Dukrét Géza

Dukrét Géza tanár (1942, Nagyvárad). A Kolozsvári BBTE földrajz–biológia szakán végzett. 1970-től foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel; alapítója az EKE Bihar megyei osztályának, alapítója és elnöke a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságnak (1993). Alapító felelős szerkesztője a Partium c. honismereti lapnak; szerkesztője a Partiumi füzetek könyvsorozatnak. Fontosabb kötetei: Turulmadaras emlékműveink; Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében; Hegyköz történeti monográfiája; A bihari turizmus története; Épített örökségünk Bihar megyében. Több díj és kitüntetés tulajdonosa.
Forrás : varad.ro

A Partiumi füzetek sorozat célja a helytörténeti kutatásban fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és védelme. A szerkesztők szem előtt tartják, hogy a kistelepülések jó ismerői állítsák össze az anyagot, azok, akik belülről ismerik a vidéket, ott élnek, szívügyük megismerni saját történelmüket, szokásaikat, s össze is gyűjtötték ezeket az adatokat. Ugyanakkor kritériummá vált a levéltári anyagok felhasználása, valamint az oral history módszerének alkalmazása. A másik fontos cél, hogy e kiadványokat az érintett településen is meg lehessen vásárolni.
A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, korrektora Mihálka Magdolna.
1997-től napjainkig 68 kötet jelent meg a Partiumi füzetek könyvsorozatában, mellette még tíz kötet a sorozaton kívül.
Teljes cikk : biharkutatas.hu

Tizenöt éves a PBMET – Beszélgetés Dukrét Géza alapító-elnökkel

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET) 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá.

– Mikor merült fel először egy ilyen jellegű szervezet létrehozása?
– 1992-ben vált szükségessé először, amikor egy tervet állítottam össze helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítésére és ápolására. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők.

– Hány megyét ölel fel jelenleg az egyesület és hogyan oszlik meg a munkájuk?
– Bihar 52, Máramaros 3, Szatmár 11, Szilágy 10, Temes 26, Kolozs 3, Arad 10 aktív tagtársat ad a PMBET-nek, de van Magyarországról is 2 munkatársunk. Ez egy viszonylag megfelelő arány ahhoz, hogy a szervezet kiterjedt munkát tudjon végezni.

Teljes cikk : erdely.ma 

Értékőrzés és szakértelem - Beszélgetés az Életmű-díjas Dukrét Gézával

Életmű-díjjal ismerték el a magyar kultúra napján DUKRÉT GÉZA nyugalmazott földrajztanár, helytörténész munkásságát, aki Bihar megyében alapítója volt az Erdélyi Kárpát Egyesületnek (EKE), illetve alapítója s mindmáig vezetője a Partiumi és Bánsági Műemlék és Emlékhely Társaságnak (PBMET).

– Két szervezet kötődik a nevéhez, a PBMET és az EKE. Előbbinek az elnöke, utóbbinak a tiszteletbeli elnöke. Mit jelent Önnek a civil világ?

– Nem politikai síkon való működést, attól teljesen függetlenül az embereket képviselni, megmozdítani. A mi célunk a magyarságtudat fejlesztése, a műemlékek megóvása, a természetvédelemre való nevelés.

– Ezekre az értékekre tanárként már a múlt rendszerben is hangsúlyt helyezett…

– 1965-től kezdve rendszeresen szerveztem kirándulásokat a siteri, tótteleki, csatári gyerekekkel. Bejártam velük az egész országot, s fontos, hogy ezek már akkor is elsősorban honismereti jellegű kirándulások voltak; elmondtam nekik az adott település történetét, és bemutattam a felkeresett műemlékeket, műemlék épületeket. Hogy ismerjék meg a gyökereiket.

– Ma mintha kevesebb lenne az iskolai kirándulás. Vajon a gyerekeket is nehezebb rávenni?

