Culture Beat koncert Nagyváradon

  

Culture Beat.Forrás : en.wikipadia.org

Biztosan sokan várják a Nagyváradi Ősz külföldi sztárcsapatának a Culture Beat koncertjét.Ezt írja az erdon.ro : "Az idei rendezvénysorozat külföldi sztárvendégeként pedig a Culture Beat duót harangozták be a szervezők, mely október 11-én, szombat este 22 órától lép majd fel a December 1. téren berendezett színpadon. Ez egy 1989-ben alakult német popduó tulajdonképpen, mely a kilencvenes években a Mr. Vain című egynyári slágerrel tarolt a diszkókban és a házibulikon, azóta viszont keveset lehet hallani róla." Teljes program : erdon.ro 

  

Culture Beat.Forrás : last.fm

Elvehetik Bolojan autóját is

Vizsgálódik az Állami Számvevőszék a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalatnál (OTL). Az utóbbi 12 gépkocsit szerzett be két évvel ezelőtt, az önkormányzatnak szánva azokat.

Összesen 13 szabálytalanságot talált a Helyi Tanács fennhatósága alatt működő OTL-nél az Állami Számvevőszék, amely még az év elején ellenőrizte a Közszállítási Vállalatot. Más ügyek mellett kifogásolták, hogy nem egyértelmű az önkormányzattól kapott támogatások nyilvántartása, hogy ingyenes utazást biztosítanak az alkalmazottak családtagjainak, hogy mintegy 90.000 lejnyi pluszpénzt vettek fel igazgatók a vállalatnál. A 13 szabálytalanság nagy részét az OTL elismerte, és vállalta azok korrigálását, volt azonban, amivel kapcsolatban bírósághoz fordult. Ilyen a Számvevőszék azon döntése, hogy az OTL törvényellenesen szerzett be a váradi önkormányzat számára 12 gépkocsit, nem köthettek volna ugyanis ilyenfajta szerződést. Ugyanakkor a hatóság azt várja az OTL-től, hogy az úgymond 750.000 lejes kárát szerezze vissza, azaz a vállalat vegye vissza a városvezetésnek vett autókat. Ez Bolojan polgármester gépkocsijára is vonatkozna például. A bíróság a Számvevőszéknek adott igazat. Az OTL viszont azt állítja, törvényesen jártak el, és fellebbez.

A vállalat először az autócsere („rabla”) programban akart új járműveket beszerezni, de ezt elutasították, így végül eladtak 13 régi kocsit, és vettek 12 újat. Szerintük ez beleillik a közszállítási tevékenységbe, olyan, mintha mondjuk új buszokat szereztek volna be, az önkormányzatnak is szolgáltatást nyújtva. Lapunk kérdéseire tegnap a városvezetésnél először nem akartak nyilatkozni az ügyletről. Végül Anca Sas sajtószóvivő válaszolt: szerintük sincs igaza a Számvevőszéknek. Az önkormányzat úgy véli, az OTL-vel bonyolított beszerzési ügylet teljesen törvényes volt. 

Forrás : Bihari Napló pressdisplay.com

Jóhangulatú szüreti bál volt

 

Mióta csak létezik, a nagyáradi Német Demokrata Fórum évről évre megszervezi a szüreti bált. Az idén sem volt ez másként, fiatalok és idősek egyaránt szép számban jöttek el szombaton.

Teljes cikk : erdon.ro

Régi szüreti bálok hangulata

 

Szombat este az egyik váradi vendéglőben rendezett nagy sikerű szüreti bált a Bihar Megyei Vincellér Egyesület, a hasonló hagyományok felélesztése céljából. Színvonalas műsor is volt.  

