Százhúsz éves a Kereskedelmi Csarnok

A Nagyvásár tér (ma December 1. park) 10. szám alatti Kereskedelmi Csarnok, az idősebb Rimanóczy Kálmán épített örökségének újabb impozáns épülete ebben az évben lett 120 éves - írja Péter I. Zoltán.

A XIX. század utolsó évtizedének elején a vásártérnek akkor még ezt az üres szegletét falusi szekerek lepték el, esős időben sártengerré változtatva a térséget. Szóvá is tették ezt gyakran a bizottsági üléseken a városi tanácsosok, a városi főkapitány és a főorvos támogatását kérve. A megoldást 1894-ben a Garasos híd felé vezető utca sarkán levő telekre épített Kereskedelmi Csarnok jelentette. Ez után sorra épültek az emeletes kereskedőházak a vár irányában.
A Kereskedelmi Csarnok a kereskedők, iparosok és mezőgazdák érdekeinek védelmére alakult még 1869-ben. Többek között célul tűzte ki egy gabonaforgalmi központ létesítését, az ipari forgalom fejlesztését, a kereskedő ifjúság műveltségének és szakképzettségének emelését. Lényegében tőzsdeként működött, állandóan közzétette az általa forgalmazott termékek hivatalos árjegyzékét. Mivel a törvények csak Budapesten engedélyezték tőzsde felállítását, vidéken csak termény- és gabonacsarnokokat lehetett működtetni, a nagyváradi Kereskedelmi Csarnok is egy ilyen termény- és gabonacsarnok volt, amelynek tagjai között a terménykereskedőkön és gazdákon kívül a bankigazgatók, az iparvállalatok vezetői, valamint a kereskedők is ott voltak.
A Kereskedelmi Csarnok székhelye kezdetben a Szent László téri Kováts-féle házban volt. Az 1891-ben megalakult Kereskedelmi Társulattal egyesülve a XIX. század végén már egy megfelelő székház építésén gondolkodtak. A megoldást 1892-ben az a sarki telek jelentette a Nagyvásár téren, amelyet a város adományozott még a Kereskedelmi Társulatnak azzal a kikötéssel, hogy ott kereskedelmi iskolának megfelelő helyiséget építsen. A kivitelezésre kiírt pályázatot id. Rimanóczy Kálmán nyerte el, és 1894-ben fel is építette az emeletes székházat.
A nagyjából trapéz alaprajzú épület zárt udvart fog össze. A legdíszesebb a térre néző főhomlokzata, annak is a kupolával fedett központi része. Ennek emeleti részén található a kitűnő akusztikájú díszterem; ezt gyakran koncertteremként használták jeles előadóművészek felléptekor. Az emeleti irodahelyiségek mellett egyesületek is helyet kaptak, egyebek mellett 1899 őszétől a városi sakk-kör is. A földszintet üzletek sora foglalta el, ezek bérleti díjaikkal a Kereskedelmi Csarnok kasszáját gazdagították.
Teljes cikk : biharmegye.ro