Nagyvárad a Pallas Nagy Lexikonban

"Nagy-Várad (Gross-Wardein), törvényhatósági joggal felruházott város Bihar vármegyében, a Sebes-Körös mindkét partján.

A város a síkságnak és a dombvidéknek találkozásánál, csinosan fekszik, tőle É-ra és K-re dombok emelkednek 218 méter magasságig. A Sebes-Körös a várost ketté hasítja, jobb partján Olaszi városrész, bal partján V.-Velence, a vár, Váralja és Újváros terül el. Egészben véve a város nem a legrendesebben épült, bár egyes részei egész modern városi jellegüek. A Körös jobbparti részében, melyet a rakoncátlan Páris patak is ketté vág, a vasúti pályaudvar közelében a káptalan nagy épülete, a kat. püspök székesegyháza (épült 1752-80.) és a püspöki palota épülete említendő, melyet nagy kert övez. A székesegyház terén Szaniszló püspök szobra áll. Közelében az Újsoron az Erzsébet-leányárvaház, a Ferdinánd-utcában a Szt.-Vince-intézet s az Országúton a honvédparancsnokság, a pénzügyigazgatóság s a vármegyei közkórház épülete (1806) áll. Utóbbi mellett vezet át a Páris patak hídja a főutcába, melyben az irgalmasok kolostora és a honvédkaszárnya. A főutca mellékutcáiban is több jelentékeny épületet találni, igy a Barátok-utcájában a katonai kórházat, a Szaniszló-utcában a Szt.-József-intézetnek nevezett árvaházat, az Uri-utcában a királyi jogakadémiát és főgimnáziumot s a postaigazgatóság épületét, a tágas Széchenyi-téren, mely V. egyik szép sétahelye, a díszes vármegyeházát, a városházát és gör. kat. árvaházat. A Sebes-Körös és Kálvária-hegy (201 m.) közti lapályt a Városliget foglalja el.

A Sebes-Körösön túl fekszik a vár, melyet sáncárok és vastag, de már düledező kőfalak vesznek körül; az öt sarokbástyával biró várba két kapu vezet, egyik a Nagyvásártér, a másik a Szerecsen-utca felől. A vár belsejében egy kétemeletes épületen át az ötszögletü várudvarba jutni, melyet kétemeletes kaszárnya vesz körül; ezen udvaron van a vártemplom is, mely most ruharaktárul szolgál s ott volt Szt. László bazilikája, melynek sírboltjában Szt. Lászlón kivül (kinek sírját eddig nem találták meg) II. István, II. Endre, IV. László, Beatrix és Mária vannak eltemetve. A vártól K-re és DK-re V.-Velence terül el, benne a hízlaló, a szeszgyár, mig a vár közvetlen környéke a Váralja. A vártól Ny-ra a Nagyvásártér terül el, mellette a László-gőzmalom, az áruraktárak, a kapucinusok kolostora és a főreáliskola. E teret D. felől a Pece patak mossa. Innen Ny.-ra az Újváros terül el, melynek központja a Szt.-László tér, melyen az 1723-33. épített s sokáig püspöki székesegyházul szolgált Szt.-László-templom (1893. állítatott fel Szt. László szobra) és a gör. kat. püspök palotája a nevezetesebb épületek. A közeli Nagy-Teleki-utcában az Immaculata-intézet, a Nagy-Körös-utcában az evang. templom, a Kis-Körös-utcában a lovaskaszárnya áll. Odább Ny. felé a marha- és lóvásártér terül el, a Pece patakon túl a mulatóhelyül szolgáló Rhédey-kert (a Rhédey-család mauzoleumával, fürdővel s lövőhellyel), s több gyár és ipartelep ötlik szembe.

Nagy-Várad címere.

V. az Alföld egyik jelentékenyebb városa; székhelye Bihar vármegye törvényhatóságának és a központi járás szolgabirói hivatalának, továbbá egy r. kat. és egy gör. kat. püspöknek, káptalannak, királyi itélőtáblának, törvényszéknek, a járásbiróságnak és királyi közjegyzőségnek, a kereskedelmi és iparkamarának; van továbbá pénzügyigazgatósága és pénzügyőrbiztosi állomása, posta- és táviróigazgatósága, államépítészeti hivatala, közúti kerületi felügyelősége, ügyvédi kamarája, királyi adófelügyelősége s adóhivatala, tanfelügyelősége, ügyvédi kamarája, állami állatorvosa, csendőr szárny- és szakaszparancsnoksága. Itt van a 37. hadkiegészítő kerületnek, egy állandó vegyes felülvizsgáló bizottságnak és a 4. honvéd gyalogezrednek széke. Nagy számmal vannak a városnak jelentékeny intézetei is, mint: királyi jogakadémia, r. kat. papnevelő intézet, premontrei főgimnázium, állami főreáliskola, felső- és alsófoku kereskedelmi iskola, iparostanonciskola, r. kat. és gör. kat. tanítóképző intézet, r. kat. tanítónő- és óvónőképző intézet, bábatanoda, női kereskedelmi tanfolyam stb. Élénk szellemi életéről tanuskodik, hogy itt 8 magyar lap jelenik meg, u. m.: a Nagyvárad (XXVII. évf.), Szabadság (XVI. évf.), Tiszántúl (II. évf.) politikai napilapok, a Jogi Értesítő (VI. évf.), a Kat. Hitterjesztés Lapja (XVI. évf.), a Népnevelési Közlöny (X. évf.) és a Gyorsirók Lapja (VII. évf.). Van továbbá V.-on számos jótékony, tudományos, közművelődési, társas és iparos egyesület és társulat, valamint több jótékony intézet. Itt van a Szigligeti-társaság, alakult 1892. Tagjainak száma: 13 alapító, 59 rendes és 156 pártoló, együtt 228. Alapvagyona 1200 frt. Célja V és Bihar vármegye szellemi életének emelése, a tudomány népszerüsítése, a magyar nyelv és irodalom terjesztése. Évenkint Szigligeti-emlékünnepélyt és felolvasó üléseket tart helyben és vidéken. Iványi Ödön sírjára 100 forintos emléket állított. Kereskedelme és ipara is élénk és fejlett. Az iparágak közül a szesz-, olaj-, ecet-, tégla- és gyujtófagyártás, továbbá a malom-, asztalos- és agyagipar vettek nagyobb lendületet; jelentékenyebb gyári vállalatok: a László-gőzhengermalom (180 munkás), Emilia-gőzmalom, gazdasági gépgyár, élesztő- és szeszgyár. Van itt ipartestület és 2 ipartársulat. A lakosság azonkivül szőllőmívelést és állattenyésztést is űz. V. egyúttal élénk forgalmi központ, melyből hat felé indul vasút, u. m.: Püspök-Ladány, Gyoma, Csaba, Vaskóh, Kolozsvár és Székelyhíd felé. A városban közúti vasút is közlekedik. Van itt továbbá posta- és táviróhivatal, távbeszélőhálózat, postatakarékpénztár. Hitelintézetek közül van itt 2 bank, 3 takarékpénztár s 4 szövetkezet, összesen 1.093,000 frt tőkével s 9,6 millió frt takarékbetéttel. V. vásárai igen élénkek. Lakóinak száma 1850-ben 22,538 volt. 1870-ben 28,698, 1881-ben 31,324, 1891-ben 38,557, mihez még 2193 katona járul. A lakosok közt van jelenleg 34,239 magyar, 1014 német, 297 tót és 2527 oláh; hitfelekezet szerint 12,030 r. kat., 2488 helv. és 10,115 izr. A lakott házak száma 2832. V. határa 4781 ha. V. közelében, de már határán kivül, Püspökfürdő és Felixfürdő (l.o.) kedvelt fürdőhelyek feküsznek.

