Az egyhektárosról néhány tíz négyzetméteresre zsugorodott tavat, amelyet eddig a
termálvizes Pece-patak táplált vízzel, tavaly szeptember óta tűzoltótömlővel
próbálják pótolni a szomszédos strand forrásáról.
A védett tóban három őshonos faj él egyedüliként a világon: a hévízi
tündérrózsa
(Nymphaea lotus forma thermalis) a bordás homorcsa (Melanopsis
parreyssi) nevű
csigafaj és a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj. A
halfaj a világon összesen 25 példányban, míg a csigafaj 20 példányban
képviselteti magát.
A püspökfürdői termál tó megmentése érdekében tartottak
megbeszélést szerdán Claudiu Pop prefektus kezdeményezésére a Bihar
Megyei Prefektúra nagyváradi székhelyén.
A
Bihar Megyei Prefektúra székhelyén szerdán fél tízkor
kezdődött megbeszélést Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa irányította. A
sajtó nyilvánossága előtt tartott gyűlésen megjelentek a Körösvidéki
Múzeum képviselői – ez az intézmény kezeli a termál tavat is magában
foglaló püspökfürdői természetvédelmi övezetet –, továbbá az Országos
Ásványkincshatóság (ANRM), a megyei környezetvédelmi ügynökség
képviselői, Szentmárton község polgármestere, a Transgex, kútfúrásokra
specializálódott cég képviselője, valamint Vasile Soldea nyugdíjas
egyetemi professzor is, aki egy saját műszaki megoldással állt elő a
termál tó megmentésére. Mircea Novac a Transgex képviselője egy
lehetséges megoldásként vázolta fel azt, hogy fúrhatnának egy kutat,
amit csak arra használnának, hogy a tavat táplálják belőle termálvízzel.
Vasile Soldea elmondta, hogy a teljes tófelületet meg kellene
takarítani az invazív növényszettől – a nádastól, kákától –, ami
elfoglalta a tófelület egy részét. Emellett azt javasolta, hogy a Betfia
felől a felszíni vizeket külön vezessék el föld alatti vezetékeken,
hogy ez ne érintse a termálvízi tófelületet.
Korlátozni a fogyasztást
Marossy Anna nyugdíjas biológus, természetvédő elmondta, hogy hiába
üledékmentesítik a tavat, ha nem tudják a termálvizet pótolni. Majd
történetileg vázolta fel a helyzetet, kiemelve azt, hogy 1974-ben
kezdődött el a nagymértékű termálvíz kiaknázás, amikor mindenfelé
elkezdtek fúrásokat végezni és kiépítették a két üdülőközpontot,
Félixfürdőt és Püspökfürdőt. De még akkor is felügyelték a
termálvíz-kitemelést, és amikor a vízhozam apadt, akkor csökkentették a
fogyasztást, sőt, arra is volt példa, hogy leállították azt. Marossy
Anna leszögezte, hogy a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a strandok,
hotelek, panziók nyakló nélkül használják a termálvizet, pedig, mint
érvelt, a termálvizet csak gyógyászati célra, nem pedig szórakozásra
kellene használni. Marossy Anna azt javasolta, hogy vagy a lehető
legnagyobb mértékben csökkenteni kell a fogyasztást, legdrasztikusabb
megoldásként pedig a kutak elzárását említette.
Érdekellentétek
Ennél a pontnál körvonalazódtak még inkább a különböző álláspontok:
az ANRM képviselője és Szentmárton polgármestere a környéken lévő
turisztikai vállalkozások, beruházók érdekeinek megfelelő álláspontot
fejtettek ki. Lucian Popus polgármester kijelentette, hogy nagy hiba
lenne a termálvíz fogyasztást leállítani, mert a községnek az a célja,
hogy a befektetők befejezzék beruházásaikat, ezért a termál tó
megmentésére más megoldást kell találni. Radu Miron az ANRM Bihar megyei
képviselője mindvégig azt bizonygatta, hogy a fogyasztás nem
befolyásolja drasztikus módon a tó vízszintjét. Azzal érvelt, hogy a tó
vizének tizenkét százaléka amúgy sem termálvíz, hanem csapadék, tehát az
apadás egyik fő oka a szárazság. Ugyanakkor az ANRM által kiadott
kútfúrási engedélyekkel kifúrt kutak a kitermelhető termálvíznek
mindössze 68 százalékát használják fel – hangoztatta. Ez utóbbira
reagálva Radu Huza a Körösvidéki Múzeum védett területekért felelős
muzeográfusa elmondta, hogy a Miron által hivatkozott adatok legalább
harminc évvel ezelőttiek, és mivel a termálvíz hozam folyamatosan
változik, ezért a megengedett kitermelhető mennyiségre vonatkozó
adatokat is felül kellene vizsgálni. Elmondta azt is, hogy a tó
termálvíz forrásai gyakorlatilag kiapadtak. A problémákat a múzeum már
évekkel ezelőtt jelezte, és előállt azzal a javaslattal is, hogy
üledékmentesítsék a nagy tavat, de a beavatkozáshoz az Akadémia
engedélyére van szükség, ami azonban mindmáig érkezett meg. Sanda Mercea
a Környezetvédelmi Ügynökség képviselője arról számolt be, hogy tavaly
év végén értesítették a Román Tudományos Akadémiát és a Környezetvédelmi
Minisztériumot is a püspökfürdői tavacska állapotáról, de az akadémia
már több mint egy hónapja nem válaszolt, míg a minisztériumból az a
válasz érkezett, hogy felállítanak egy bizottságot, amelyik kivizsgálja
az ügyet, de az a bizottság máig nem érkezett meg Bihar megyébe.
Arrogancia
A
termál tó apadása és a túlzott fogyasztás közötti
összefüggésre hívta fel a figyelmet Adrian Gagiu, a múzeum munkatársa
is, amikor kérdéssel fordult a prefektushoz: hogyan lehetséges az, hogy a
múzeum 2011 végén jelezte a termál tónál tapasztalható gondokat, de tíz
hónappal később a Hotel Prezident Félixfürdő mellett mégis akvaparkot
nyitott, aminek nyomán a termál tó napok alatt kiszáradt. A múzeum
munkatársaival addig is arrogánsan beszélő Claudiu Pop ettől még
idegesebb lett, felháborodva vonta kérdőre Gagiut, hogyan merészel ő
kérdéseket feltenni a prefektusnak, majd Radu Huzát vádolta
álszenteskedéssel, mert mint állította, Huza aláírt egy jóváhagyást,
melynek alapján
Püspökfürdőn egy új spa épülhet. Huza
válaszában elmondta, hogy az építmény nem a természeti övezet területén
fog megépülni, és az építmény felépítésével együtt nem hagyták jóvá egy
kút fúrását is. A hosszúra nyúlt megbeszélés végén a felek abban
maradtak, hogy a múzeum jövő hétfőig benyújt a prefektúrára egy
javaslatcsomagot a probléma orvoslására.
Forrás :
erdon.ro