– Szerintem ma sokkal nehezebb. Kirándulni ma is szeretnek menni ugyan, de kevésbé azzal a céllal, hogy egy műemléket meglátogassanak. Én tizenkét éve nyugdíjas vagyok, úgyhogy már nem igazán ismerem a mai iskolát, de kollégáktól tudom, kevesebbet járnak kirándulni. Tanárból is kevesebb van, aki szívesen viszi a diákjait. Nekünk sem volt kötelező, de fontosnak tartottam. Ennek a kis hegyközi falunak a gyermekei, mire elvégezték a nyolcadik osztályt, szinte az egész országot bejárták négy év alatt.

– 1990-től két irányba indult el: természet és műemlékek.

– Már az első fokozatú tanári vizsgadolgozatom is erről szólt: iskolai kirándulások szervezése, illetve azok nevelő jellege. Szintén a nyolcvanas években én írtam meg Siter történetét, s kezdtem foglalkozni helytörténeti kutatással, helyi szinten. 1972-ben kezdeményeztem a néprajzi gyűjtést, a népi eszközök, tárgyak, fából és cserépből készült tárgyak gyűjtését. Az iskolában volt egy kis múzeum is, de azután, hogy leváltottak mint igazgatót, már nem volt helye ennek ott.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Dukrét Géza: XVI. Partiumi Honismereti Konferencia. Ismerkedés Nagyváraddal

A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság (PBMET) 2010. szeptember 3–5. között tartotta Nagyváradon a XVI. Partiumi Honismereti Konferenciát. A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lezajlott eseményre több mint százan voltak kíváncsiak.

A Szózat eléneklése után Csûry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke és Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség általános helynöke tartott áhítatot. A megjelenteket köszöntõ János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a jövõben erõsebb kapcsolatokat szeretne kötni egyesületünkkel, amelynek tevékenységét nagyon sikeresnek értékelte. Üdvözlõ beszédet mondott Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, Pethõ Csilla parlamenti képviselõ, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetõ elnöke. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke nevében Török Sándor, a Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte a részvevõket, ugyanakkor jókívánságait tolmácsolta Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szegedi irodájának vezetõje, Borbáth Erika, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus fõigazgatója, Debreczeni Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Gaal György, a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság elnöke is. Tamás Juditnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének üdvözlõ levelét Dukrét Géza olvasta fel. A konferenciát megtisztelte jelenlétével még Hõhn József, a KÖH gyulai irodájának vezetõje, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédõk Szövetsége, a Hungaria Nostra Egyesület elnöke, Széman Péter, a Szilágysomlyói Báthory István Alapítvány elnöke, Mátyás Attila, a Nagyváradi Evangélikus-lutheránus Egyház esperese.

Ezt követõen átadták a Fényes Elek-díjakat: Starmüller Gézának (Kolozsvár), Tácsi Erikának (Temesvár), Mihálka Magdolnának (Nagyvárad), valamint Gellért Gyula bihardiószegi tiszteletesnek.

A konferencia fõ témái közé tartozott mûemlékeink védelme, a helytörténet, illetve a 20. század öröksége. Az elõadások sora hagyományosan a konferenciának helyt adó Nagyvárad megismerésével kezdõdött. Lakatos Attila történész (Nagyvárad) Várad õstörténetérõl, a város határában történõ ásatásokról értekezett, Dukrét Géza (Nagyvárad) a város történetét ismertette, megalapításától a 19. századig, Fleisz János történész (Nagyvárad) elõadását a város 19–20. századi eseményeirõl Fleisz Judit olvasta fel. Mihálka Nándor (Nagyvárad) a váradi vár északi kazamatája régészeti kutatásait ismertette vetítettképes elõadásában. Tácsi Erika (Temesvár) az intézményalapító Schaffer Károlyról értekezett, Matekovits Mihály (Arad) az Arad megyei iskolák névadóit ismertette, Berek Lajos (Budapest) Bocskai István közterületi szobrait mutatta be. Az elõadások után Meleg Vilmos és Kupán Árpád megnyitották a Bocskai István dokumentumaiból válogatott kiállítást. Jakabffy László építészmérnök részletesen mutatta be a váradi várat, valamint az itt zajló munkálatokat, majd Péter I. Zoltán városnézõ sétán kalauzolta végig a tanácskozás részvevõit. A napot F. Márton Erzsébet színmûvész mûsora zárta.