V. a történelmi multat illetőleg egyike Magyarország lenevezetesebb városainak. Alapítását a források hol Lászlónak, hol Szt. Istvánnak tulajdonítják, tény az, hogy az Árpád-házi királyok nagyon kedvelték és azt különös előszeretettel jelölték ki temetkezési helyül. Szt. Lászlón kivül, aki itt 1080. püspöki széket rendelt, még itt temették el: II. Istvánt, II. Endrét, IV. Lászlót, Beatrixot (I. Károly nejét), Máriát (Zsigmond nejét) és Zsigmodot magát is. Ez utóbbi alatt állítólag 73 temploma volt a városnak, azonkivül a premontrei szerzet is itt telepedett meg előzör (1130) magyar földön. De a városnak ezen első virágát tönkre tették először a tatárok, majd a kunok pusztításai és a III. Andrást követő belvillongások. Kedvezőbb helyzetbe csak I. Lajos és főleg Mátyás király alatt jutott, ki Bihar vármegye főispánságát Vitéznek adván, ez által a bihari főispáni és V.-i püspöki méltóságot egyesítette és alkalmat nyujtott V.-nak újabb emelkedésére. 1474. a törökök pusztították el. Sokat tettek V.-nek szépítésére a püspökök, különösen Thurzó Zsigmond, Perényi Ferenc és mások. 1538 febr. 4. itt béke köttetett Ferdinánd s Szapolyai János között, amelyben egymást kölcsönösen elismerték királynak. 1556. kemény ostromot állott ki és 1557. átadatott Izabellának. Ezután a várost csaknem mindig erdélyi fejedelmek birták, kik itt gyakorta laktak. Fráter György életében a reformáció hasztalan próbált ide bejutni, de 1558-ban már számos követőre talált, kik itt tüstént főiskolát és könyvnyomtató műhelyt állítottak. Ezen első állandó nyomdát Hofhalter Ráfáel állította fel, később Szenczi Kertész Ábrahám állított másikat 1640. és ez V.-nak török kézre jutásáig (1660) tevékenyen működött. 1598. Mohammed pasa eredménytelenül ostromolta V.-ot. 1660. Ali basa 60,000 emberrel ostrom alá vette a várost és azt el is foglalta, illetőleg kapituláció mellett vette át, melynek értelmében az őrző sereget Debrecenbe szállította. Ekkor alapították a V.-i főiskola megmaradt és átköltöztetett tanulói a debreceni kollégiumot. A császáriak V.-ot csak négy évi ostrom után tudták 1692. visszavenni. A törökök kiűzése után V. négy külön községre szakadt, u. m.: V., V.-Váralja, V.-Olaszi és Velence. 1703. a Rákóczi-pártiak által ostrom alá vétetvén, egy időre Herbeville tábornok által fölszabadíttatott, de Palocsay kuruc vezér annyira szorította, hogy Bekker várparancsnok minden rézedényt összeszedetett pénzverésre és azt nyomatta rá: In necissitate Varadiensi. Mária Terézia 1777. itt a görög katolikusok részére püspökséget és káptalant alapított. Később a püspökök és a város között volt sok viszály, mely bénítólag hatott a város ügyeire, s melyet tetézett az 1836-iki tűzvész. 1849. a magyar kormány kénytelen lévén Debrecenből menekülni, amit megőrizni óhajtott, azt V.-ra küldötte, mi által rövid időre az ország második városává lett." 

Forrás : Pallas Nagy Lexikon/mek.iif.hu

 

Papp László, nagyváradi református püspök

Az Erdélyi Magyar Adatbank honlapján a következő adatokat olvashatjuk Papp László, nagyváradi református püspökről : 

1976. május 28. - június. - 10.

Romániába látogat Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője (és az Institute of American Foreign Policy igazgatója), akit félhivatalos minőségben fogad Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, valamint a közoktatásügyi miniszter, és a Kultuszdepartament (Vallásügyi Hivatal) vezetője is. Találkozhat a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa elnökével, Péterfi Istvánnal, Koppándi Sándorral, a tanács titkárával, Huszár Sándorral, A Hét főszerkesztőjével, Papp László nagyváradi református püspökkel és másokkal. A látogatás igazából a rezsim "nyitottságát" bizonyítja, a valós problémák nem kerülnek a felszínre.

1967. június 25.

Nagyváradon püspökké szentelik Papp László nagyváradi esperest.

1989. március 16.

A temesvári református egyházközség presbitériuma rendkívüli gyűlésén megvitatja azt a kiszivárgott hírt, miszerint Papp László püspök el akarja mozdítani Tőkés László lelkipásztort, aki az 1988. szeptember 6-i folyamodvány egyik kezdeményezője volt. Kinyilvánítják, hogy Tőkés végleges lelkipásztorrá választják és megvonják a püspök áthelyezési jogát. Ennek ellenére a püspök április 1-én - törvénytelenül - felmenti állásából Tőkést.

1989. augusztus 28.

A Kultuszdepartament (Vallásügyi Főosztály) meneszti tisztségéből Tőkés László temesvári református lelkészt (utódát, Makay Botondot még augusztus 20-án kinevezték), ezután Papp László nagyváradi református püspök szeptember 1-vel felfüggeszti állásából Tőkést, aki ezt törvénytelennek tartja. Október 15-én ezért levélben Nicolae Ceauşescuhoz fordul, arra kérve az államelnököt, hogy állíttassa le az egyház ellen folytatott törvénytelenségeket.

1989. szeptember 4.

A rendkívüli közgyűlésen a temesvári református egyházközség presbitériuma törvénytelennek minősíti Papp László püspöknek a lépését és érvénytelennek Tőkés László lelkipásztor felfüggesztését. 
Forrás : vincze.adatbank.transindex.ro
 

Ceausescu megbízásából Papp László református püspök nyugatra érkezett

 Nagyvárad (Oradea), 1987. március l9.

