„Nagyvárad polgárságára izgalmas nap virrad” - Ötvös Béla nagyváradi újságíró tudósitása - Első rész

 

Ötvös Béla író, újságíró.Forrás : Bihari Napló

"Ötvös Béla író, újságíró tollából jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain forrásértékű tudósítás a Tanácsköztársaság váradi időszakáról, és a város román megszállásáról 1919-ben. A Krónikák könyve addigi újságírói pályafutásának legjelentősebb írásait tartalmazza." - olvashatjuk a cikksorozat első részét a Bihari Naplóban. A következő információt olvashatjuk : 

"Az alábbiakban részletet közlünk a Krónikák könyve című kötetből. Ötvös Béla írását unokája, Péter Sándor építőmérnök támogatásával közöljük." A cikket elolvasva,jobban megértjük az események hátterét.Érdemes a könyvjelzők közzé menteni a cikket,mert egy szemtanú írta.Idézetek a cikkből : 

 

"A városházán, rendőrségen és a Munkás-Otthonban élénk élet volt. A munkástanács ülésezett és a rendőrség is talpon volt. Éjjel egy órakor felköltötték álmából Jánossy Gyula rendőrfőkapitányt, aki épp úgy, mint a többi rendőrtisztviselő, attól kezdve folyton hivatalában volt. A városházi folyosókon kettesével, négyesével jártak feltűzött szuronnyal, fegyveresen a rendőrök. A városháza épületének második emeletén levő véd- és karhatalmi direktórium is munkában volt. Ez a direktórium hajnali kettőtől kezdve Jánossy Gyula utasításai szerint járt el és hajnali öt órakor Végh Dezső vádbiztos a város parancsnokságát Jánossy Gyula kezébe tette le, mint olyanéba, amely a város rendjét biztosítani tudja. Ez az izgalmas éjszaka felejthetetlen lesz Nagyvárad történelmében.

Közben a frontok felől vonatok jöttek és katonák érkeztek szétszórtan, akik különböző híreket hoztak a harctérről. Hajnal felé látható volt, amint a Rákóczi-úton konflisokon a proletárdiktatúra vezérei közül többen a vasútállomás felé hajtattak nagy cókmókkal, valószínűleg azért ilyen korán, hogy délelőtt fél tízkor induló budapesti személyvonaton helyet biztosíthassanak maguknak. Amint a reggel közlekedett, tisztán érezhető volt, hogy Nagyvárad polgárságára izgalmas nap virrad." 


"De egyszerre csak a vasútállomás felől jön valaki és izgatottan újságolja ismerőseinek:

– Vége a proletárdiktatúrának. A románok közelednek a város felé.

Mint a futó tűz, úgy terjedt a hír, bár a kávéházak éppen úgy, mint éjszakára, a péntek este kiadott rendelet értelmében, reggel is zárva maradtak. Az emberek nem mehettek be a kávéházba, hanem egyre inkább az utcán, legfőképpen a Bémer téren, meg a Szent László-téren a városháza előtt gyülekeztek." 

"A városháza folyosóin ez időtájt terjedt el a hír, hogy az utcákon plakát fog megjelenni, amelyben Jánossy Gyula főkapitány-városparancsnok közli a lakossággal, hogy az uralmat a város régi vezetősége vette át, hogy vége a proletárdiktatúrának és hogy a tisztek felvarrhatják blúzaikra a disztinkciót." 

"Az Őr-utcai katonai állomásparancsnokságnál is nagy volt a forgalom. A városparancsnok Cserey Vilmos alezredes lett, majd pedig Halász Sándor százados és amikor ennek híre elterjedt a lakosság között, nagy megnyugvást keltett, mert tudták, hogy e két tiszt Jánossy Gyula főkapitánnyal és a nagy számmal jelentkezett felfegyverzett polgársággal együtt garancia a rend fenntartására. Az állomásparancsnokságra berendelték a jelentkezni akaró tartalékos tiszteket, akik tömegestől tódultak oda és lelkesülten ajánlották fel szolgálataikat." 

"Oroszlán Pál politikai megbízott, aki Nagyváradon szombat reggelre kihirdette a statáriumot, egészen fiatal tüzérönkéntes tizedes. Előadta, hogy a román csapatok, amelyek Belényes felől nyomulnak előre, Magyarcséke táján állnak már, míg egy másik román csapat – a csucsai – Élesdről közeledik Mezőtelegd felé. Észak felől pedig Margitta irányából nyomulnak előre nagy erővel. Közölte továbbá, hogy ahol csatározások nem voltak, ott a román csapatok kijelentették, hogy barátságosan viselkednek. Ismertetéséhez hozzáfűzte azt is, hogy a frontot mindenütt a székely katonák tartották, a vörös ezredbeliek azonban nem feleltek meg feladatuknak és a várt reményeknek.

Síri csend követte a szavakat, amelyek után Katz Béla azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a Munkástanács adja vissza a hatalmat a városnak. A Munkástanács elhatározta, hogy átadja a hatalmat a város tanácsának." 

"Katz Béla Kun Bélát kérdésére informálta a helyzetről és teljesen ismertette a tarthatatlan helyzetet. Kun Béla ennek dacára ragaszkodott ahhoz, hogy csak a szovjet kormány parancsát teljesítsék, mert ő erősítéseket küld." 

"A vasúti peront Paksy csendőrfőhadnagy parancsnoksága alatt kivonult rendőrség szállta meg. Aztán pedig a vasutasok, sőt még a hordárok is fegyvert fogtak és míg a budapesti vonat, fél 11 óra után el nem indult, senki ki nem lépett a peronra." 

"Délelőtt tizenegy órakor három autó robogott a Rákóczi-úton a vasútállomás, illetve a püspöki vám felé. Mind a három tömve tengerészekkel, akik gépfegyverrel és kézigránátokkal voltak felszerelve. A csendőrlaktanya előtt álló csendőrkordon nem akarta átbocsájtani őket, mire a tengerészek tüzelni kezdtek. A csendőrök visszatüzeltek. De ezalatt a három autónak sikerült a kordonon keresztül törni és gyors száguldással iramlott tova a vasútállomás felé.

A nagy lövöldözésre figyelmesek lettek a vasútállomást megszálló csendőrök, rendőrök, katonák és vasutasok és azonnal állást foglaltak el az állomás előtti térségen. Minthogy a három autó itt sem akart megállani, a rendőrök sortüzet adtak a menekülőkre. Több golyó nem tévesztett célt, sőt az egyik autó is megsérült. A tengerészek erre gépfegyverrel lőttek vissza a robogó autóról és két kézigránátot dobtak a vasútállomás épülete felé. Több gépfegyvergolyó berepült a váróterembe, ahol két utazni akaró asszony könnyebben meg is sebesült.

A véres harc óriási izgalmat keltett a vasútállomás környékén. A három autó elmenekült. Az ütközetről később Birtha Sándor alezredes, aki az állomáshoz kivonult őrség parancsnokságát átvette, személyesen tett jelentést dr. Katz Bélának."  

 

Visszaemlékezés a korabeli nagyváradi eseményekre.Forrás : Bihari Napló