Másnap Ráday Mihály Budapest mûemlékvédelmét ismertette, de szóvá tette kötelezettségeinket mûemlékeink védelme érdekében. Szomorúan jelentette be, hogy az évtizedek óta közvetített Unokáink sem fogják látni címû televíziós mûsort megszüntették. Kupán Árpád (Nagyvárad) A legnagyobb magyar bihari napjai címmel Széchenyi István bihari kötõdéseit ismertette. Vajda Sándor (Borosjenõ) a szabadságharc zárófejezetének színhelyérõl és háziasszonyáról, Szõgyén Antóniáról értekezett. Ciorba Teréz (Érsemjén) Fráter Lóránd nótáskapitány halálának 80. évfordulója alkalmából mesélt Érmellék pacsirtájáról. Ezt követõen a részvevõk meglátogatták a római katolikus székesegyházat vagy kis bazilikát, ahol Fodor József általános helynök bemutatta az egyház kincstárát.

Teljes cikk :  muvelodes.ro 

Dukrét Géza bihari képei  

A Festum Varadinum szombati programjainak egyike volt Dukrét Géza fotóinak tárlata az Arcadia Bábszínház előterében. A megnyitó május 20-án 18.30-tól kezdődött Péter I. Zoltán köszöntő beszédével. A folytatásban maga a szerző mutatta be alkotásait. Elmondása szerint négy-öt évig járta a falvakat azzal a szándékkal, hogy megörökítse az elmúlt idők építészeti csodáit.

Ezek közé tartoznak az Árpád-kori templomok, kastélyok, kúriák, érmelléki pincék. Kiemelte a síteri református templomot, melynek sarokcibóriuma egyedüli a Kárpát-medencében, az érsemjéni festett református templomot és a temetőkápolnát, amely az egyik legrégebbi Árpád-kori templomunk, továbbá a szalacsi négylyukú hidat és a XIII. századbeli tamáshidai romtemplom megmaradt tornyát.
Tevékenységének célja népi építészetünk megismertetése, melyre sajnos nem sok figyelmet fordítanak. A legtöbb kastély és kúria rossz állapotban van.
Épített örökségünk Bihar megyében címmel a helyszínen is megvásárolható könyv is megjelent, amely magába foglalja Dukrét Géza mind a 720 fotóját népi értékeinkről. Ezek közül válogatta ki ő maga a legfontosabbakat és mutatta be az érdeklődőknek.
Az esemény színvonalát emelte a Sthadler fúvós zenekar két műsorszáma. Zárásként szeretetvendégségre hívtak meg minden jelenlévőt.

 Forrás : biharmegye.ro

Emlékjelek Bihar megyében - Dukrét Géza kiállítása

A Nadányi Zoltán Művelődési Központ és a Szélső Érték Kör közös szervezésében Emlékjelek, emléktáblák Bihar megyében címmel nyílt fotókiállítás a Bihar Vármegye Képgalériában március 13-án.

Dukrét Géza helytörténész 1970 óta foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel, számos kötet szerkesztője és szerzője. Alapító elnöke a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságnak. Ehhez köthető a Partiumi füzetek könyvsorozat is, melyben foglalkozik a Biharban fellelhető emlékjelekkel. A most Berettyóújfaluban bemutatott fotósorozat ennek részeként készült el. Dukrét Géza elmondta, hogy meg kell védenünk történelmi örökségünk egy-egy szeletét és megismerjük gyökereinket, melynek emléket állított az utókor. Ezeket védeni és ápolni kell, mely hozzájárul nemzeti tudatunk erősítéséhez. A kiállítás megnyitót Papp Balázs zongorajátéka is színesítette, Kodály és Bartók műveket hallhattunk tőle…

Forrás : berettyotv.hu 

 

Cikkek Dukrér Gézáról  : 

erdon.ro 

szuperinfo.hu