Dukrét Géza tanár (1942, Nagyvárad). A Kolozsvári BBTE földrajz–biológia
szakán végzett. 1970-től foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel; alapítója
az EKE Bihar megyei osztályának, alapítója és elnöke a Partiumi és
Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságnak (1993). Alapító felelős
szerkesztője a Partium c. honismereti lapnak; szerkesztője a Partiumi
füzetek könyvsorozatnak. Fontosabb kötetei: Turulmadaras emlékműveink;
Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében; Hegyköz történeti monográfiája; A
bihari turizmus története; Épített örökségünk Bihar megyében. Több díj
és kitüntetés tulajdonosa.
Forrás :
varad.ro
A
Partiumi füzetek sorozat célja a helytörténeti kutatásban
fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és
védelme. A szerkesztők szem előtt tartják, hogy a kistelepülések jó
ismerői állítsák össze az anyagot, azok, akik belülről ismerik a
vidéket, ott élnek, szívügyük megismerni saját történelmüket,
szokásaikat, s össze is gyűjtötték ezeket az adatokat. Ugyanakkor
kritériummá vált a levéltári anyagok felhasználása, valamint az oral
history módszerének alkalmazása. A másik fontos cél, hogy e kiadványokat
az érintett településen is meg lehessen vásárolni.
A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, korrektora Mihálka Magdolna.
1997-től napjainkig 68 kötet jelent meg a
Partiumi füzetek könyvsorozatában, mellette még tíz kötet a sorozaton kívül.
Teljes cikk :
biharkutatas.hu
Tizenöt éves a PBMET – Beszélgetés Dukrét Géza alapító-elnökkel
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET)
1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római
Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület
égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben
lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá.
– Mikor merült fel először egy ilyen jellegű szervezet létrehozása?
– 1992-ben vált szükségessé először, amikor egy tervet állítottam össze
helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint
emlékhelyek létesítésére és ápolására. Jelenleg 117 munkatársa van az
egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek,
néprajzosok, honismereti nevelők.
– Hány megyét ölel fel jelenleg az egyesület és hogyan oszlik meg a munkájuk?
– Bihar 52, Máramaros 3, Szatmár 11, Szilágy 10, Temes 26, Kolozs 3,
Arad 10 aktív tagtársat ad a PMBET-nek, de van Magyarországról is 2
munkatársunk. Ez egy viszonylag megfelelő arány ahhoz, hogy a szervezet
kiterjedt munkát tudjon végezni.
Értékőrzés és szakértelem - Beszélgetés az Életmű-díjas Dukrét Gézával
Életmű-díjjal
ismerték el a magyar kultúra napján DUKRÉT GÉZA nyugalmazott
földrajztanár, helytörténész munkásságát, aki Bihar megyében alapítója
volt az Erdélyi Kárpát Egyesületnek (EKE), illetve alapítója s mindmáig
vezetője a Partiumi és Bánsági Műemlék és Emlékhely Társaságnak (PBMET).
–
Két szervezet kötődik a nevéhez, a PBMET és az EKE. Előbbinek az
elnöke, utóbbinak a tiszteletbeli elnöke. Mit jelent Önnek a civil
világ?
– Nem politikai síkon való működést,
attól teljesen függetlenül az embereket képviselni, megmozdítani. A mi
célunk a magyarságtudat fejlesztése, a műemlékek megóvása, a
természetvédelemre való nevelés.
– Ezekre az értékekre tanárként már a múlt rendszerben is hangsúlyt helyezett…
– 1965-től kezdve rendszeresen
szerveztem kirándulásokat a siteri, tótteleki, csatári gyerekekkel.
Bejártam velük az egész országot, s fontos, hogy ezek már akkor is
elsősorban honismereti jellegű kirándulások voltak; elmondtam nekik az
adott település történetét, és bemutattam a felkeresett műemlékeket,
műemlék épületeket. Hogy ismerjék meg a gyökereiket.
– Ma mintha kevesebb lenne az iskolai kirándulás. Vajon a gyerekeket is nehezebb rávenni?
– Szerintem ma sokkal nehezebb.
