A kilencedik aradi vértanú – Nagysándor József honvédtábornok

A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. október 17-én született Sándor József néven, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, Józsefen kívül csak ketten érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1816 előtt került sor, ennek pontos oka nem derült ki a mai napig -  írja Szilágyi Aladár.

Kettétört ígéretes karrier
Apja vagyontalan ügyvéd volt, de mindent megtett annak érdekében, hogy fiát igényes nevelésben részesítse. Tanulmányait a budapesti Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett. 1822-től a császári hadseregben előbb az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált. Alig két évtized elteltével súlyos balesetet szenvedett, ennek következtében századparancsnoki beosztásából felmentését kérte, kapitányi rangban vonult nyugállományba. Az aradi vésztörvényszék színe előtt tett vallomásában így vázolta fel rövid katonai pályafutását: „1819-ben fogadtak szolgálatba hadapródként az 5. tábori tüzérezredbe, 1822-ben áthelyeztek az 5. huszárezredbe, 1824-ben hadnaggyá léptettek elő a József főherceg-huszárokhoz, itt lettem végül kapitány és századparancsnok, 1847-ben azonban kénytelen voltam egy bukás következményei miatt nyugállományba lépni.”
Nagysándor József 1824-ben ismerkedett össze Barabás Miklóssal. A szépreményű, alig 14 esztendős festőnövendék Krakkóban nyaralt, ahová a 21 éves hadnagyot szolgálatra vezényelték. Ismeretségük barátsággá nemesedett. Három év elteltével Nagyszebenben futottak össze, ahol Barabás már mint ismert portrékészítő az ott szolgálatot teljesítő katonatisztek mellett barátját is megörökítette. (Később az ő pártfogásának köszönhetően a szabadságharc idején a felelős kormány tagjainak litográfiáit és a tábornoki kar tagjainak portrévázlatát is elkészíthette.)
A nyugalmazott huszárkapitány a Bánságban, Zsombolyán bérelt egy kisebb birtokot, eljegyezte szinte még gyermekleánynak számító unokahúgát, Kovács Schmidt Emmát, de fészekrakási tervezgetésüket megzavarta a történelem.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Második rész

Huszárként nagyon bátor katona volt, a lovasrohamok hőse, de hadtestparancsnokként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Republikánus volt – egyedül a tábornokok közül, ezt fejezte ki a zubbonyára kihajtott fehér inggallérral is. Egyedül az ő hadteste használta jelvényként a Kossuth-címert - írja Szilágyi Aladár.

Egy kortársa szerint: „Egyike volt, ha nem is a legszerencsésebb, de bizonyára leghazafiasabb érzelmű tábornokainknak.”
Budavár ostroma
Végigküzdötte a tavaszi hadjáratot, az isaszegi és a komáromi csatában már ő vezette a fel-dunai hadsereg lovasságát. Kitűnően helytállt a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár ostromakor az elsők között tört be a várba. Az ágyúk által lerombolt falon megnyitott résben indított döntő roham május 21-én hajnalban kezdődött. A legkeményebb küzdelem Nagysándor harcvonalán, a Fehérvári köröndtől délre eső szakaszon folyt. A védők nem tudták megakadályozni, hogy az I. hadtest csapatai – az első sorokban küzdő Nagysándorral együtt – behatoljanak a Várba. A tábornok bátor helytállását a szemtanúk ostromról fennmaradt visszaemlékezései és a korabeli tudósítások szinte kivétel nélkül megemlítik: személyesen vezette rohamra katonáit, és a résen való betörés után is, a védők fegyverletételéig hősiesen küzdött.
Teljes cikk : biharmegye.ro