"Március folyamán Ausztriába érkezett Papp László nagyváradi (Oradea)református püspök, akit a kormányzat azzal bízott meg, hogy igyekezzék tompítani a Romániával szemben egyre fokozódó kritikát és elégedetlenséget.Bukarestnek nem ez az első ilyen próbálkozása. l985 őszén, a Helsinki-folyamat keretében megrendezett budapesti Kulturális Fórum záróülésére Hajdú Győzőt küldték, hogy -- erdélyi magyar lévén -- cáfolja a már akkor is felmerülő vádakat.Papp püspök jelenleg magyar emigráns szervezeteket látogat, de igyekszik találkozni a bécsi konferencia hivatalos résztvevőivel is.Felekezetre való tekintet nélkül Istentiszteleteken jelenik meg, mindenütt egyértelműen visszautasítva bármilyen kritikai észrevételt Románia és az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban. Papp László több helyen kijelentette: " Az erdélyi magyarság helyzete soha nem volt még ilyen stabil. Magyarországnak -- így Papp László -- ahol az utóbbi időben megszűnt minden stabilitás, épp ez nem tetszik, s ezért próbál most rágalmakat szórni Romániára." Papp mindemellett élesen kikelt a Budapesten nemrég megjelentetett "Erdély története" című háromkötetes munka ellen is, és szerzőiket -- mint ahogy az egész magyar közszellemet -- fasisztának,revizionistának, sovénnak és irredentának bélyegezte.Papp László püspöki ténykedése egyébként meglehetősen egyértelmű megítélésnek örvend az erdélyi lakosság körében. Köszönhetően a nagyváradi és a kolozsvári püspökség közötti rivalizálásnak, ez utóbbi -- nem egy alkalommal -- dokumentumokkal szolgált arra vonatkozóan,hogy Papp püspök miként tulajdonította el, kezdetben csak saját családja részére, a Nyugatról érkező segélycsomagokat, majd pedig -- miután lelepleződött -- hogyan játszotta át e segélyadományok nem kis részét bukaresti pártköröknek.l985-ben Sípos József lázári lelkész, aki kezdetben közel állt a nagyváradi püspökséghez, lépéseket próbált tenni e helyzet felszámolására. Igazát Bukarestben próbálta érvényesíteni, de odaérkezését követően -- a hatóságok közlése szerint -- "öngyilkosságot követett el," belefulladt a Herestreu tóba.Papp püspök, aki az úgynevezett Nagy Nemzetgyűlésben képviselő, l986-ban fő szerepet vállalt a Romániába hivatalos úton beküldött, majd WC-papírrá bezúzott magyar nyelvű Bibliák ügyének eltussolásában is. Segédlelkészét, Réha Endrét, aki nem volt hajlandó cáfolni a Bibliák megsemmisítését,kiszolgáltatta a Securitatének, majd -- jellemző körülmény -- büntetésből Sípos örökébe, Lázáriba helyezte." 

 

Forrás : HUNGARIAN PRESS OF TRANSYLVANIA ERDÉLYI MAGYAR HÍRÜGYNÖKSÉG 

Olvasható:hhrf.org

Kicsoda Horia Gavriş műépítész,az új Szent László tér főtervezője?

 

Horia Gavriş.Forrás : linkedin.com 

Kicsoda Horia Gavriş műépítész,az új Szent László tér főtervezője?Nem tudom.Talán Mălan alpolgármester jól ismeri.Sok információt nem találtam róla.A Linkedin közösségi portálon lehet olvasni néhány adatot. Ez már a lényegen nem változtat,mert Nagyvárad főtere az új arcával fogja idegesíteni a váradiakat.Van akinek nagyon tetszik.Nézzük mit olvashatunk? 

A bukaresti "Ion Mincu" egyetemen végzett,és ott dolgozik.Az egyik legnagyobb munkája a Carpati Project.Több munkáját lehet megnézni, köztük a váradit ,a Projects for Historic Center Oradea-t.

Bővebben : linkedin.com 

Videó : digi24.ro

Fotók Horia Gavrişról

Forrás : ebihoreanul.ro

U.I.

A bejegyzés akkor frissül,ha több információt találok Horia Gavrişról '

 

A miénk itt a tértől mire a fák megnőnekig

 

Fotó: Farkas László

"A tér lassan, de biztosan kész lett. Utolsó simítások itt-ott, de kialakult a végleges forma. Nem csúnya, nem szép, pillanatnyilag idegen. Pedig a bontás első pillanatától figyelemmel követem a munkát, szinte naponta elmentem megnézni, hogy halad a rontom-bontom, majd a kövezés, járólap, meg a többi. A villamossínek lerakása már azt jelezte, hogy komolyan gondolták. Közben, a közösségi oldalakon ment a ritka, az adok-kapok, vélemények ütköztetése és minden más. Közbejött a Szent László szobrot a Szent László térre című civil kezdeményezés és ez kicsit elhomályosította minden váradiban a tér átalakításának képét. Aztán a dolgok visszatértek a rendes kerékvágásba, a civilek
kiharcolták, hogy (egyelőre) nem kerülnek új szobrok a térre." - írja Farkas László a blogjában.

 

Fotó : Farkas László

Osztom Farkas László véleményét :

"Kezdjük mindjárt a villamos rettenetes, akasztófákra "hajazó" vezetéktartó oszlopaival, folytatván a tájidegen lámpaoszlopokkal, befejezve a gyepszőnyeggel, ami azt hiszem egyenesen rút, egyenetlen, egyszóval nem odaillő. A megállónak kikiáltott vasmonstrum váltotta ki belőlem (is) a legnagyobb visszatetszést. A legkevesebb az, hogy rontja az összképet, de az a tény, hogy elveszi a rálátást a Szent László hídra, vagy magára a Szent László térre, mindent elmond a tervező dilettantizmusáról. Egyes váradiak (velem együtt) azt mondják, oké, majd ezt is megszokjuk. Mire a fák megnőnek, biztos!"

Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro 

 

U.I. : 

A Szent László/Unirii tér főtervezője Horia Gavris műépítész és Adrian Sabău designer,valamint Mălan alpolgármester.Nem csak Farkas Lászlónak nem tetszik,nekem sem ' Sok váradi felemelte szavát,de a város vezetősége nem akar hallani kritikáról,párbeszédről.Sőt ,tovább akarnak lépni,ha a váradiak újra megszavazzák június 5-én.

