvizet pótolni. Majd történetileg vázolta fel a helyzetet, kiemelve azt, hogy 1974-ben kezdődött el a nagymértékű termálvíz kiaknázás, amikor mindenfelé elkezdtek fúrásokat végezni és kiépítették a két üdülőközpontot, Félixfürdőt és Püspökfürdőt. De még akkor is felügyelték a termálvíz-kitemelést, és amikor a vízhozam apadt, akkor csökkentették a fogyasztást, sőt, arra is volt példa, hogy leállították azt. Marossy Anna leszögezte, hogy a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a strandok, hotelek, panziók nyakló nélkül használják a termálvizet, pedig, mint érvelt, a termálvizet csak gyógyászati célra, nem pedig szórakozásra kellene használni. Marossy Anna azt javasolta, hogy vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a fogyasztást, legdrasztikusabb megoldásként pedig a kutak elzárását említette.
Érdekellentétek
Ennél a pontnál körvonalazódtak még inkább a különböző álláspontok: az ANRM képviselője és Szentmárton polgármestere a környéken lévő turisztikai vállalkozások, beruházók érdekeinek megfelelő álláspontot fejtettek ki. Lucian Popus polgármester kijelentette, hogy nagy hiba lenne a termálvíz fogyasztást leállítani, mert a községnek az a célja, hogy a befektetők befejezzék beruházásaikat, ezért a termál tó megmentésére más megoldást kell találni. Radu Miron az ANRM Bihar megyei képviselője mindvégig azt bizonygatta, hogy a fogyasztás nem befolyásolja drasztikus módon a tó vízszintjét. Azzal érvelt, hogy a tó vizének tizenkét százaléka amúgy sem termálvíz, hanem csapadék, tehát az apadás egyik fő oka a szárazság. Ugyanakkor az ANRM által kiadott kútfúrási engedélyekkel kifúrt kutak a kitermelhető termálvíznek mindössze 68 százalékát használják fel – hangoztatta. Ez utóbbira reagálva Radu Huza a Körösvidéki Múzeum védett területekért felelős muzeográfusa elmondta, hogy a Miron által hivatkozott adatok legalább harminc évvel ezelőttiek, és mivel a termálvíz hozam folyamatosan változik, ezért a megengedett kitermelhető mennyiségre vonatkozó adatokat is felül kellene vizsgálni. Elmondta azt is, hogy a tó termálvíz forrásai gyakorlatilag kiapadtak. A problémákat a múzeum már évekkel ezelőtt jelezte, és előállt azzal a javaslattal is, hogy üledékmentesítsék a nagy tavat, de a beavatkozáshoz az Akadémia engedélyére van szükség, ami azonban mindmáig érkezett meg. Sanda Mercea a Környezetvédelmi Ügynökség képviselője arról számolt be, hogy tavaly év végén értesítették a Román Tudományos Akadémiát és a Környezetvédelmi Minisztériumot is a püspökfürdői tavacska állapotáról, de az akadémia már több mint egy hónapja nem válaszolt, míg a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy felállítanak egy bizottságot, amelyik kivizsgálja az ügyet, de az a bizottság máig nem érkezett meg Bihar megyébe.
Arrogancia
A termál tó apadása és a túlzott fogyasztás közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet Adrian Gagiu, a múzeum munkatársa is, amikor kérdéssel fordult a prefektushoz: hogyan lehetséges az, hogy a múzeum 2011 végén jelezte a termál tónál tapasztalható gondokat, de tíz hónappal később a Hotel Prezident Félixfürdő mellett mégis akvaparkot nyitott, aminek nyomán a termál tó napok alatt kiszáradt. A múzeum munkatársaival addig is arrogánsan beszélő Claudiu Pop ettől még idegesebb lett, felháborodva vonta kérdőre Gagiut, hogyan merészel ő kérdéseket feltenni a prefektusnak, majd Radu Huzát vádolta álszenteskedéssel, mert mint állította, Huza aláírt egy jóváhagyást, melynek alapján Püspökfürdőn egy új spa épülhet. Huza válaszában elmondta, hogy az építmény nem a természeti övezet területén fog megépülni, és az építmény felépítésével együtt nem hagyták jóvá egy kút fúrását is. A hosszúra nyúlt megbeszélés végén a felek abban maradtak, hogy a múzeum jövő hétfőig benyújt a prefektúrára egy javaslatcsomagot a probléma orvoslására.
Forrás : erdon.ro
Korlátozni a fogyasztást
Marossy Anna nyugdíjas biológus, természetvédő elmondta, hogy hiába üledékmentesítik a tavat, ha nem tudják a termálvizet pótolni. Majd történetileg vázolta fel a helyzetet, kiemelve azt, hogy 1974-ben kezdődött el a nagymértékű termálvíz kiaknázás, amikor mindenfelé elkezdtek fúrásokat végezni és kiépítették a két üdülőközpontot, Félixfürdőt és Püspökfürdőt. De még akkor is felügyelték a termálvíz-kitemelést, és amikor a vízhozam apadt, akkor csökkentették a fogyasztást, sőt, arra is volt példa, hogy leállították azt. Marossy Anna leszögezte, hogy a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a strandok, hotelek, panziók nyakló nélkül használják a termálvizet, pedig, mint érvelt, a termálvizet csak gyógyászati célra, nem pedig szórakozásra kellene használni. Marossy Anna azt javasolta, hogy vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a fogyasztást, legdrasztikusabb megoldásként pedig a kutak elzárását említette.
Érdekellentétek
Ennél a pontnál körvonalazódtak még inkább a különböző álláspontok: az ANRM képviselője és Szentmárton polgármestere a környéken lévő turisztikai vállalkozások, beruházók érdekeinek megfelelő álláspontot fejtettek ki. Lucian Popus polgármester kijelentette, hogy nagy hiba lenne a termálvíz fogyasztást leállítani, mert a községnek az a célja, hogy a befektetők befejezzék beruházásaikat, ezért a termál tó megmentésére más megoldást kell találni. Radu Miron az ANRM Bihar megyei képviselője mindvégig azt bizonygatta, hogy a fogyasztás nem befolyásolja drasztikus módon a tó vízszintjét. Azzal érvelt, hogy a tó vizének tizenkét százaléka amúgy sem termálvíz, hanem csapadék, tehát az apadás egyik fő oka a szárazság. Ugyanakkor az ANRM által kiadott kútfúrási engedélyekkel kifúrt kutak a kitermelhető termálvíznek mindössze 68 százalékát használják fel – hangoztatta. Ez utóbbira reagálva Radu Huza a Körösvidéki Múzeum védett területekért felelős muzeográfusa elmondta, hogy a Miron által hivatkozott adatok legalább harminc évvel ezelőttiek, és mivel a termálvíz hozam folyamatosan változik, ezért a megengedett kitermelhető mennyiségre vonatkozó adatokat is felül kellene vizsgálni. Elmondta azt is, hogy a tó termálvíz forrásai gyakorlatilag kiapadtak. A problémákat a múzeum már évekkel ezelőtt jelezte, és előállt azzal a javaslattal is, hogy üledékmentesítsék a nagy tavat, de a beavatkozáshoz az Akadémia engedélyére van szükség, ami azonban mindmáig érkezett meg. Sanda Mercea a Környezetvédelmi Ügynökség képviselője arról számolt be, hogy tavaly év végén értesítették a Román Tudományos Akadémiát és a Környezetvédelmi Minisztériumot is a püspökfürdői tavacska állapotáról, de az akadémia már több mint egy hónapja nem válaszolt, míg a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy felállítanak egy bizottságot, amelyik kivizsgálja az ügyet, de az a bizottság máig nem érkezett meg Bihar megyébe.
Arrogancia
A termál tó apadása és a túlzott fogyasztás közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet Adrian Gagiu, a múzeum munkatársa is, amikor kérdéssel fordult a prefektushoz: hogyan lehetséges az, hogy a múzeum 2011 végén jelezte a termál tónál tapasztalható gondokat, de tíz hónappal később a Hotel Prezident Félixfürdő mellett mégis akvaparkot nyitott, aminek nyomán a termál tó napok alatt kiszáradt. A múzeum munkatársaival addig is arrogánsan beszélő Claudiu Pop ettől még idegesebb lett, felháborodva vonta kérdőre Gagiut, hogyan merészel ő kérdéseket feltenni a prefektusnak, majd Radu Huzát vádolta álszenteskedéssel, mert mint állította, Huza aláírt egy jóváhagyást, melynek alapján Püspökfürdőn egy új spa épülhet. Huza válaszában elmondta, hogy az építmény nem a természeti övezet területén fog megépülni, és az építmény felépítésével együtt nem hagyták jóvá egy kút fúrását is. A hosszúra nyúlt megbeszélés végén a felek abban maradtak, hogy a múzeum jövő hétfőig benyújt a prefektúrára egy javaslatcsomagot a probléma orvoslására.
Forrás : erdon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése