Forrás : szilveszter.hu
Szilveszter és Újév eredetéről,szokásairól olvashat a következő cikkben :
"Az ünnep a IV.
századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó
napján halt meg. A hajnalig tartó ünnepség a római szaturnálikból
hagyományozódott ránk. Hatalmas mulatságok voltak ezek, ahol még a
rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A dorbézolás később
elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá vált. A
honfoglaló magyarok inkább az évszakváltást ünnepelték újévként,
tavasszal és ősszel. Ilyenkor hajtották ugyanis ki- és vissza az
állatokat a levedelőkről. Európában sokáig mozgóünnepként ülték, az is
előfordult, hogy vízkereszt idejére esett az ünnepség. Ezt követően
sokáig XVI. századig karácsonnyal esett egybe az ünnep. Végül XII. Ince
Pápa pontot tett az ügy végére, és 1691-ben kihirdette, hogy az újév
napja mindig január 1. legyen.
Újévi népi tradíciók
Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez
és az év első napjához. Protestáns hagyomány például az óvétemetés.
Bizonyos vidékeken pedig - a termékenység érdekében - nyájfordítást
tartottak, az állatokat felkeltették, hogy rávegyék őket, hogy
feküdjenek az egyik oldalukról a másikra. Erdélyben egykor kiharangozták
ez elmúlt évet és énekeltek az újév beköszöntével. Volt ahol álmokból
jósolták meg a következő évet, ezért fontos volt, hogy jusson idő a
vigadalom mellett némi szundításra is.
Újév napján
Egykor a falusiak számára nagyon fontosak voltak az újévi
köszöntők, amelyeknek mindig pozitív tartalma volt. Még ma is él a
hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza
az egész évünket.
Elterjed népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem
szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az
otthonunkból. Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon.
Fokhagyma kalendárium: 12 gerezd fokhagymát tettek ki, amelyek a
hónapokat szimbolizáltak, ezekre sót tettek. Ha a gerezdek
átnedvesedtek reggelre, akkor az azt jelölő hónapra sok csapadékot
jelentett. Az sem volt mindegy, milyen vendég érkezik a házhoz újévkor.
Ha férfi jött az szerencsét jelentett, ha nő az balszerencsét. Az
egészségre is több hiedelem vonatkozott, például friss vízben mosdottak
meg annak érdekében, hogy egész évben megőrizzék vitalitásukat.
A zajkeltés eredete
Eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el a hangoskodással.
Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a
zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő
pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát
feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság,
szerencsés történés következhessen be. Erre szolgál egyébként a bulizás
is.
Miért fogadkozunk?
Elsősorban azért fogadtunk meg dolgokat, hogy hátrahagyjuk eddig
hibáinkat és tisztalappal kezdhessük ez új esztendőt. Ilyenkor ki lehet
nyíltan mondani mit nem csináltunk jól eddig, és miben szeretnénk
változtatni a következő évben.
Együtt boldogabb
Az ökör iszik magában – tartja a mondás. Nem véletlen, már az
ókorban is sokan együtt ünnepeltek. A bánatot, fájdalmat, hibákat nem is
lehet egyedül hátrahagyni, sokkal jobb ezt csoportosan tenni. Inni,
bulizni, ünnepelni, de fogadkozni is együtt érdemes
Étkezés, ételek újév napján
A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első
napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a
szerencsét”. Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az
„előtúrja a szerencsét”. Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz. "