Vasárnapi Újság - Körös völgye

Megjelent a Vasárnapi Újság 1856. december 28-án

"Azt gondolja sok szegény magyar ember, hogy ha szép vidéket, festői tájakat látni, történetdús helyeket tanulmányozni akar, okvetlen külföldre kell mennie, mert azokat szegény hazánkban föl nem leli. – Sok, ki a lemenő napnak a havasokoni égését Sveiczban megbámulá, Gastein vadregényes tájait bebarangolá, végig uszott a Rajna panoramainál, szívta Olaszhon szelid legét: nem tartja érdemesnek megpillantani Mármaros, Belényes, Erdély havasait, nem gyönyörködik Kárpát bérczeiben Diósgyőr festői tájaiban, nem úszik végig a magyar nagy folyam tükrén, nem vágyik tudni a döntő harczok alatt elporladt várromok történetét, – nem szívta Balaton melléke kellemes levegőjét, szóval: mig sokan külutazásaikról foliantokat összefirkálnak, saját hazájokat nem ismerik, ismerni nem akarják. – Úgy vagyunk vele, mint ruhánkkal, – van szebb a magyar ruhánál? s nem viseljük.
Sok bihari ember nem is képzeli, hogy e bihari kis ország, melly csaknem mindenével bir a természet dús gazdagságának – olly szép vidékeket, s ha kell, vadregényes tájakat élvezett, kevésbe kerülő kirándulás közben nem is gondolja, hogy Belényes havasai a Körös gyönyörü völgye eléje varázsolják kicsinyben, a hires Helveczia gyönyöreit.
Nagyváradról az erdélyi határ felé útazni már magában dús élvezet; Fugyin keresztül Telegdre érve, kinek ne jutna eszébe Sunád vagy Csanád, ki Dobokát nevezte apjának, szent István nénjét anyjának, s ki törzse volt a derék Telegdi nemzetségnek, – Örvénd, Lugos, Élesd, Tinód, Tötös, Gégény, Topa, Kis-Báródvidékei sok élvet s tanulmányt nyujthatnak bármelly mivelt festőnek is. – Nagy-Báródra érve eszünkbe jutott a 6–700 bocskoros oláh nemesség, melly a megyei tisztujitásokon annyiszor döntött, s itt tartá kerületi kapitányszékét; gyönyörüen látszik innen a Hunyadi Mátyásról is emlékezetes Királyhágó, mellynek tetejére fölvergődve, a fáradság bő jutalmat ad; egyfelől Erdély violaszin bérczeire, másfelől a Körösvölgy sötét ölébe láthatni, s mig távolabb Belényes havasai ragyognak hókoszorúzta fejeikkel, addig délnyugotra messze sikon téved el a szem, s csak a falvak tornyain s egyes magaslatok tetőin ütközik meg. – A Királyhágóról dús lombzatú erdők árnyában lemenve Feketetó Erdélylyel határos oláh falu terül el csinos völgyben a Kőrös partján; – neve magyar, lakói oláhok, a szépségéről különben hires oláh nők itten nem sok különös példányt mutathatnak fel, – nehány menyasszonyt mutatának elő sajtáságos öltözettel, arany ezüst régi pénzfüzér nem hiányzott nyakukról, de a páva-tollal, mikkel fejeik ékitvék, a mese szájkójára emlékeztettek. – Feketetótól Csaucsáig a kocsi-út nem levén kellemes – gyalog mentünk, hol reánk az előre megrendelt tutajok vártak; a tutaj nehány fenyő gerendából tákoltatik össze, s rajta ülőhely alkalmaztatott deszka-állványon, hogy a sokszor vízbemerülő tutajon szárazon maradhassunk. – E kis falu a Körös bal partján van, nehány háza a vízig lenyulik, sőt a Körös nőttével meg is fördik, de e faházacskák nagyobb része, mint többnyire a vidék falvainak a hegyekben van szerteszélylyel épitve, e miatt a házankinti hirdetés nagy bajjal járván, az oláh kis biró a legmagasb hegyre megy fel, s onnan kiáltja ki hirdetményét. – Innen legközelebb Csarnó házát értük, itt se látni falut a vízről, s csak kecske nyáját a hegyek oldalain legeltető oláhfáták dalai, vagy az erdőre menő oláh ifjú bús melódiája tudaták, hogy lakott vidéken járunk. Nem messze innen zúdúl a Körösbe a szilaj Jád vize eredve a belényesi havasokból, s bőven ellátva egész nyáron jéghideg vízzel az olvadó hóból; – eddig a Körös lehető szelíd folyásu, de a Jád gyeplőtlen ménként rohanván bele a Köröst is elvadítja, mit Beszédesként rendezni nem, csak sarkantyúzni lehet; – innen kezdve érdemli meg a Körös a sebes nevet. – Brádkához úszva már több ház van egy csoportban, különös alakú sziklák függnek itt a Körös fölé, s jól esik, midőn túl úszott rajtok a tutaj, addig egy sem szakadt belé; a Körösnek itt merész kanyarulatai vannak, melly sokszor roppant sziklafalak közé szorúl, s ugy látszik, hogy e falak valaha összefonva voltak, még repedései is egymáshoz illenének; egy kanyarodásnál veres-kékes kőszikláival Bánlaka, vagy is, miután a helységből mitse látni, a bánlaki hegy tünik fel, mint óriási dom; minél közelebb jöttünk hozzá, annál imposántabb látvány, még csak a kezek idővájta lyuk sem hiányzik ablak gyanánt, csak egy a Körös árjától elrombolt gyalog hidacska maradványa mutatja, hogy itt is ember járt. – Egy uj kanyarúlatnál meredek szikla közt a víz csöndesedése mutatja, hogy mélysége nyelé el szilajságát, s előtünik Sonkolyos, egyike a legregényesebb tájai közül a Körös völgyének; e regényességet növelé a mély csend, mellyet egyedül az oláh ifjoncz itatni lehozott pár lova, s a tutaj evező lubiczkolása zavart meg; – a barnaszürke sziklákon hosszú vonalokat edzett a gyakran magasra hágó Körös nyelve, melly a nem mindenütt egykeménységü köveket sok helyütt annyira kinyalja, hogy alatta evezhet a tutaj egész kényelemmel, a kimosódott üregekből vízi kigyók s más kétéltű állatok pislognak; – egy uj merész kanyarúlat más panorámát tár föl a sonkolyosi barlanggal, – magas, kapu alakú nyilása néhány ölre kezdődik a víz tükre fölött, – a tágas előterembül, melly a füst- s hamúról itélve, gyakori éji szállásúl szolgál, sűkebb nyilás vezet a barlangba, mellyet fáklyahiány miatt be nem járhatánk, s csak a tutajról eldurrant pisztolylövésnek százszorosan visszadördülő hangjában gyönyörködtünk; csúcsba végződő csodás torony alakú sziklakúpok emelkednek közel a vízparthoz, mig másikon a szomorú nyirfacsoportokat ügyes kézzel rendezé a nagy természet angol kertésze; hosszú sziklafal mellett gyakran nagy köveken akadozva úszott innen tutajunk tovább, mellyre magasról apró kavics hullott, s föltekintvén, szép oláh leány arcza mosolygott le a szikla tetejéről, beburkolva fehér kendőjébe az égető nap heve ellen, s uj kavics hajintással incselkedett; kevés idő mulva festői cziklacsúcs csoportozat között igen magas scarpirozott bércz alján előnkbe tünt a tündérvár, egy a sziklához tapasztva, látszott kis bástya-rom; alatta a parton szökel az előbbi oláh leány, mutatta egészséges fehér sor fogát, s könnyeden merité meg két korsóját a vár melletti sziklacsorgó forrásbóll; mire kiszálltunk, már távolról hangzott méla danája, talán egyike volt a váracska régi lakóinak. – E kis vár, mint látszik, a sziklafal oldalához kézzel fölhordott kődarabokon épült, két ablakkal a víz felé; létra nélkül nem igen lehet belé menni; mögötte a sziklában magas mély nyilás van, miről azt tartják, hogy a hegy tulsó részén vezet ki.
E tündérvárról azt mondja a rege, hogy azt még Mén Maróth épitteté, ki ott kéjelgett a vidékről orzott nőkkel, s az általa meguntakat onnan buktatván le a Körösbe, ott lelék sírjokat. – Azt is mondják, hogy Drágfy Mihály ide záratta nőjét 1460. táján, s éhhalálra kárhoztatá, de egy nemes apróda a hegynyiláson át élelemmel látta el, mit Drágfy megtudván, nejét szerelemféltésből meggyilkolá, s a Körösbe veté; apródát pedig helyére zárá, hol csakugyan éhel veszett el; e miatt Mátyás király elvevén tőle jószágait, másik Drágfynak ajándékozá. – A sziklából folyó patakocska jéghideg vize fogába üt az embernek. – Szintén illett e képhez egy magas röptü kőszáli sas! – Itt és valamivel alább van a Körös völgyének legszebb része; mintha minden bájait utoljára akarná kifejteni e festői völgy; – alig hagyánk el Tündérvárat, midőn még tündériebb helyre értünk, itt a sziklák egy tág kört alkotnak, kimenő nyilás alig látszik, s nemcsak a szemnek bezárva a láthatár; minden felőlről hűs források ömlenek a Körösbe, melylyek messziről ezüst szalagként ragyognak; sajnálom, hogy e kies helyen meg nem állapodánk, s le nem vázolhatám rajzónommal, e hét vagy nyolcz forrás aligha összeköttetésben nincs a tündérvári regével; de mi él róluk a nép ajkain, nem tudom; – magas szirtek között értünk innen ki, s a poezisből kiértünk a pongyola-prózába. – Révnél egyhangú sikba megy által rögtön a regénydús vidék; s nem akarván nevét meghazudtolni, mi is kikötöttünk, s izletes ebéd után mentünk vissza odarendelt kocsinkon Nagyváradra. Bihari fiúk! ha meg nem tettétek, úszszátok meg a Körös völgyét, meg nem bánjátok!
Bihari."
Forrás : epa.oszk.hu

Madárváros

 

Forrás : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

"Sok évvel ezelőtt, lehet annak kétszáz esztendeje is, a régi, össze-vissza furkált, valamikor téglaégetésre használt területen csak téglavető cigányok viskói állottak. Sok ezer gödör sebezte föld volt ez, aminek város felőli részén, az egykori Német utca végén volt a szegények temetője. Sokkal beljebb, a mai Külváros közepén, ami mára már nem is számít külvárosnak volt a zsidó temető, a város állítólag első zsidó temetője, még beljebb, az őssi határ felé volt a többi felekezet temetkezési helye.

A városrész eleinte a bevándorolt napszámosok, amolyan jobbágyfajta munkások által lakott kunyhókból állott. A bevándorlók lassan kezdték megvásárolni a vályogvetők kunyhóit és átépítgették kicsiny házacskákká, így  a gödrök mentén alakultak ki a girbe-gurba utcácskák. Az utcák neveinek összességéről kapta a hely a Madárváros, vagy Madártelep nevet, mert volt itt Madár, Daru, Hattyú, Fecske, Galamb, Gyöngytyúk, Sólyom és sok más nevű utca." - olvasható Farkas László blogjában.
Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

Nagyvárad sporttörténetéből - A Törekvés Sportegylet

 

Forrás : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

"Nagyvárad, te merész, te mindent hirtelen felkapó, te mindent gyorsan magadénak valló, te minden újra fogékony város. Te, aki a századforduló után rohamléptekkel nőttél naggyá, kultúrában, iparban,

kereskedelemben, irodalomban... és sportban! Igen, a sportban is, hisz amíg a fejlődő város belterületén hamar nagy népszerűségre szert tevő labdarúgás, akkori nevén football, a N.A.C

révén hódított, addig Várad-Velencén is akadt jó pár fiatal, akik előszeretettel rúgták a bőrt, harisnyákból, rongyokból készült lasztit. Ezek a fiatalok is megérdemlik talán, hogy megemlékezzünk róluk, mert a másik klubot, a hamar híressé váló N.A.C csapatát tekintették példaképnek. Aztán eljött az idő, amikor már nem példaképként tekintettek a nagyokra, hanem versenytársat láttak az ellenfélben." - írja Farkas László a blogjában.

Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

Ipolyi Arnold

 

 

Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe.Forrás : hu.wikipedia.org 

Ipolyi Arnold püspöknek sokat köszönhet Nagyvárad.Miért?Az életrajzában ezt olvashatjuk : Ipolyi Arnold (Stummer Arnold, Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja." 

"1886. február 18-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Július 12-én foglalta el a Szent László által alapított püspöki széket. De már öt hónap múlva, december 2-án szélütés hirtelen véget vetett munkás életének. Az MTA rendkívüli összes ülésén adott kifejezést gyászának e veszteség fölött; küldöttséget delegált a temetésre és az elhunyt arcképének a képtárban való elhelyezését határozta el. Végrendeletében összes vagyonát egyházi és kulturális célokra hagyományozta; az Akadémia javára is jelentékeny alapítványt tett, ahol Fraknói Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

 

Nagyváradi püspökségéről olvashat többet a academia.edu-n. 

"Ipolyi Arnold, Stummer (Ipolykeszi, Hont vm., 1823. okt. 18.-Nagyvárad, 1886. dec. 2.): megyéspüspök, néprajzos, művészettörténész. - A középisk-t Pozsonyban és Nagyszombatban végezte, mint az esztergomi egyhm. papnöv-e a bécsi Pázmáneumban tanult. A teol. elvégzése után 1845: szerpappá szent., br. Mednyánszky Dénes nev-je, a család kv- és levtárának rendezője volt. 1847. VIII. 17: pappá szent. Komáromszentpéteren káplán, 1848. X: Pozsonyban hitszónok. 1849 elején gr. Pálffy Lipót Ferdinánd pozsonyi főispán fiának nev-je, XII: Zohor (Pozsony vm.) plnosa. 1860: Bartakovics Béla egri érs. áthívta egyhm-jébe, kinevezte Törökszentmiklós plnosává. 1862: Isztambulba utazott a →corvinák ügyében Kubinyi Ferenccel és →Henszlmann Imrével. 1863: egri knk., 1865. VIII. 3: Bécsben teol. dr., 1867: borsmonostori apát. A bpi KPI rektora, 1870-72: a Hittud. Kar ig-ja, 1867: a Kisfaludy Társ. tagja, a SZIT és a SZLT alelnöke. - 1871. IX. 23: kinev., XII. 22: megerősített besztercebányai mpp. Egerben IV. 14: pp-ké szent., székét 1872. V. 2: foglalta el. Műemlék tp-okat állíttatott helyre, isk-kat építtetett. Az Orsz. Képcsarnoknak magángyűjt-éből 60 régi festményt adományozott. A MTA 1858. XII. 15: l., 1861. XII. 20: r., 1874. V. 28: ig. tagjává, 1881. V. 17: o-elnökévé választotta. Része volt 1867: a M. Tört. Társ. megalapításában, melynek harmadik, 1877: második, 1878: első elnökévé választották. 1879: az Orsz. Közokt. Tanács elnöke, 1880-85: a M. Képzőműv. Társ. elnöke, 1880: v.b.t.t. és a Régészeti Társ. tb. elnöke. - 1886. II. 18: kinev. nagyváradi mpp., VII. 7: a p. megerősítette, székét VII. 12: foglalta el. Vagyonát egyh. és művelődési célokra hagyta, a MTA-nak jelentékeny alapítványt tett. - A dániai É-i régészeti int., a morva-sziléziai cs. kir. társulat tört. o-a és a tart. rendek levtári int-e, a germán nemz. múz. választmánya és az osztrák birod. geológiai int. l. tagja volt. "

Teljes cikk : lexikon.katolikus.hu 

Többet olvashat Ipolyi Arnoldról a mek.oszk.hu-n. 

