Oldalak

2016. március 12., szombat

Bihar vármegye kiváló szülöttei : Czibak Imre

" Czibak Imre püspök. A Czibak család nem olasz eredetü, mint Istvánfy vélte; sem nem a Gutkeled nemzetségtől sarjadzott ki, mint ezt újabban a Czibak czímer alapján némelyek állítják, hanem a Hont-Pázmán nemzetség bihari ágazatának egyik hajtása, mit, egyebeken kivül, a Károlyi oklevéltár I. K. 161. l. kétségtelenül megállapíthatunk. Czibak Imre a palotai ágból származott. Míután egyházi, politikai, meg hadi szereplése a köztörténetből és Bunyitay V. nagy művéből ismeretes, azért itt csak az Ugray-levéltár Czibak részéből közlünk néhány eddig ismeretlen adatot. Czibak Imre 1585. körül született. Már gyermekkorában katonai hajlamokat árult el, miért is atyja a Szapolyaiakhoz adta apródszolgálatra. Czibak rendületlenül kitartott Szapolyai mellett még akkor is, midőn az utóbbi az általa képviselt eszme diadalában kételkedett. Mikor a székelyek (1505-1506) 656lángba borítoták az ország délkeleti csücskét, a lázadók megfékezése Tomori, kalocsai érsek, akkor fogarasi várnagyra volt bízva. Hozzá csatlakozott fegyvertársul a fiatal Czibak, ki csapatával keményen állotta meg helyét a vitéz székelyek ellenében. Imre úr a Szapolyaiak udvarát 1509 végén hagyta el, hazatért és atyja halálával átvette örökségét, mintegy tíz községet. Bihar-megye, jelesül ennek ép a Czibak birtokok körüli része, ekkor a Dózsa-féle lázadás egyik véres színhelye volt. Czibak azonban, szövetkezve több birtokos társával, a Dózsa-féle had bihari garázdálkodásainak gyorsan véget vetett. Ez időtől kezdve szereplése ismeretes. Belgrádnak, Szulejmán által történt elfoglalása után, a török előhaladásának feltartóztatására a déli várakat őrségekkel látták el, s azok élére hadban képzett és tapasztalt nemesek helyeztettek. Ezek egyike volt Czibak Imre, kinek mint kapitánynak a neve az udvari számadásokban ismételten fordul elő. Itt került össze régi bajtársával Tomorival; 1526-ban Tomori lemondott érseki és kapitányi tisztéről és utódjául Czibak Imrét ajánlotta. Tomori lemondását a pápa nem fogadta el. II. Lajos király azonban 1526. máj. 31. a kolozs-monostori apátságot adományozta Czibaknak. Czibak Imre ezután a szerencsétlen mohácsi csatában vett részt, melyből megmenekült. Az erre beállott szakadásban, mint tudjuk, mindvégig Szapolyai mellett tartott, mit János király azzal hálált meg, hogy temesi és bihari főispánná, meg váradi püspökké nevezte ki. (1526.) Köztörténeti szerepe tulajdonképen csak itt kezdődik. 1526-1534-ig, midőn Gritti parancsára Felméren ártatlanul feje véteték, viselt dolgai a nemzeti történelem lapjain vannak megörökítve. Ő győzte le a rettegett fekete embert, Cserni Ivánt. Midőn Ferdinánd Budát fenyegette, János király Czibak jövetelével biztatta a fővárosi aggódó polgárokat, s az ő fedezete mellett vonult a császári sereg üldözése elől a Tiszántúlra, Váradra. Ő tartotta meg János király hűségében Váradot és vidékét még akkor is, midőn az kibujdosni volt kénytelen; ő sietett legelsőben a visszatérő király elébe, s biztosítá őt szolgálatairól. De viszont János király is, a midőn csak tehette, mindig kitüntette Imre urat; Gyula, Világos és Vajda-Hunyad várait neki adományozta, azonkivül 1533-ban Erdély kormányát az ő kezeire bízta."
Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Zsák J. Adolf 

Forrás : mek.oszk.hu/Borovszky-Magyarország vármegyéi és városai 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése