Ipolyi Arnold

 

 

Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe.Forrás : hu.wikipedia.org 

Ipolyi Arnold püspöknek sokat köszönhet Nagyvárad.Miért?Az életrajzában ezt olvashatjuk : Ipolyi Arnold (Stummer Arnold, Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja." 

"1886. február 18-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Július 12-én foglalta el a Szent László által alapított püspöki széket. De már öt hónap múlva, december 2-án szélütés hirtelen véget vetett munkás életének. Az MTA rendkívüli összes ülésén adott kifejezést gyászának e veszteség fölött; küldöttséget delegált a temetésre és az elhunyt arcképének a képtárban való elhelyezését határozta el. Végrendeletében összes vagyonát egyházi és kulturális célokra hagyományozta; az Akadémia javára is jelentékeny alapítványt tett, ahol Fraknói Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

 

Nagyváradi püspökségéről olvashat többet a academia.edu-n. 

"Ipolyi Arnold, Stummer (Ipolykeszi, Hont vm., 1823. okt. 18.-Nagyvárad, 1886. dec. 2.): megyéspüspök, néprajzos, művészettörténész. - A középisk-t Pozsonyban és Nagyszombatban végezte, mint az esztergomi egyhm. papnöv-e a bécsi Pázmáneumban tanult. A teol. elvégzése után 1845: szerpappá szent., br. Mednyánszky Dénes nev-je, a család kv- és levtárának rendezője volt. 1847. VIII. 17: pappá szent. Komáromszentpéteren káplán, 1848. X: Pozsonyban hitszónok. 1849 elején gr. Pálffy Lipót Ferdinánd pozsonyi főispán fiának nev-je, XII: Zohor (Pozsony vm.) plnosa. 1860: Bartakovics Béla egri érs. áthívta egyhm-jébe, kinevezte Törökszentmiklós plnosává. 1862: Isztambulba utazott a →corvinák ügyében Kubinyi Ferenccel és →Henszlmann Imrével. 1863: egri knk., 1865. VIII. 3: Bécsben teol. dr., 1867: borsmonostori apát. A bpi KPI rektora, 1870-72: a Hittud. Kar ig-ja, 1867: a Kisfaludy Társ. tagja, a SZIT és a SZLT alelnöke. - 1871. IX. 23: kinev., XII. 22: megerősített besztercebányai mpp. Egerben IV. 14: pp-ké szent., székét 1872. V. 2: foglalta el. Műemlék tp-okat állíttatott helyre, isk-kat építtetett. Az Orsz. Képcsarnoknak magángyűjt-éből 60 régi festményt adományozott. A MTA 1858. XII. 15: l., 1861. XII. 20: r., 1874. V. 28: ig. tagjává, 1881. V. 17: o-elnökévé választotta. Része volt 1867: a M. Tört. Társ. megalapításában, melynek harmadik, 1877: második, 1878: első elnökévé választották. 1879: az Orsz. Közokt. Tanács elnöke, 1880-85: a M. Képzőműv. Társ. elnöke, 1880: v.b.t.t. és a Régészeti Társ. tb. elnöke. - 1886. II. 18: kinev. nagyváradi mpp., VII. 7: a p. megerősítette, székét VII. 12: foglalta el. Vagyonát egyh. és művelődési célokra hagyta, a MTA-nak jelentékeny alapítványt tett. - A dániai É-i régészeti int., a morva-sziléziai cs. kir. társulat tört. o-a és a tart. rendek levtári int-e, a germán nemz. múz. választmánya és az osztrák birod. geológiai int. l. tagja volt. "

Teljes cikk : lexikon.katolikus.hu 

Többet olvashat Ipolyi Arnoldról a mek.oszk.hu-n. 