"A romantika időszakában az összefoglaló történelmi munkák megjelenésével párhuzamosan nem csupán a magyar történelemre vonatkozó források egybegyűjtése, magyar nyelvű újraközlése indult meg, hanem a szóhagyomány útján terjedő mondák, mítoszok és legendák összegyűjtése is. 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki egy olyan műre, amelyben minden megtalálható, amit a régi magyarok vallására vonatkozólag kifürkészni lehet. (Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold élete és műve. In: Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Hasonmás kiadás: Európa Kiadó, Budapest, 1987. Függelék, 11. o.) Ipolyi Arnold katolikus pap, történész, művészettörténész, 1870-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, első nagyobb munkáját e kiírás ösztönzésére írta meg. A Jacob Grimm német mitológiája (Deutsche Mythologie) nyomán Magyar Mythologiának elnevezett, az írásos és a szóbeli hagyomány útján szerzett ismereteket összefoglaló mű 1854-ben jelent meg, és nagy hatással volt írókra, művészekre egyaránt. 18 fejezetben tárgyalta a különböző képzeletbeli alakokkal (például: ördög, istenek, szellemek), elemekkel, növényekkel, állatokkal, égi tüneményekkel, hősökkel, és szokásokkal, szertartásokkal kapcsolatos elképzeléseket. A tündérekről szóló fejezetben a Gyergyai Albert 16. századi feldolgozásából ismert Árgirus históriáját a magyar néphagyományban élő Tündér Ilona alakján keresztül szintén a magyar mitológia részének tekintette. (i. m. 61.) A Feszl Frigyes tervei alapján felépült új Vigadó kifestésekor Ipolyi munkájának hatására esett a választás erre a regére, amelyet több jelenetben a lépcsőházban Lotz Károly és Than Mór festett meg. A vigalmi épület csemegetárát, vagyis büféjét ThanAttila lakomájafreskója díszítette. A kép részleteit Than a francia történetíró, Amédée Thierry 1855-ben magyarul is megjelent, Attiláról írt munkája nyomán dolgozta ki, amelyben a szerző idézi a görög történetíró, Priszkosz beszámolóját Attila udvarában, 449-ben tett látogatásáról. Attila legendás alakja a feltételezett hun-magyar rokonság miatt a században gyakori témája volt a művészeknek, többek között úgy tekintettek rá, mint a magyarok Európában is jól ismert, híres és hírhedt ősére." 

Forrás : tudasbazis.sulinet.hu 

Könyvét olvashatja a archive.org-on. 

  

"Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823–Nagyvárad, 1886)

néprajzkutató, művészettörténész, nagyváradi r. k püspök, az MTA tagja. 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára gyűjtőhálózatot szervezett, ennek segítségével Magyar mythologia címen (Pest, 1854) a régi magyar hitvilág emlékeit rendszerezte. Elméleti kiindulása miatt Csengery Antal bírálta. Téves azonban az az elterjedt vélemény, hogy ez kedvét szegte, és könyvének elérhető példányait megsemmisítette. Másik témájának, a középkori művészettörténetnek művelése vonta el a mitológiai kutatásoktól. A hatalmas mű 600 lapnyi terjedelemben csaknem az egész etnikumra kiterjeszkedő folklórgyűjtésből áll, amelyet Ipolyi tematikusan rendezett, és összevetett nyelvi, történeti és nem magyar folklórjelenségekkel. Megjelenése után különböző interpretációkkal, gyakran szépirodalmi áttételekkel évtizedekig hatott a közvéleményre."
Teljes cikk : mek.niif.hu 

IPOLYI ARNOLD
művészettörténész, történetíró
Ipolykeszi, 1823. október 18.
Nagyvárad, 1886. december 2.
Haraszti mészkõ, kétszeres életnagyságú
mellszobor, elhelyezték 1930. október 25-én.

FÜREDI RICHÁRD (1873–1947) alkotása

Nagyváradi püspök, kutató történész, művészettörténész, folklorista, régész, akadémikus. A régi magyar hitvilág adatainak rendszerezője, a magyar művészettörténeti kutatás megalapozója. Legjelentősebb műve a Magyar mythologia, amely a régi magyar hitvilág rendszerbe foglalása. Művészettörténeti kutatásai elsősorban a középkori magyar művészetre terjedtek ki, de foglalkozott a régészettel, a népköltészettel, valamint a mű- és népi ipar kérdéseivel is. A hazai műemlékvédelem megalapítója. Hatalmas gyűjteményét részben a magyar államra, részben pedig az Esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta.

A haraszti mészkőből készült mellszobor, mintegy kétszeres életnagyságú. Füredi Richárd, aki a budapesti Millenniumi emlékmű három királyszobrának alkotója, akadémikus szobrászi elveket vallott. Ez a mű is részletezően megmunkált, portréhűségre törekvő, akadémikus szellemben készült alkotás. A tudós nagyváradi püspököt díszruhában, mellén kereszttel ábrázolja. A díszesen megmunkált szobortartó konzolt címerek díszítik, ezek között az elöl lévő Ipolyi Arnold püspöki címere. Felirata: 1823–1886 IPOLYI ARNOLD TÖRTÉNETÍRÓ

Forrás : panteon.szegedvaros.hu

 

Ipolyi Arnold püspök hagyatéka Nagyváradon

  

Ipolyi Arnold fényképeNémethy Gyula kanonok gyűjteményéből.Forrás : academia.edu 

„Az akadémia püspöke, az irodalom főpapja, az egyetlen magyar író püspök, a kivel a  pásztorbot nem tétette le a tollat. Emelkedését, rangját s a nimbuszt, mely környezi, tudományos és irodalmi munkásságának, sikereinek köszöni egyedül.Őt nem a politika és nem a protekczió emelte a magasba. Mindkettőtől egyaránt távol tartotta magát. Az elsőt sohasem kereste, az utóbbival alkuba sem bocsátkozott. Magas alak, erős izmokkal, kissé meghízott testtel. Derült arcz, szabályos vonásokkal.Ovál kék szemeiből bizonyos fölény, a szellem tüze ragyog. Magatartása méltóságos, kissé feszes,modora előkelő, nyájas, de nem leereszkedő. Járása nehézkes, vontatott, azonban egész megjelenése elegáns, főúri, egészen méltó a szellem arisztokratájához. (…) A váradi egyház nagy alakjai újulnak meg Ipolyiban. Mert ő antik szabású magyar pap egész lényében. Nagylelkű és fennkölt  gondolkodású, európai színvonalú, türelmes és könyörületes. Főúr és apostol, tudós és mecenás, író és  püspök!” 

Ezekkel a szavakkal jellemezte 1886 júliusában a Budapesti Hírlap tárcaírója Ipolyi Arnold nagyváradi püspököt beiktatása kapcsán megjelent írásában. Talán soha nem volt a váradi egyházmegyének olyan vezetője, aki felekezettől, politikai és társadalmi hovatartozástól függetlenül akkora népszerűségnek és közelfogadottságnak örvendett volna, mint a tudós egyházfő, műgyűjtő és mecénás, Ipolyi Arnold." - írja könyvének a bevezetőjében Lakatos -Balla Attila.

Idézetek : 

"Ilyen körülmények között a kormány sem feszíthette tovább a húrt. Február elejére nyilvánvalóvá vált, hogy Ipolyi kinevezésének felterjesztése a király elé már csak napok kérdése. Ipolyi azonban tartotta magát legfontosabb feltételéhez, miszerint új székhelyét csak a püspöki uradalom ügyeinek rendezése és saját egészségének helyreállítása után hajlandó elfoglalni.

  A királyi kinevezés végül február 18-i dátummal került aláírásra és nem sokkal később vissza is került a kormány asztalára. Fraknói Trefort Ágoston közvetítésével már február 26-án tudomást szerzett a hírről, és saját elmondása szerint 28-i miséjének könyörgésébe már belefoglalta új főpásztora nevét,azonban miniszteri utasításra további két hétig titkolnia kellett Ipolyi előtt,

akit egyre inkább nyomasztott a kinevezése miatt ráirányuló közfigyelem.

Február végén a központi és nagyváradi lapok is súlyos betegségéről, szélhűdésről és beszélőképessé-gének károsodásáról cikkeztek,egyre nagyobb terhet jelentettek a kinevezésének hírére megszaporodó udvariassági  ilátogatások "

"A pápai megerősítést követően, március 25-én a sajtó immár hivatalosan is közzéteszi Ipolyi Arnold nagyváradi püspöki kinevezését, aki már hosszú ideje bírta a vármegye hangadó köreinek szimpátiáját "

"Az egyházmegye papsága és a katolikus iskolák növendékei számára a következő vasárnap, 28-án tartottak hálaadó szentmisét a székesegyházban,majd néhány nappal később Nogáll János káptalani helynök vezetésével útnak indult a káptalan üdvözlő küldöttsége, amelyet Zeley János, Vinkler József, Bubics Zsigmond,Zajnay János, Rómer Flóris és Fraknói Vilmos alkottak.

Eközben Ipolyi Arnold március 28-án, a Bécsben tartózkodó Ferenc József előtt letette az esküt, aznap este pedig a professio fideit a pápát képviselő Vincenzio Vanutelli nuncius kezébe."

A pápai hozzájárulás megérkezése után a beiktatást július 11-re tűzték ki. Ebből az alkalomból Ipolyi 5000 forintos, jótékony célú adományt tett a város szegényei, valamint a rabsegélyző-, a koldusápoló- és a bölcsőde-egylet, a Biharmegyei Nőegylet, a Közkórház és a Szent Vince Intézet javára.

 A július 11-én, vasárnap reggel tartott beiktatási ceremónia és istentisztelet minden kétséget kizárólag a legegyszerűbb és legszerényebb ilyen esemény volt a váradi egyházmegye történetében. A szertartás napját csak kevéssel előtte tették közzé asajtóban. Az egyházmegyén kívülről nem hívtak meg vendégeket és a helyi papság soraiból is csak azokat várták el, akiket ez nem akadályozott vasárnapi istentiszteletek tartásában. A püspököt Nogáll János fogadta a székesegyház előtt, majd bevezették a szentélybe, ahol Radnay Farkas felolvasta a királyi kinevező okiratot és a pápai bullát.Ezt követően az új püspök, illetve a káptalani helynök, Nogáll János latin nyelvű beszédei hangzottak el, majd Ipolyi magyar nyelvű szózatot intézett a templomban összegyűltekhez. A korszak szokása szerint csak ezután, az olvasmányok és az evangélium felolvasása alatt öltötte fel a miseruhát és papjai segédletével bemutatta a szent áldozatot, amelynek végeztével Bémer Pál székesegyházi főesperes felolvasta a pápai búcsúengedélyt, majd az új püspök pápai áldást és búcsút osztott, végül visszatért a palotába. Vendégfogadásra, díszebédre nem került sor.

Ipolyi Arnold beiktatási beszéde, melyet a helyi sajtó teljes terjedelmében hozott, a püspök egyetlen nyomtatásban megjelent, nagyváradi főpásztori körlevelének tárgyát is képezte. A meglehetősen hosszú, ám remek szónoki érzékkel felépített beszéd már csak azért is érdekes olvasmány, mert négy évtizedes papi és közel másfél évtizedes püspöki pályája ellenére a köztudatban és a szakirodalomban alig maradt fenn valami Ipolyi Arnold vallási gondolkodásából és egyházi szónoklataiból. A váradi közönség soraiban nagy tetszést aratott beszédéből nem hiányoztak a püspöknek az ősi, ám mindig megújuló egyház és a társadalmi progresszió iránti elkötelezettségét alátámasztó gondolatok, a szöveg legérdekesebb részeit mégis a halála közeledtét átérző főpap önreflexiója és a végső dolgokra való fokozott összpontosítás hatja át:

„Ezen isteni szeretet lelkesedésével s a szent béke érzetével szívemben jövök én is hozzátok ájtatos híveim. Azért kérlek, ne nézzétek más tökéletlenségeimet, gyengéimet és gyarlóságaimat, hanem imádkozzatok értem, mint főpásztorotokért, hogy Isten szeretetének tüze lángoljon mindig szívemben s azzal művelhessem a ti lelki és testi üdvötöket. Mert ismétlem, hogy mint az Apostol mindenek fölé emeli a szeretet parancsolatát, úgy vagyok lelkesülve, hogy mindenek felett a szeretetet keressem.(…) Mint a szeretet kedves tanítványáról Szent János apostolról szól, hogy midőn a nagy kortól és betegségtől elsorvadva, mást nem volt képes többé mondani, mindig az egyet ismétlé legalább: Gyermekeim szeressétek egymást: úgy ti is kedves híveim, ha gyengülő tehetségeim s előrehaladott korom s beteges gyengeségemben más tanítást nem volnék képes nektek kellően hirdetni, fogadjátokegyre a legfőbb tanításomat ma és mindenkor, hogy szeressétek egymást mint Isten szeretett minket.”

Teljes könyvet olvashatja academia.edu-n '

Vinkler József nagyváradi püspök

  

Nagyvárad. - A püspöki palota és a székesegyház.
Fekete S. felvétele.Forrás : mek.oszk.hu

Az egyik blogolvasó arra kért,hogy többet írjak Vinkler József nagyváradi püspökről.A kérésnek eleget teszek,mert kimagasló váradi személyiség volt Vinkler József.Sajnos fotót nem találtam róla ...

