Régi képeslapok, régi történetek

Első képeslapunk a Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egylet múzeumát ábrázolja. Az egylet 1872-ben alakult id. Gyalókay Lajos kezdeményezésére. Első elnöke Dőry József főispán lett, az alelnök id. Gyalókay Lajos, aki az egész egylet tevékenységét koordinálta. A titkári teendőket két premontrei paptanár, Barlanghy Adorján és Cséplő Péter vállalta - írja Péter I. Zoltán.

Az előzőleg összegyűlt régészeti anyagot a Széchenyi téri vármegyeháza két termében állították ki. Gyalókay Lajos a választmány megbízásából 1875-ben egyleti közlönyt indított, Régészeti és Történeti Közlemények címmel. Egy év alatt hét száma jelent meg, majd érdektelenség miatt megszűnt. Rómer Flóris kanonok, elismert régész 1877-ben, Váradra érkezése után bekapcsolódott az egyleti munkába.

 

Bár a gyűjtemény gyarapodott, a vármegye 1879-ben visszavette a két termet, ezért a múzeumi anyagot a Gazdasági Egylet epreskerti házában helyezték el, a mai labdarúgópálya környékén. Mivel akkoriban ez a hely a város szélének számított, a Pray György utca mélyén levő múzeumot alig látogatta valaki. Az 1855-ben megtartott tisztújítás után – amikor Rómer Flóris lett az elnök és dr. Karácsonyi János a titkár – az akkor már 4737 darabot számláló gyűjteményt az egykori Apáca, későbbi Szilágyi Dezső utcában, a Tóth Ferenc-féle ház két szobájába helyezték át. Állandó és időszakos kiállításokat is szerveztek itt.

 

Az egylet évkönyveket is kiadott. Az első 1888-ban jelent meg, a második 1893-ban, a harmadik 1897-ben, a negyedik 1902-ben, az ötödik 1909-ben. A hatodik és egyben az utolsó 1913-ban Biharvárad néven látott napvilágot. Az egylet nevében 1890-től Nagyvárad is szerepel Bihar megye mellett.

 

Látva a gyűjtemény gyarapodását, s tudva, hogy a gazdag Ipolyi-gyűjtemény is Váradra kerül, Schlauch Lőrinc bíboros telket ajánlott fel egy múzeum építésére. Gyűjtést indítottak és tervpályázatot írtak ki. Ennek id. Rimanóczy Kálmán lett a nyertese 1891-ben. Ekkor már Bunyitay Vince volt az egylet elnöke.

 

A latin szertartású püspökség kertjéből a múzeum számára kiszakított telek előtt 1893 októberében egy utat nyitottak a Fő utca irányából a Schlauch tér felé. Egy évvel később hivatalosan is átadták a forgalomnak Múzeum utca néven. A következő évben hozzákezdtek a múzeum építéséhez is. 1895. november 1-jére épült fel a historizáló, túlsúlyban neoreneszánsz stílusjegyeket viselő épület, s a következő év június 27-én nyitották meg ünnepélyesen. Az eseményt az 1896-ban kiadott Emlékkönyvben örökítette meg dr. Karácsonyi János.

 

Megnyitásakor a múzeum kilenc teremből állt. Az előcsarnokból a nagyterembe vezető neoreneszánsz díszkaput Bunyitay Vince saját költségén faragtatta. Mivel a kiállítási tárgyak egyre szaporodtak, 1910-ben ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján újabb öt – két földszinti és három alagsori – teremmel gazdagították a múzeumot.

 

1971-ig eredeti rendeltetésének megfelelően használták az épületet. Akkor a görög menekültek beszállásolása nyomán teljesen tönkretett, majd felújított római katolikus püspöki palotába költöztették a múzeumot, a régi épület pedig pionírház, majd kisiskolások klubja lett.

 

Teljes cikk : varad.ro