"A romantika időszakában az összefoglaló történelmi munkák megjelenésével párhuzamosan nem csupán a magyar történelemre vonatkozó források egybegyűjtése, magyar nyelvű újraközlése indult meg, hanem a szóhagyomány útján terjedő mondák, mítoszok és legendák összegyűjtése is. 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki egy olyan műre, amelyben minden megtalálható, amit a régi magyarok vallására vonatkozólag kifürkészni lehet. (Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold élete és műve. In: Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Hasonmás kiadás: Európa Kiadó, Budapest, 1987. Függelék, 11. o.) Ipolyi Arnold katolikus pap, történész, művészettörténész, 1870-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, első nagyobb munkáját e kiírás ösztönzésére írta meg. A Jacob Grimm német mitológiája (Deutsche Mythologie) nyomán Magyar Mythologiának elnevezett, az írásos és a szóbeli hagyomány útján szerzett ismereteket összefoglaló mű 1854-ben jelent meg, és nagy hatással volt írókra, művészekre egyaránt. 18 fejezetben tárgyalta a különböző képzeletbeli alakokkal (például: ördög, istenek, szellemek), elemekkel, növényekkel, állatokkal, égi tüneményekkel, hősökkel, és szokásokkal, szertartásokkal kapcsolatos elképzeléseket. A tündérekről szóló fejezetben a Gyergyai Albert 16. századi feldolgozásából ismert Árgirus históriáját a magyar néphagyományban élő Tündér Ilona alakján keresztül szintén a magyar mitológia részének tekintette. (i. m. 61.) A Feszl Frigyes tervei alapján felépült új Vigadó kifestésekor Ipolyi munkájának hatására esett a választás erre a regére, amelyet több jelenetben a lépcsőházban Lotz Károly és Than Mór festett meg. A vigalmi épület csemegetárát, vagyis büféjét ThanAttila lakomájafreskója díszítette. A kép részleteit Than a francia történetíró, Amédée Thierry 1855-ben magyarul is megjelent, Attiláról írt munkája nyomán dolgozta ki, amelyben a szerző idézi a görög történetíró, Priszkosz beszámolóját Attila udvarában, 449-ben tett látogatásáról. Attila legendás alakja a feltételezett hun-magyar rokonság miatt a században gyakori témája volt a művészeknek, többek között úgy tekintettek rá, mint a magyarok Európában is jól ismert, híres és hírhedt ősére." 

Forrás : tudasbazis.sulinet.hu 

Könyvét olvashatja a archive.org-on. 

  

"Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823–Nagyvárad, 1886)

néprajzkutató, művészettörténész, nagyváradi r. k püspök, az MTA tagja. 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára gyűjtőhálózatot szervezett, ennek segítségével Magyar mythologia címen (Pest, 1854) a régi magyar hitvilág emlékeit rendszerezte. Elméleti kiindulása miatt Csengery Antal bírálta. Téves azonban az az elterjedt vélemény, hogy ez kedvét szegte, és könyvének elérhető példányait megsemmisítette. Másik témájának, a középkori művészettörténetnek művelése vonta el a mitológiai kutatásoktól. A hatalmas mű 600 lapnyi terjedelemben csaknem az egész etnikumra kiterjeszkedő folklórgyűjtésből áll, amelyet Ipolyi tematikusan rendezett, és összevetett nyelvi, történeti és nem magyar folklórjelenségekkel. Megjelenése után különböző interpretációkkal, gyakran szépirodalmi áttételekkel évtizedekig hatott a közvéleményre."
Teljes cikk : mek.niif.hu 

IPOLYI ARNOLD
művészettörténész, történetíró
Ipolykeszi, 1823. október 18.
Nagyvárad, 1886. december 2.
Haraszti mészkõ, kétszeres életnagyságú
mellszobor, elhelyezték 1930. október 25-én.

FÜREDI RICHÁRD (1873–1947) alkotása

Nagyváradi püspök, kutató történész, művészettörténész, folklorista, régész, akadémikus. A régi magyar hitvilág adatainak rendszerezője, a magyar művészettörténeti kutatás megalapozója. Legjelentősebb műve a Magyar mythologia, amely a régi magyar hitvilág rendszerbe foglalása. Művészettörténeti kutatásai elsősorban a középkori magyar művészetre terjedtek ki, de foglalkozott a régészettel, a népköltészettel, valamint a mű- és népi ipar kérdéseivel is. A hazai műemlékvédelem megalapítója. Hatalmas gyűjteményét részben a magyar államra, részben pedig az Esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta.

A haraszti mészkőből készült mellszobor, mintegy kétszeres életnagyságú. Füredi Richárd, aki a budapesti Millenniumi emlékmű három királyszobrának alkotója, akadémikus szobrászi elveket vallott. Ez a mű is részletezően megmunkált, portréhűségre törekvő, akadémikus szellemben készült alkotás. A tudós nagyváradi püspököt díszruhában, mellén kereszttel ábrázolja. A díszesen megmunkált szobortartó konzolt címerek díszítik, ezek között az elöl lévő Ipolyi Arnold püspöki címere. Felirata: 1823–1886 IPOLYI ARNOLD TÖRTÉNETÍRÓ

Forrás : panteon.szegedvaros.hu