Teljes cikk : erdon.ro

Váradi múltidéző: híres iparosmestereink

Szinte naponta végigmegyek a volt Olaszi temetőn, valahol a közepén megállok, és szinte „megrohan” az ott eltemetett váradiak szelleme. Azoké a váradiaké, akiknek nem adatott meg a végső nyugodalom természetszerű adománya. Azoké, akiket kiakolbólítottak nyughelyükből, és vagy más temetőben nyugszanak, vagy ki tudja hova kerültek megszentségtelenített hamvaik. Persze nem biztos, hogy azok a váradiak is itt nyugodtak, akikről most megemlékezünk, de nem is ez a fontos. A fontos az, hogy amikor a váradi ember végigmegy ezen a temetőkerten, álljon meg egy pillanatra, és emlékezzen meg a valamikor itt eltemetettekről. Már egyik írásomban megemlékeztem Tátray Sándorról, a tulajdonképpeni vasgyár, a Phoebus, vagyis az Înfrăţirea gyár megalapítójáról.
Most egy másik híres váradi iparosról szólnék néhány szót. Grünvald Jenő műlakatos műhelye, az Úri utca 39. szám alatt volt a múlt század elejétől fogva. Az akkor idők iparosi megszállottsága vezérelte Jenő urat, amikor 1893-ban megnyitotta saját házában szerény kis műhelyét. A szorgalom tehetséggel párosult, és az évek során a kis műhely korszerűen berendezett gyárrá fejlődött. E gyár hírneve már a város határait régen átlépte. Bolti vasredőnyei egyre több város kirakatait védik az illetéktelenektől. Nem sokkal a nyitás után, már a főváros és a környező városok kereskedői tolongtak megrendeléseikkel. És a legnagyszerűbb az egészben az, hogy mindezen dolgokat saját erőből, vasakarattal és szorgalommal érte el. Szakmunkásait saját maga tanította be, munkásgárdája a legkiválóbbak közül való, saját nevelésű szakember. Persze, nem csak a redőnyök kiválóak, de a redőnyzárak is saját műhelyében készülnek. Ha valaki abban az időben bekukkantott volna a gyár raktárába, bizony látott volna pár csodát! Például az  “angol kivitelű asztalalakú takaréktűzhelyt”, amit a környéken ő gyártott egyedül. De más, lakatosipari remekek is kikerültek innen. Városunkban Grünvald Jenő vezette be az autogén forrasztás műveletét, amivel öntöttvas, réz, bronz, alumínium alkatrész forrasztható és vágható. Ha régi ablakredőnyön Grünvald feliratot látsz kedves olvasó, jusson eszedbe Várad egykori híres műlakatosa, Grünvald Jenő. Mondanom sem kell, hősünk nem csak önmaga vagyonát gyarapítgatta, hanem tevékenyen részt vett a város társadalmi életében, iparos körében, jótékonykodott és nem utolsó sorban szakemberek generációját adta a jövendőnek.
Mai barangolásunk másik színhelye az egykori Apáca utca, ami később Szilágyi Dezső utca lett. Itt áll, mai napig is a Sonnenfeld ház. A ház udvarában pedig a Sonnenfeld nyomda. A múlt század tízes éveiben, a nyomda, amit Adolf úr vezetett, fővárosi színvonalon tudott olyan munkákat produkálni, ami szépség, finomság és művészi kivitel tekintetében versenyzett a legjobbakkal. Pedig viszontagságos volt az út idáig. 1856-ban if. Sonnenfeld Simon a Bémer téren egy kis papírkereskedést nyitott. A dolog érdekessége, mondjuk pikantériája az, hogy ez a boltocska volt az első zsidó üzlet Olasziban. Az üzlet szépen indult, hamarosan állandó vevőköre lett, ami az idők folyamán egyre nőtt. Húsz esztendő múltán, az alapító halálakor, a mostani tulajdonos egy kiválóan prosperáló, komoly vevőkörrel rendelkező üzletet vett át. De Adolfunk nem elégedett meg ennyivel. Ő nyomdát akart. Fel is állíttatott hát egy “amerikait”. Így nevezték a lábbal hajtott kis nyomdagépet. Ez a nyomdácska még a Bémer téri Grünvald ház hátsó részében működött. Innen fejlődött aztán ki, a monarchia hírű műintézet. Közben költözködni is kellett, a Grünvald ház átépítése miatt. Méghozzá a Nagy Sándor utcai saját házba. Innen megint vissza, az átépített Bémer téri lakba, lefoglalva annak egész földszintjét és szuterénjét. Persze ezek a vándorlások, mind több, újabb modellű gépekkel történtek. Minden költözés modernizálással is járt, sőt bővítéssel. És a századelőn új megvalósítások állnak a cég előtt. Egy 1600 négyzetméteres nyomda volt az Apáca utcán. A 80 embert foglalkoztató cég már könyvnyomdával bővült, amelyben a Nagyváradi Naplót is nyomták. Volt itt litográfia, nyomó ellenőrzési jegyek gyártására, ami a cég egyik specialitása, és egész monarchiában hírneve van. De itt van a modern könyvkötészet, üzleti könyvgyártó részleg is. Tervben van már a cinkográfia is, ami majd megkétszerezi az itt dolgozók számát, még magasabb színvonalra emelve az innen kikerülő munkákat. Bátran mondhatjuk, mi ma élők is, akik láttunk régiségvásárokon a Sonnenfeld nyomdából kikerült munkákat, részvényt, meghívót, röpcédulát, újságot, akár könyvet, hogy gyönyörű munkákat produkált Sonnenfeld Adolf nyomdája. Lehet, hogy ezután, ha a volt Breiner előtt visz az útjuk, kedves olvasók, eszükbe jut ez az írás, a Sonnenfeld nyomda és egy híres váradi nyomdász, aki évente külföldi tanulmányutakat tesz, hogy újat lásson, és tapasztalatait itthon érvényesítse. Emlékezésünket zárjuk ma, egy olyan cég bemutatásával, amely úttörő volt Nagyváradon, alapítója Váli József pedig igazi kalandornak számított 1870-ben.

A város tétlenségének és a kereskedelem mozdulatlanságának korszakában alapította meg szikvízgyárát saját telkén, a Szent János utca 80 szám alatt. Eleinte kicsiben ment a gyártás, mert kevesen igényelték az újfajta itókát. De emberünk nem tágított és abban az időben, amikor az ő gyára egyike volt az ország első szikvízgyárainak, bátran, mert új gépekbe és lovas fogatokba fektetni. És ennek a bátorságnak meg volt az eredménye. A századelőn már az alapító fia, Dr. Váli Péter vezeti a gyárat. Már villanymotor hajtja a modern töltőgépeket. Szűrt, vízvezetéki vizet használnak a gyártáshoz, vegytiszta szénsavval. A korabeli krónika szerint, hat kocsi szállítja a szikvizet Nagyváradra és a megyébe, ahol mintegy százezer, Váli féle üveg van forgalomban. Vajon emlékszik e még valaki a Váli családra? Vajon van még Váli féle szódásüveg magángyűjteményben?
Ezek az iparosok nem alkottak nagyot, nem emlékszik rájuk az irodalom, sőt, már a köztudat se igen. Mégis ők voltak a város azon polgárai, akik vállalkozó szellemükkel, előrelátásukkal kiragadták ezt a drága várost, a középszerűségből és a „boldog békeidők” korának egyik legprosperálóbb, magyar városává tették.

Farkas László, Nagyvárad

Forrás : reggeliujsag.ro 

Fényes Szabolcs emléktábla Nagyváradon

 

Forrás : szigligeti.szigligeti.ro 

Egyik kedvenc zeneszerzőm volt Fényes Szabolcs.A Maya operettől kezdve nagyon sok sláger fűződik a nevéhez.Nagyvárad szülötte volt.A volt Gesztenye ,volt Lukács György - ma Jiga - utcában született és töltötte a gyermekkorát.Később a szüleivel Magyarországra költözött és lett ünnepelt slágergyáros.Mi , váradiak büszkék lehetünk Fényes Szabolcsra. Miért? Olvassa el az életrajzát a hu.wikipedia.org-n '

 

Fényes Szabolcs.Forrás : sulinet.hu

Hogyan lett Fényes Szabolcs emléktábla a volt Gesztenye utcában?Érdemes felidézni az eseményeket. Az első lépés a nagyváradi helyi tanács döntése volt 2012 tavaszán.Ezt olvashatjuk .