Kirándulni ma is szeretnek menni ugyan, de kevésbé azzal a céllal, hogy
egy műemléket meglátogassanak. Én tizenkét éve nyugdíjas vagyok, úgyhogy
már nem igazán ismerem a mai iskolát, de kollégáktól tudom, kevesebbet
járnak kirándulni. Tanárból is kevesebb van, aki szívesen viszi a
diákjait. Nekünk sem volt kötelező, de fontosnak tartottam. Ennek a kis
hegyközi falunak a gyermekei, mire elvégezték a nyolcadik osztályt,
szinte az egész országot bejárták négy év alatt.
– 1990-től két irányba indult el: természet és műemlékek.
– Már az első fokozatú tanári
vizsgadolgozatom is erről szólt: iskolai kirándulások szervezése,
illetve azok nevelő jellege. Szintén a nyolcvanas években én írtam meg
Siter történetét, s kezdtem foglalkozni helytörténeti kutatással, helyi
szinten. 1972-ben kezdeményeztem a néprajzi gyűjtést, a népi eszközök,
tárgyak, fából és cserépből készült tárgyak gyűjtését. Az iskolában volt
egy kis múzeum is, de azután, hogy leváltottak mint igazgatót, már nem
volt helye ennek ott.
Teljes cikk :
biharmegye.ro
Dukrét Géza:
XVI. Partiumi Honismereti Konferencia. Ismerkedés Nagyváraddal
A
Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság (PBMET) 2010. szeptember
3–5. között tartotta Nagyváradon a XVI. Partiumi Honismereti Konferenciát. A
Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lezajlott eseményre több mint százan
voltak kíváncsiak.
A
Szózat eléneklése után Csûry István, a Királyhágó-melléki Református
Egyházkerület püspöke és Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség
általános helynöke tartott áhítatot. A megjelenteket köszöntõ János Szatmári
Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a jövõben
erõsebb kapcsolatokat szeretne kötni egyesületünkkel, amelynek tevékenységét
nagyon sikeresnek értékelte. Üdvözlõ beszédet mondott Bíró Rozália, Nagyvárad
alpolgármestere, Pethõ Csilla parlamenti képviselõ, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar
megyei ügyvezetõ elnöke. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke nevében
Török Sándor, a Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte a
részvevõket, ugyanakkor jókívánságait tolmácsolta Széphegyi László, a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szegedi irodájának vezetõje, Borbáth Erika, a
Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus fõigazgatója, Debreczeni
Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli
Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Gaal György, a Kelemen Lajos
Mûemlékvédõ Társaság elnöke is. Tamás Juditnak, a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal elnökének üdvözlõ levelét Dukrét Géza olvasta fel. A konferenciát
megtisztelte jelenlétével még Hõhn József, a KÖH gyulai irodájának vezetõje,
Ráday Mihály, a Város- és Faluvédõk Szövetsége, a Hungaria Nostra Egyesület
elnöke, Széman Péter, a Szilágysomlyói Báthory István Alapítvány elnöke, Mátyás
Attila, a Nagyváradi Evangélikus-lutheránus Egyház esperese.
Ezt
követõen átadták a Fényes Elek-díjakat: Starmüller Gézának (Kolozsvár), Tácsi
Erikának (Temesvár), Mihálka Magdolnának (Nagyvárad), valamint Gellért Gyula
bihardiószegi tiszteletesnek.
A
konferencia fõ témái közé tartozott mûemlékeink védelme, a helytörténet,
illetve a 20. század öröksége. Az elõadások sora hagyományosan a konferenciának
helyt adó Nagyvárad megismerésével kezdõdött. Lakatos Attila történész
(Nagyvárad) Várad õstörténetérõl, a város határában történõ ásatásokról
értekezett, Dukrét Géza (Nagyvárad) a város történetét ismertette,
megalapításától a 19. századig, Fleisz János történész (Nagyvárad) elõadását a
város 19–20. századi eseményeirõl Fleisz Judit olvasta fel. Mihálka Nándor
(Nagyvárad) a váradi vár északi kazamatája régészeti kutatásait ismertette
vetítettképes elõadásában. Tácsi Erika (Temesvár) az intézményalapító Schaffer
Károlyról értekezett, Matekovits Mihály (Arad) az Arad megyei iskolák névadóit
ismertette, Berek Lajos (Budapest) Bocskai István közterületi szobrait mutatta
be. Az elõadások után Meleg Vilmos és Kupán Árpád megnyitották a Bocskai István
dokumentumaiból válogatott kiállítást. Jakabffy László építészmérnök
részletesen mutatta be a váradi várat, valamint az itt zajló munkálatokat, majd
Péter I. Zoltán városnézõ sétán kalauzolta végig a tanácskozás részvevõit. A
napot F. Márton Erzsébet színmûvész mûsora zárta.