A Katolikus Lexikon ezt írja : "Vinkler József (1821. febr. 17.–Nagyvárad, 1905 u.?): választott püspök. – A teol-t a Pázmáneumban végezte. 1842: a váradi pp-i hivatalban iktató. 1844. IV. 6: pappá szent., kp. és a ppi iroda írnoka. 1845: Érmindszent plnosa, 1850: titkár és ppi levtáros, 1851: irodaig., 1858: Peceszöllős plnosa. 1861: váradi knk. 1866: liptói c. prép., 1874: zsin. vizsgáztató, 1876: szegyh. főesp. 1890: szardikai vál. pp. 1899: ppi helynök, 1903: nagyprép. ~ volt az utolsó m. aki e c-et viselte."  Forrás : lexikon.katolikus.hu 

Zsák J. Adolf ezt írja a Borovszky -Magyarország vármegyéi és városai kötetben :" Székeskáptalan: Nagyprépost: Winkler Jószef, sardicai v. püsp., liptói prépost; aranymisés pap." Forrás : mek.oszk.hu

Nagyvárad egyik legnagyobb helytörténésze a következőket írja : "Az 1900-as esztendő egyik jeles eseménye egy díszpolgári cím odaítélése volt. „A nagyváradi 1. sz. káptalan nagyérdemű fejét: Vinkler József vál. püsp. nagyprépostot Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága egyhangú lelkesedéssel választotta díszpolgárává, elismerésül, hálájául azon kifogyhatatlan emberbaráti jótékonyságnak, amely az illusztris főpap életét oly áldássá tette és teszi. A díszpolgári oklevelet húsvét másodnapján (április 16-án – sz. m.) nyújtja át a polgármester vezetése alatt a törvényhatóság 15 tagja.” – adta hírül a Tiszántúl 1900. április 12-i száma.

Egy nappal a díszoklevél átadása előtt visszatért e témára a római katolikus egyház lapja. A cikkből többek között megtudható, hogy: „A remekművű oklevél drága fehér szattyán albumba van kötve. A külső részen kék és aranyos bronz ékítmény, Nagyvárad város címere. A tábla belső része fehér moir-selyem” .Ezzel tisztelték meg 1900-ban Vinkler József nagyprépostot is. Előtte még öt személyiség kapta meg a díszpolgárságot." 

Forrás : biharmegye.ro 

A katolikus egyházi elit a századfordulón cikkében Gergely Jenő megemlíti a nevét,mint nagyváradi általános püspöki helynök és prépost.Születési dátumát nem írja,de a halálozási dátum 1907.

Forrás : edit.elte.hu 

Vinkler József neve szerepel a csákói katolikus kápolna építésének történetében : "Geist Gyula a katolikus egyház nagy jó tevője 1903 –ban meghalt, felesége Geist Gyuláné (Jálics Mária Lujza) elhatározta, hogy a csákói kastélykertben sírbolt kápolnát épít férje emlékére. Vinkler József nagyváradi püspök engedélyezi a családi sírboltul is szolgáló kápolna építését a következő feltételekkel: a kápolna egész területe alatt nem lehet sírbolt. A síroknak az oltár lépcsőjéig nem szabad érniük. A Kápolna az uradalom illetve a család költsége legyen.88 1904. szeptember 16-án Geist Gyuláné 1200 korona alapítványt tett a kápolna fenntartására."
Forrás : sulinet.hu

Róla a következőket olvashatjuk : "Az egyházmegye papsága és a katolikus iskolák növendékei számára a következő vasárnap, 28-án tartottak hálaadó szentmisét a székesegyházban,

majdnéhány nappal később Nogáll János káptalani helynök vezetésével útnak indult a káptalan üdvözlő küldöttsége, amelyet Zeley János, Vinkler József, Bubics Zsigmond,Zajnay János, Rómer Flóris és Fraknói Vilmos alkottak."
Forrás : academia.edu.hu  Nevét olvashatjuk a Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékház alapítói között:"A Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékházat Winkler József püspök kezdeményezésére és 10 ezer koronányi támogatásával 1886-ban jött létre, amelyet vincés nővérek működtetettek az Úri utca ( ma R, Ciorogariu) egyik saroképületében. Az ingatlan 1900-ra kinőtte régi székhelyét, így épült meg mai helyén, a Szaniszló (M. Eminescu) utcában, Sztarill Ferec építész tervei alapján az eklektikus küllemű ingatlan."
Forrás : muemlekem.hu 

"Magyar Katolikus Lexikon

Vinkler József (1821. febr. 17.–Nagyvárad, 1905 u.?): választott püspök. – A teol-t a Pázmáneumban végezte. 1842: a váradi pp-i hivatalban iktató. 1844. IV. 6: pappá szent., kp. és a ppi iroda írnoka. 1845: Érmindszent plnosa, 1850: titkár és ppi levtáros, 1851: irodaig., 1858: Peceszöllős plnosa. 1861: váradi knk. 1866: liptói c. prép., 1874: zsin. vizsgáztató, 1876: szegyh. főesp. 1890: szardikai vál. pp. 1899: ppi helynök, 1903: nagyprép. ~ volt az utolsó m. aki e c-et viselte. T.E.

LBE:509. – Schem. Mv. 1896:439. – Fazekas 2003: (pazmaniták között W-vel sem közölt nagyváradi egyhmegyést!

(A könyvet megvásároltam és valóban nem szerepel a hallgatók között.)

38. EGY IGAZI FŐPAP

Olyan kevésszer van alkalmunk dúsjövedelmű főpapokról dicsérően szólni, hogy különös örömmel írunk mindig a nagyváradi káptalan nesztoráról, Winkler püspökről, ki Nagyvárad városnak díszpolgára. Nincs nap, melyben tanúságát ne adja keresztyén szerető szívének. Beavatottak tudják, hogy jövedelméből csak az önfenntartásra szükséges legminimálisabb összeget tartja meg. Emberbaráti s egyházi célokra adja a többi jövedelmét. Legújabban egy bukovinai szegény csángó falu, Istensegíts áldja a derék főpap nevét. A szegény hívek építendő új templomát harangokkal látta el. Az Istensegíts lelkésze hálás szívvel írt köszönetet tegnap a püspöknek, ki nagy érdemeiért csak a minap jutott szép királyi elismeréséhez. Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy mint értesülünk, a kitüntetés alkalmából ma lakomát ad Winkler püspök, melyre többen lesznek hivatalosak egyházi és világi előkelőségek közül.

Nagyváradi Napló 1901. július 3.

A cikk írója: Ady Endre

„W”-vel a nevét a sajtóban jelenítik csak meg, máshol „V”-vel szerepel. A következő kiollózott értesítő a halálára vonatkozóan lehet csak érdekes, mert halála dátumát még a fent látható katolikus lexikon sem tudja, ami  különös egy főpappal kapcsolatban.

1906. október 27. Magyar Távirati Iroda és Bp-i Tudósító: Nagyvárad Országgyűlési Értesítő: A Rákóczi Ünnepek alkalmával 11 órakor a város díszközgyűlést tartott. Winkler püspök is jelen volt.

Tehát ekkor még biztos élt.

Vánk Sándor tanár és történész „A nagybányai római katolikus egyház és iskola évszázadai” c. könyvéből megtudtam, hogy iparos családból származott és testvérével Istvánnal együtt (később minorita szerzetes, szerzetes nevén Vinkler Bruno) gondos nevelésben részesült. Szüleik nevét vagy, hogy milyen iparágban dolgoztak Nagybányán, nem sikerült kiderítenem.

Nagyvonalakban talán ennyi és sok-sok kérdés, többek között, hogy miért nem maradt róla még egy kép sem?"

Az egyik olvasó küldte ,melyet köszönök '