Ugyancsak ezen a tanácsülésen döntöttek arról a tanácsosok, hogy a zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeznek el Fényes Szabolcs nagyváradi szülőházán, a Gesztenye (Nicolae Jiga) 59. számú ingatlanon. Az emléktáblát Deák Árpád váradi képzőművész készíti el: a gránit alapon bronz dombormű a zeneszerző arcmását ábrázolja majd profilból. Az emléktáblán a következő kétnyelvű felirat szerepel majd: „Ebben a házban született és töltötte gyermekkorát a magyar könnyűzene klasszikusa Fényes Szabolcs. 1912-1986 A zeneszerző születésének 100. évfordulóján állíttatta a Nagyváradi Szigligeti Színház 2012. április 30-án.” Forrás : erdon.ro 

 Elérkezett az emléktábla felavatásának az eseménye.Nagyváradra látogattak Fényes Szabolcs családtagjai,akik részt vettek az ünnepélyes leleplezésen.Ezt nyilatkozták : Nagyvárad elismerésének talán jobban örülne Fényes Szabolcs, mint a Kossuth-díjnak.Forrás : erdon.ro 

 

A Fényes család tagjai, valamint a Fényes Szabolcs-emléknap megszervezéséhez hozzájárulók az emléktábla alatt.Forrás : erdon.ro

Az eseményről olvashat bővebben az erdon.ro-n '.Az egyik nyilatkozat Fényes Szabolcs unokaöccsétől származik,melyre büszkék lehetünk : 

A beszélgetés után nyitották meg a Fényes Szabolcs emlékkiállítást az emeleti páholyzsebben. Itt a zeneszerző unokaöccse, Fényes András idézte meg nagybátyja alakját, majd elmondta, hogy Fényes Szabolcsnak fájt, hogy nem kapta meg a Kossuth-díjat, „de talán azt, amit most Nagyváradon megkap, sokkal többre értékelné.” Forrás: erdon.ro

A helyi magyar és magyarországi sajtó részletesen beszámolt a Nagyváradon megrendezett Fényes-emléknapról. Szigligeti Színház honlapján olvasható egy tudósítás az emléktábla ünnepélyes leleplezéséről és az utána a színházban tartottak egy megemlékezés Fényes Szabolcsról.Cikk : szigligeti.szigligeti.ro.

                                                    Fotók

 

 

 

 

 

Forrás : szigligeti.szigligeti.ro 

Fényes Szabolcs emlékéről beszélgetett Meleg Vilmos és Nemlaha György a  Fényes Szabolcs emlékesten,melyet a váradi Oregano étteremben tartottak meg.

 

Meleg Vilmos és Nemlaha György 

Családias hangulatban elevenítette fel Fényes Szabolcs emlékét és munkásságát az M.M. Pódium Színház az október 4-én megtartott Te szeress legalább című előadásával.Teljes cikk : erdon.ro

 

Forrás: szigligeti.szigligeti.ro 

Fényes Szabolcsról emlékeztek meg a nagyváradi Szigligeti Színházban .Ezt olvashatjuk a színház honlapján : A nagyváradi származású zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából zenés műsorra kerül sor a Szigligeti Színházban . Az est vendége BODROGI GYULA, a Nemzet Színésze, Kossuth-, Jászai Mari-díjas színművész..Teljes cikk : szigligeti.szigligeti.ro 

Legközelebb ha a volt Gesztenye utcában járok megörökítem Fényes Szabolcs emléktábláját. Emlékének tisztelettel kell adóznunk. Az RTL Klub összefoglalta Fényes Szabolcs életét.

 

Térképen 

Péter I. Zoltán : Nagyvárad, ahogy Ady először láthatta

Az irodalomtörténészek egyöntetű véleménye szerint Nagyvárad jelentős hatással volt Adyra, sorsfordító szerepet játszott életében, szellemi fejlődésében és művészi kibontakozásában. Élete, emberi, költői és eszmei-politikai fejlődése új irányba vág, egyre gyorsuló irammal – fogalmaz Kovalovszky Miklós. De hát milyen is volt Ady korában ez a város, milyennek láthatta a fiatal újságíró, amikor először ellátogatott ide? Mielőtt még 1900. január első napjaiban a Szabadság napilaphoz szerződött volna, decemberben ellátogatott Nagyváradra, hogy találkozzon az itteni újságírókkal, elsősorban Pásztor Bertalannal, aki a váradi kiadó vezetőjének, Laszky Árminnak a nevében tárgyalt vele Debrecenben az átszerződéséről.
Egy téli napon, valamikor 1899 decemberében – valószínűleg karácsony és újév között – a vonatból kiszállva Ady Nagyváradon először a több mint fél évszázada megépített romantikus stílusú pályaudvarral – ahogy akkor nevezték: az indóházzal – szembesült. Majd csak a következő év tavaszán fognak hozzá az állomásépület kibővítéséhez, részbeni átépítéséhez, hogy a ma is ismert külsejét elnyerje. Az indóház előtti térséget szemben egy hosszú téglakerítés határolta. E mögött húzódtak a káptalani kertek, másik végükön a tíz házból álló Kanonok sorral. Ugyanott, de már a püspöki kertben a barokk korban épített székesegyház és püspöki palota húzódott. Ezekkel majd később ismerkedik meg Ady.
Az állomás előtt bérkocsik sorjáztak: kétlovasok, azaz fiákerek, illetve egyfogatúak, konflisok. Biztosak lehetünk abban, hogy Ady nem gyalog tette meg a központban levő Magyar Király Kávéházhoz vezető utat, hogy ott találkozzon a váradi újságírókkal, hanem felült az egyik járműre. Sohasem szerette a gyaloglást, s később, ha csak tehette, váradi évei alatt is bérkocsival közlekedett. Legtöbbször a Grünfeld Herman kocsikáztatta, de utazott a Perjéssy fivérekkel is. A kocsikázás egyébként nem volt olcsó mulatság: egyórányi utazás árából már egy szerényebb szobát lehetett bérelni a Zöldfa vagy a Sas fogadóban.
A századfordulón még egyáltalán nem volt nagyvárosias jellege a Fő utcának, de az egész városnak sem. A konflisból Ady tekintete is először talán a Wöber Szálloda (Fő utca 87. szám – ma lakóház) díszes emeletes homlokzatán pihenhetett meg némi elégedettséggel. Ezt követően, miközben a lovak patkói egyenletesen csattogtak az út kövezetén, jobbára üres, fakerítéses telkek húzódtak mindkét oldalon. Nyoma sem volt még a Gerliczy (ma Pescăruşului) utcának és a hasonnevű két sarki bérháznak sem. Az út jobb oldalán a Schlauch téri (Petőfi park) leágazásig mindössze két jelentősebb épület volt: a Gerliczy család máig meglévő, hosszú, barna földszintes háza, s az annak tőszomszédságában levő Honvédparancsnokság úgyszintén hoszszú, földszintes sarki épülete. Száz éve még Markovits-kaszárnyaként (ma vasúti iskola) tartották számon a váradiak ezt az épületet.
Teljes cikk : varadlap.ro

Az Ady liceum varázsa

A fiam az első látogatáskor beleszeretett az Ady líceumba.Nem volt kérdéses melyik líceumba felvételezik,mert előre eldöntötte.Nem jártam csak néhányszor az Ady líceumban,mert nem ott végeztem az iskolát.

 

Ady líceum.Forrás : hu.wikipedia.org

Szülői értekezletre kellett mennem.Megkérdeztem a portástól hol van az osztály.Azt felelte hogy az emeleten.Az emeleten szinte eltévedtem .Az egyik hölgy volt kedves és megmutatta hol van az osztály.Sikeres volt a szülői értekezlet.Kifelé menve egy kissé szét néztem a líceumban.Az Ady ,volt Mogyorós líceumban több nemzedék tanult.Kiváló ás híres volt a tanári kar.

Sok egykori diák nosztalgiázva emlékszik vissza a líceumra.Soknak jól eső érzés visszaemlékezni a diák éveire,mert sok élménnyel lett gazdagabb.Nem is beszélve a Majomszigetről,mely sok romantikus találka színhelye volt.Ma parkírozó van a helyén.

Vannak sokan kik messzire kerültek Váradról és csak némelykor jöhetnek Váradra és sétálgathatnak a líceum előtt,melynek van a saját varázsa.Fiam révén én is megismerhetem a következő négy évben.

Csocsesz és zenekara a hegyközcsatári Szüreti Bálon

Biztosan sokan szeretik Csocseszt és zenekarát.Ha szeretné látni,hallani őket menjen el a hegyközcsatári Szüreti Bálra , mely szeptember 27-én lesz megtartva.Csocseszék éjfélkor lépnek fel. A belépés díjtalan.Jó szórakozást '

Forrás : facebook.com 

Szombaton, szeptember 27-én ismét megrendezésre kerül Hegyközcsatárban a már évek óta hagyománnyá vált szüreti bál.
A rendezvény szombaton délelőtt 10,30 órakor egy ökumenikus Istentisztelettel kezdődik a hegyközcsatári római katolikus templomban, majd a népviseletbe öltözött táncosok feldíszített szekereken, elől lovas legényekkel, elindulnak a szomszédos falvakba hívogatni, Hegyköztóttelek, Síter, Hegyközújlak, Hegyközpályi, érintésével, majd visszatérnek Hegyközcsatárba, amikor este 8 – kor elkezdődnek a mulatságok.
Az egész est jó hangulatát, és a zenét az érmihályfalvai Nosztalgia zenekar szolgáltatja.
Éjfél előtt fellépnek a hegyközcsatári Szalmavirág néptáncosai is, hogy egy kis színt és jókedvet vigyenek be a mulatságba, majd éjfélkor az idei hegyközcsatári szüretibál sztárvendége Csocsesz és zenekara mulattatja a szórakozni vágyókat.
Az egész rendezvény főszervezője és összefogója, a községi RMDSZ és a CSATISZ, a 12. Szent Ágoston cserkészcsapat, valamint a Szalmavirág néptánccsoport.
A belépés ingyenes, büfé biztosítva, a szervezők szeretettel várnak minden szórakozni vágyót.
Forrás : facebook.com

Csak egy cég jelentkezett a Kálvária domb átépítésére

 

Az Abed Nego volt az egyetlen építőipari vállalat, aki jelentkezett a szeptember 23-án megtartott pályázatra, ami a Kálvária domb átépítését célozza.
A munkák értéke 5.3 millió lei ÁFA nélkül, a határidő pedig 2015 vége.
Teljes cikk : oradeamagazin.ro

Egyetlen belépődíjas Bródy-koncerttel szúrják ki a magyarok szemét a nagyváradi városünnepen

A legújabb kori román hatalom október 12-én, az 1944-es román bevonulás és a „horthyista fasiszta” magyar csapatok „kiüldözésének” és a „város felszabadításának” évfordulóján ünnepli Nagyvárad napját. Az ezeréves Nagyváradét, Szent László városáét - olvasható a mind1.ma honlapon. A Bródy koncertről ezt írják : "Lehet, hogy a szervezők jópofáskodni akartak, és beszúrtak EGY magyar programot is a közel száz román közé. Bródy János jön el Nagyváradra és a filharmóniában lép majd fel október 7-én, kedden 20 órától, amiért fizetni is kell." Teljes cikk : mind1.ma

Meg kell érteni a Városháza vezetőségét : ők fizetik ki a cetlit és azokat hívják el akiket ők szeretnének.Nincs magyar alpolgármester,mert a polgármester úr nem akar magyar alpolgármestert. De az idők , az emberek és a helyzetek változnak ...

Péter I. Zoltán : Az Apolló palota centenáriuma

Száz éve, 1914 nyarára készült el a Fő utcai impozáns Apolló palota ifj. Rimanóczy Kálmán terve nyomán. Ez volt a fiatalon elhunyt tehetséges építész utolsó alkotása - olvasható a Biharországban.

A magasföldszintű, háromemeletes épület stílusa a berlini szecesszióval, a Jugendstillel rokon. A német Jugendstil korántsem egységes stílus, az új elemek mellett meghatározó a historizmus, a korai expresszionizmus és a különféle Heimatstil-motívumok szerepe. Mindez érezhető az Apolló palotán is. A hatalmas épület négy szintjére Rimanóczy 22 lakást és 10 üzlethelyiséget tervezett. A lakások az akkori nagyváradi szükségleteknek megfelelően három-, négy- és ötszobások lettek. A Fő utca és a Szaniszló (ma Eminescu) utca sarkára egy nagy és díszes kávéházat létesítettek, teljesen modern formában, a budapesti New York kávéház mintájára, külön kártyaszobákkal, lépcsőkkel összekötött biliárdtermekkel és félemeleti páholyokkal.
Még javában tartott az építkezés 1913 októberében, amikor árlejtést írtak ki a kávéház bérletére, de egyetlen jelentkező sem akadt. Ekkor már éreztette hatását a gazdasági válság. Végül majd csak 1914 júliusában sikerült bérleti szerződést kötni Bürger Ernővel. Az 1915. december 5-én megnyílt új létesítmény a Városi Kávéház nevet kapta. A kávéház tágas helyiségét körös-körül családok, társaságok intim összejövetelére alkalmas díszes páholyok ékesítették, ezenkívül különtermek és egy festőien szép emeleti erkély is tartozott hozzá. A kávéház Szaniszló utcai részén alakították ki a biliárdtermet – ahogy azt az egyik helyi napilap írta a megnyitás alkalmából. A megnyitót a háborús körülmények ellenére is békebeli ünnepélyes keretek között rendezték meg Hamza Gyuszi zenekarának kíséretében, amint az alábbi hirdetésben is olvasható: „Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a városi Apolló palotában levő Városi Kávéházat folyó évi december hó 5-én, a mai napon megnyitottam. Nagy áldozatkészséggel, a legmodernebb berendezéssel készült kávéházamban 32 családi páholy, 4 biliárdasztal áll rendelkezésre. Összes helybeli, fővárosi és vidéki lapok, folyóiratok olvashatók. Szolid polgári árak mellett szolgálok fel színházi vacsorát fehér asztaloknál. Minden este Hamza Gyuszi zenekara játszik! A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel, Bürger Ernő, a Városi Kávéház tulajdonosa.”

Teljes cikk : biharmegye.ro

Pomádé király új ruhája – mese táncban

Premierre készül a Nagyvárad Táncegyüttes. Egy jólismert Andersen-mesét, a Pomádé király új ruháját viszik színre - írja a Biharország.

A Nagyvárad Táncegyüttes legújabb produkciója, a Pomádé király új ruhája felhőtlen szórakozást ígér minden korosztálynak, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Ki ne ismerné Hans Christian Andersen meséjét? Pomádé király egyetlen gondja, hogy mit vegyen fel. Ezáltal az udvartartás egyetlen gondja is az, hogy a király mit vegyen fel. A két szabólegény, a király és az udvaroncok butaságát kihasználva, gúnyt űz belőlük. Ránki György zenéjére fergeteges bohóckodással derül ki a „meztelen igazság”.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Hamis pénzt gyártó üzemet lepleztek le Nagyváradon - hír mely bejárta a világsajtót '

Nem jó hírt közölt a helyi sajtó Nagyváradról ,mely bejárta a világsajtót : Hamis pénzt gyártó üzemet lepleztek le Nagyváradon.Az előzmény : a nápolyi maffia Nagyváradon hasmis pénzt állított elő,melyet Nápolyba szállítottak ,melyet tisztára mostak.

 

Fotó : digi.ro 

Másfél évvel ezelőtt a DIICOT felfedezett egy nagyváradi csoportot,mely a nápolyi maffiának állított elő hamis pénzt . A cég neve Color Press SRL volt. Kiváló technológiával dolgozó csoportot lépésről-lépésre figyelték meg.

90 ezer hamis eurót találtak meg Nagyvárad szeméttelepén szerdán.Riasztották a hatóságokat.Az olaszországi Caserta helyiségben feltartóztattak egy furgont,melyben 17 millió hamis eurót találtak. Nagyváradon a cégnél házkutatás tartottak. 13 millió hamis eurót és más eszközöket találtak, melyeket lefoglaltak.Az akcióban a román hatóságok együttműködtek az olasz hatóságokkal.1989 óta ez a legnagyobb hamis pénz fogás Romániában.

Forrás : digi24.ro

Ponta nem holokauszttagadó?

Romániában minden megtörténhet.Mint ismeretes Ponta miniszterelnök Basescu 10 éves korszakát Románia élén a náci rezsimhez hasonlította.ActiveWatch médiafigyelő szervezet feljelentette a miniszterelnököt.Milyen választ kapott? 

A CNCD felmentő határozatánál azt vette figyelembe, hogy a nyilatkozat nem utal a zsidó közösségre, s nem a zsidó közösség panaszkodott diszkriminációra – magyarázta Asztalos Csaba. Hozzátette: a határozat indoklásában a CNCD mindazonáltal elhatárolódik az összehasonlítástól, amelyet a maga részéről “enyhén szólva szerencsétlennek” tart.
“Megkerestük az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézetet, illetve a zsidó hitközség vezetőit: mindkét részről úgy értékelték, hogy ezt nem lehet holokauszt-tagadásnak minősíteni” – számolt be a CNCD elnöke.Teljes cikk : erdon.ro

Ponta üdvözölte a CNCD határozatát a Facebook oldalán és megígérte jó államelnök lesz ,ha megválasszák. A zsidó újév alkalmával üdvözölte a romániai zsidókat a Facebook oldalán '
Nagyon fontos számára a békés kapcsolat a zsidókkal,mert a sógora is zsidó ember.A zsidók megbocsájtanak Pontának?Ha megbocsájtanak ,mit fognak mondani ha még fog használni hasonló kifejezéseket? nem tudom,de Romániában minden megtörténhet.

Nagyváradot nagyobbrészt a zsidók építették újjá.Emlékük miatt is én szégyellem magamat ...Sajnálom a történteket,de ha ilyen politikusaink vannak,akkor mit lehet tenni.Tenni lehet novemberben.A nagyváradi zsidók szenvedéseiről olvashat a zsidomult.hu -n.

Szabó Ernő Nagyváradon

Ki nem ismeri Szabó Ernőt? Ha azt hallja Szabó bácsi vagy Nyúl Béla Hannibál tanár úr filmben, Ali Csorbadzsi az Aranyember filmben ,akkor ismeri? Nagyváradiak büszkék lehetnek,mert hat évig játszott és rendezett a Szigligeti Színházban.