Másnap
Ráday Mihály Budapest mûemlékvédelmét ismertette, de szóvá tette
kötelezettségeinket mûemlékeink védelme érdekében. Szomorúan jelentette be,
hogy az évtizedek óta közvetített Unokáink sem fogják látni címû televíziós
mûsort megszüntették. Kupán Árpád (Nagyvárad) A legnagyobb magyar bihari napjai
címmel Széchenyi István bihari kötõdéseit ismertette. Vajda Sándor (Borosjenõ)
a szabadságharc zárófejezetének színhelyérõl és háziasszonyáról, Szõgyén
Antóniáról értekezett. Ciorba Teréz (Érsemjén) Fráter Lóránd nótáskapitány
halálának 80. évfordulója alkalmából mesélt Érmellék pacsirtájáról. Ezt
követõen a részvevõk meglátogatták a római katolikus székesegyházat vagy kis
bazilikát, ahol Fodor József általános helynök bemutatta az egyház kincstárát.
Dukrét Géza bihari képei
A
Festum Varadinum szombati programjainak egyike volt Dukrét Géza
fotóinak tárlata az Arcadia Bábszínház előterében. A megnyitó május
20-án 18.30-tól kezdődött Péter I. Zoltán köszöntő beszédével. A
folytatásban maga a szerző mutatta be alkotásait. Elmondása szerint
négy-öt évig járta a falvakat azzal a szándékkal, hogy megörökítse az
elmúlt idők építészeti csodáit.
Ezek
közé tartoznak az Árpád-kori templomok, kastélyok, kúriák, érmelléki
pincék. Kiemelte a síteri református templomot, melynek sarokcibóriuma
egyedüli a Kárpát-medencében, az érsemjéni festett református templomot
és a temetőkápolnát, amely az egyik legrégebbi Árpád-kori templomunk,
továbbá a szalacsi négylyukú hidat és a XIII. századbeli tamáshidai
romtemplom megmaradt tornyát.
Tevékenységének célja népi építészetünk
megismertetése, melyre sajnos nem sok figyelmet fordítanak. A legtöbb
kastély és kúria rossz állapotban van.
Épített örökségünk Bihar megyében címmel a helyszínen is megvásárolható könyv is megjelent, amely magába foglalja
Dukrét Géza mind a 720 fotóját népi értékeinkről. Ezek közül válogatta ki ő maga a legfontosabbakat és mutatta be az érdeklődőknek.
Az
esemény színvonalát emelte a Sthadler fúvós zenekar két műsorszáma.
Zárásként szeretetvendégségre hívtak meg minden jelenlévőt.
Emlékjelek Bihar megyében - Dukrét Géza kiállítása
A Nadányi Zoltán Művelődési Központ és
a Szélső Érték Kör közös szervezésében Emlékjelek, emléktáblák Bihar
megyében címmel nyílt fotókiállítás a Bihar Vármegye Képgalériában
március 13-án.
Dukrét Géza helytörténész 1970 óta
foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel, számos kötet szerkesztője és
szerzője. Alapító elnöke a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely
Társaságnak. Ehhez köthető a Partiumi füzetek könyvsorozat is, melyben
foglalkozik a Biharban fellelhető emlékjelekkel. A most
Berettyóújfaluban bemutatott fotósorozat ennek részeként készült el.
Dukrét Géza elmondta, hogy meg kell védenünk történelmi örökségünk
egy-egy szeletét és megismerjük gyökereinket, melynek emléket állított
az utókor. Ezeket védeni és ápolni kell, mely hozzájárul nemzeti
tudatunk erősítéséhez. A kiállítás megnyitót Papp Balázs zongorajátéka
is színesítette, Kodály és Bartók műveket hallhattunk tőle…
Cikkek Dukrér Gézáról :