 

Szabó Ernő 1930 körül.Forrás : hu.wikipedia.org

Szabó Ernő (Kassa, 1900. június 30. – Budapest, 1966. november 30.) színművész, Szabó Ottó színész apja, Neményi Lili színésznő féltestvére.

1940-től Nagyváradon játszott. Erdély visszacsatolásakor ott maradt, majd megkapta a román állampolgárságot.

1959-től haláláig A Szabó család folytatásos rádiójáték névadó főszerepét játszotta hetente Gobbi Hilda oldalán. 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Bővebb információ : szineszkonyvtar.hu 
                                  egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro 

Az egyik volt munkatársam szerint aki ismerte Szabó Ernőt és látta Szigligeti Színházban játszani és rendezni, szerinte egyik legjobb színész és rendező volt Nagyváradon. Nagy sikere volt és szinte telt ház volt az előadásain.Nehéz szívvel hagyta itt a váradiakat,kik a mai napig vissza emlékeznek rá.

A Szigligeti Színház archívumában olvashatjuk milyen színdarabokat,kabarékat és operetteket rendezett Szabó Ernő Nagyváradon :

Karl Millöcker: Rip van Winkle

Vaszary Gábor: Bubus

Emõd Tamás – Szirmai Albert: Mézeskalács

Szilágyi László – Fényes Szabolcs: A vén diófa

Békeffy István – Lajtai Lajos: Amikor a kislányból nagylány lesz

Huszka Jenõ: Gül Baba

Carol de Fries: Azur-expressz

Heltai Jenõ: A néma levente

Szilágyi László – Zerkovitz Béla: Csókos asszony

Éri Halász Imre – Losonczy Dezsõ: Egyetlen éjszakára

Johann Strauss: Kék Duna

Móricz Zsigmond: Sári bíró

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

Kálmán Imre: Az obsitos

Karl Millöcker: A koldusdiák

Lehár Ferenc: Vígözvegy

Szilágyi László – Eisemann Mihály: Gólyaszanatórium

G. B. Shaw: Pygmalion

 Forrás : szigligeti.szigligeti.ro . Kattintson a darab nevére ' 

Harag Györgyről készült életrajzban olvashatunk Szabó Ernőről.Olvasson el néhány részletet :

A középiskolás Harag György a nagyváradi nagynéniknél lakott. 1940-1944 között élénk és magas színvonalú színházi élet zajlott Nagyváradon. Putnik Bálint színész, rendező, színigazgató kiváló társulatában Delly Ferencet, Hamvay Jucit, Komlós Jucit, Szabó Ernőt szinte naponta láthatta a közönség. Hétvégeken újabb sztár vendégművészek emelték a nagyváradi színjátszás fényét. Nem volt ritka vendég Jávor Pál, Dajka Margit, Páger Antal, Kiss Ferenc, Tolnai Klári és sok - sok kiválóság. Harag György mindet és mindenkit látott, minden nap a színházban ült. A fogékony, színházért rajongó fiatalembernek ez volt az első színiiskolája.

Sohasem akart színész lenni. Amikor 1948-ban megnyílt az Akadémián a rendezői kar átiratkozott. Itt a már Nagyváradon megcsodált Szabó Ernő lett a tanára és Tompa Miklós. Tőlük tanulta meg, hogyan kell kibontani egy előadást, hogyan kerül a szöveg a színpadra. Tőlük tanulta meg a színpadi helyzetek alapelemeit, azt, hogy mindig az igazságtól, a társadalmi, politikai valóságtól és a szereplők közötti viszonyoktól kell elindulni.

Forrás : egyur.50webs.com 

Számomra emlékezetes volt a rádióban Szabó bácsi  szerepe Gobbi Hilda mellett ...

Forrás : hotdog.hu

Magyar Rádió Szabó család című sorozatának főszereplői. Állnak: Garics János, Sütő Irén, Balogh Erzsi, Benkő Gyula, középen Gobbi Hilda és Szabó Ernő, elől Lőte Attila és Vörösmarty Lili színművészek.Év : 1960.orig: Rádió és Televízió Újság

Nagyváradi tartózkodásáról nem maradtak fenn fotók.Nézzen meg néhány fotót a filmjeiből.

 

Nyúl Béla a Hannibál tanár úr filmben

 

Nyúl Béla a Hannibál tanár úr filmben

Bővebb információ : port.hu 

 

Ali Csorbadzsi az Aranyember filmben.Forrás : port.hu

   

Milyen volt mint színész? Van néhány felvétel mely képet adhat színészi képességeiről

A legendás Szabó család sorozat első szereplői.Gobbi Hilda, Szabó Ernő,Horváth Tivadar,Balogh Erzsi,Vörösmarty Lili,Garics János. Konferál: Kellér Dezső.
 Fábri Zoltán tragikomédiája Nyúl Béláról (Szabó Ernő) a jelentéktelen külsejű apolitikus középiskolai tanárról, akit egy Hannibál haláláról szóló értekezés miatt forradalomszítónak bélyegeznek és meghurcolnak.

Pletyka : Ilie Bolojan polgármester a PSD-hez igazol ?

Forró ősz elé nézhetünk,mert forrong a román politika.November elnök választás lesz.Ami biztos : Băsescu nem lesz elnök.A PSD egy remek vágással és törvénnyel magához vonzza az ellenzékből akik átállnak a kormánypárthoz.Sok pénzt ,funkciót , stb ígérnek.Helyi szinten vannak többen akik lelkiismeret furdalás nélkül kihasználták a helyzet előnyét.Még van idejük azoknak akik átszeretnének menni a kormánypárthoz.

 

Ilie Boljan.Forrás : bihorstiri.ro

Pletyka szinten egyesek azt suttogják hogy Ilie Bolojan is a PSD-hez igazol,mert sok pénzt ígértek cserébe.Ezt nem lehet tudni pontosan.Az is lehet lejárató kampány része.Ha nem igaz a hír,akkor a kellő időben eltávolítom a hírt,mely lehet csak átverés ...,ne adjon hitelt.

Megmenekülhet a Hőerőmű

A Hőerőmű székhelyén közgyűlést tartottak a hitelezők. Szoros eredménnyel ugyan, de megszavazták a Stănel Necula, illetve a csődjogi szakintézmény által javasolt reorganizációs tervet. 
A Hőerőmű reorganizációs tervéről öt kategóriába sorolható hitelező szavazott. Ellene voksoltak az adóhivatal (ANAF) képviselői, mely a dokumentum szerint csupán a pénzének tíz százalékát kapná vissza, valamint azok a beszállítók is, amelyek búcsút inthetnek a CET-nél levő kintlevőségeiknek. A héten az illetékes joghatóság ellenőrzi a közgyűlés jegyzőkönyvét, illetve a többi iratot, beleértve a lehetséges óvásokat is, majd egy héten belül, körülbelül október 1-je környékén hivatalos választ ad.
Teljes cikk : erdon.ro  

Péter I. Zoltán : Itt a világháború

  

Forrás: varad.ro

 

Nagyvárad a történelme során hadászati szempontból mindig is fontos stratégiai pont volt. Így volt ez a 20. század hajnalán, illetve az első világháború kirobbanása előtt is. Ebben az időben a város legrégibb katonai objektuma a vár volt, bár már ekkor elvesztette hadászati jelentőségét, és csak kaszárnya szerepet töltött be. A törökök 32 éves uralma után, 1692-ben a bécsi Haditanács utasítására helyreállították a reneszánsz kori várat és a tiszántúli katonai parancsnokság székhelyét rendezték be benne. Ferenc József császár 1857. május 16-i rendeletével végleg megszünteti a vár hadászati erősség jellegét, így az 1918-ig csak hadkiegészítő szerepet kapott. Itt székelt a világháború előtt a 37. császári és királyi közös gyalogezred II. zászlóalja is, melynek ezredtörzse Bécsben volt.

 

Más váradi kaszárnyák a világháború előestéjén: a Fő (ma Republicii) utca 48. szám alatti hosszú földszintes saroképület a honvédparancsnokság otthona volt. Az első világháború alatt a Honvéd-kiegészítő, vagy ahogy még mondták, a Népfelkelő Parancsnokság székhelye volt.

 

A 19. század fordulójára jellemző nagyarányú katonai építkezés egyik fő helyszíne az Aradi úton volt, pontosabban a városból kivezető út bal oldalán. Az Aradi út és a Vitéz (ma Decebal) utca sarki területre a császári és királyi huszárlaktanyát építették 1891–1892-ben. A tervezés időszaka visszanyúlt 1885-re. Akkor fogadta el a felülvizsgáló bizottság Hauszmann Sándor budapesti építész laktanyatervét. A kaszárnya területét a Rhédey-kert melletti Pece pataktól kezdve egészen a már említett utcasarokig jelölték ki. Az építésre 1891 januárjában írtak ki pályázatot. Ebből tudjuk, hogy a több mint 14 holdnyi területre egy emeletes tiszti lakóházat, két őrházat, három egyemeletes legénységi kaszárnyát, egy torna- és vívótermet, egy markotányosépületet, egy börtönt, egy mosdót, egy mosókonyhát, hat istállót, egy patkolókovács-műhelyt, egy nagy fedett lovardát hagytak jóvá. A legelőnyösebb ajánlatot a Hirsch és Bachrach kassai cég tette, ezzel kötöttek szerződést. 1891 októberére már tető alá kerültek az épületek, a lovardára is felkerült a fémből készült tetőszerkezet, amelyet a jó nevű Schlich gyár szállított. Az elkészült huszárlaktanyát 1892 augusztusában vette át egy polgári és katonai személyekből álló vegyes bizottság. Később Ferenc József laktanya néven vált ismertté. Az épületegyüttes ma a csendőrség otthona.

Teljes cikk : varad.ro

 

Forrás : varad.ro

Tóth Hajnal : Beszélgetések Tüzes Bálint Életfaárnyékában

 

Tüzes Bálint.Forrás :reggeliujsag.ro

 

Néha várom és remélem, hogy egyszer megcsörren a telefonom és Tüzes Bálint szól bele: „Szia, pirinyó. Diktálok egy verset.” Merthogy nemegyszer előfordult, hogy telefonon diktálta le nekem vagy valamelyik újságíró kollégának némelyik frissiben írt versét, publicisztikáját. És soha el nem mulasztotta megkérdezni: „Mikor látogatsz meg?” Tüzes Bálint nagyváradi költő, újságíró, tanár a Körös-parti város jellegzetes figurája volt. Sokszor találkoztunk a szerkesztőségben, beszélgettünk egy-egy pohár konyak vagy csésze kávé mellett valamelyik kocsmában, vagy az otthonában, könyvekkel és festményekkel körülölelt szobájában. Maga köré gyűjtötte a barátokat. Szerette a társaságot, a közösségi életet. 2014. június 8-án volt halálának első évfordulója. Rá emlékezve beszélgettünk néhány baráttal, jó ismerőssel. Testvéröccse levélben válaszolt megkeresésemre, s ebből egyebek mellett megtudhattuk: készül a bátyjáról szóló könyv. Mindenki őriz valamilyen emlékképet Bálintról. A teljesség igénye nélkül idézzük föl emlékét. Amint említettem, sokszor találkoztunk, ám nem elégszer…
Teljes cikk :  varad.ro

Hogyan lett Nagyváradból nagyváros a 19. század végére ?

Nagyon sokat foglakoztatott egy kérdés : Hogyan lett Nagyváradból nagyváros a 19. században ? A választ megtaláltam Tőtős Áron : Nagyvárad ipartörténete a korabeli sajtó történetében című írásában.

A 19. század elején Nagyvárad egy kisváros volt,de a század végére már egy nagy város lett, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legrohamosabban fejlődő városa lett.Hogyan?Ezt írja a szerző :

Ennek, a folyamatnak egy sarkalatos pontja az 1850-es újraegyesítés.

Ebből adódóan az addig közigazgatás  szempontjából  külön álló  városrészek 

ekkor elnyerték a Nagyvárad nevet.

A város nagyirányú fejlődése nyomon követhető az ez idő tájt megnövekedett lakosságon keresztül is. Jelen esetben, csupán az 1900 és 1910 közötti populációváltozás néhány mutatójára érdemes fókuszálni. Érdemleges információval szolgál a város népsűrűsége is. E tekintetben „Nagyváradot lényegében csak Budapest előzte meg és századunk elején a négyzetkilométerenkénti ezer főt meghaladó település már igazi urbánus jellegű településről tanúskodik” Nézze meg a az 1. számú táblázatot  az academia.edu 19. oldalán.

 Mennyi lakossága volt Nagyváradnak 1900-ban?Összesen 50.177. 1910-ben?64.169.
A táblázatban több érdekes adatot olvashatunk a lakosság összetételében.Tőtős Áron több kérdésre megadja a választ.Kutatásai fényt derítenek Nagyvárad 19. században és a 20. század első éveiben történt fejlődésére.Érdemes elolvasni az összegzést '

Nagyvárad ipari életében a dualizmus kora, azon belül pedig a 20. század eleje igen prosperáló, időszaknak mutatkozott. Az 1850-es években alakult ipari létesítmények javarésze hatalmas változáson ment keresztül és sok esetben átalakult követve a piac igényeit. Ezzel szemben 1900 után rengeteg új ipari ágazatot képviselő gyár, üzem jelent meg. A Pontelli-féle szalámigyár

(1900), a cirok-és szalmaárugyár (1900), J. Weisz Mór kötéláru-és műszakihálógyára (1900) villamosmű (1903), szénsavgyár (1904), bőrzsírgyár (1904) stb. Ekkor statisztikai adatok összesen 26 nagyvállalatról tesznek említést.A nehézipar területén már 1900-ban felállítódott egy korszerű vasöntőde stb.

A Nagyváradi Napló iparra vonatkozó hirdetései is ezt a tendenciát támasztották alá. Ezek az ipar számos területét felölelték, kezdve a szeszipartól, az élelmiszeriparon át a nyomdaipar 

-  papíriparon keresztül a ruházati ipar különböző szektorait is beleértve, de ide sorolandók az élelmiszeripar és a nehézipar különböző ágazatai egyaránt. Az ilyen jellegű hirdetések nagy részének egyik jelentősége, hogy maga a gyártó hirdette termékeit és nem egy felvásárló személy, aki aztán eladta boltjában a termékeket. Végül látnunk kell, hogy az ipartörténet ilyen  perspektívából történő vizsgálata kiegészíti a szorosan vett történeti diskurzust és megpróbálja sokkal „életszerűbbé” tenni azt. Azonban mind végig figyelembe kellett venni az ilyen jellegű vizsgálódás hátrányait, buktatóit és főleg annak hiányosságait.Forrás : academia.edu 26 és 27 oldal

„Ezek ugyanazok!” - Magánvéleményem kaméleonról

Olvasható egy nagyon érdekes cikk a Reggeli Újság Vélemény rovatában.Néhány részlet :

A magamfajta idősebb generációnak gyakorta bevillan egy-egy kép a kommunista világból, amikor az ideológia és a rendszer derék őrei folyton arról akartak meggyőzni, hogy milyen jó nekem, hogy nem kell gondolkodnom, mert a párt megteszi helyettem. Csak szépen engedelmeskedjek mindenben, és nem érhet bántódás. Hogy soha nem éltünk jobban, mint teszem azt a nyolcvanas években. Hisz havi fejadagként adott a párt negyed csomag vajat meg fél liter olajat személyi igazolványra.

A kollaboránsok később azzal védekeztek, hogy a funkció így kívánta, illetve nem maradhattak volna vezető beosztásban, ha nem nyomják fel a kollégát, a barátot, a szomszédot vagy gyermekeik osztálytársainak szüleit. Nem maradhattak volna főorvosok, egyetemi tanárok, fiaik nem nézhettek volna magas lóról a csóró osztálytársra, akinek az apja csak cipőgyári melós volt, és ilyen áron nem is akart több lenni.
Csakhogy a „rendszerváltás” után a besúgó főorvosból egészségügyi miniszter lett, az egyetemi tanárból dékán, a gyárigazgatóból képviselő, a párttitkárból RMDSZ-elnök és lassan ismét helyükre kerültek a dolgok.

És győzködnek most is, hogy annál a 150–200 eurós rabszolgabérnél és orwelli szürke nyomornál, ami visszaköszön az ingázó buszok ablakaiból, lehetne akár rosszabb is. De itt vannak ők. Ők, akik az érdekeimet és a jólétemet védik – több ezer eurós havi fizetésért – ők, akik bagópénzen parlamenti meg mindenféle pártkantinokban étkeznek, és fogalmuk sincs arról, mennyibe kerül egy kiló kenyér. Na ők majd vigyáznak rám, és gondolkodnak helyettem. És vigyáznak arra is, hogy aki esetleg nem hisz ebben a régi-új fals világban, ellássák a baját. Ismét.
Bródy János éppen a napokban énekelte meg legújabb slágergyanús szerzeményében, hogy „ezek ugyanazok”. Szerintem is.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Magánvéleményem kaméleonról

 

Kaméleon.Forrás : kedvencem.hu

Nem tudom az olvasó hány éves.Ha élt és vissza tud emlékezni az 1989 előtti időkre újat nem tudok mondani,mint a cikk írójának igaza van.Pacepa híres könyvében azt írta hogy szinte minden ötödik román állampolgár besúgó vagy kollaborál a Szekúval.Megdöbbentő a statisztika,de sajnos igaz volt. A fenti cikk állításaival lehet egyet érteni vagy lehet vitázni,de aki saját bőrén tapasztalta a besúgók munkájának a hatásait , egyetérthet a cikkel.

Egyetértek a cikk irójával,mert tapasztalhattam a bőrömön a Szekú pofonjait.Az emberek hajlamosak felejteni.Meg lehet bocsájtani a besúgóknak? Mindenki döntsön a lelkiismerete szerint.A munkahelyemen legalább 4-5 ismert besúgó működöt.Nagy vagy kicsi a számuk? Csoportomban mintegy 35,40-en dolgoztunk.Ha ezt osszuk a besúgók számával,akkor képet kaphatunk milyen sokan voltak mindenhol a besúgók.Sokszor ha jött a besúgó,akkor témát változtattunk ...

1989 után rögtön hősök és áldozatok lettek a besúgók.Kihasználták a helyzetet és nagy demokraták lettek. Ők voltak azok akik szinte elsőkként mentek 1989 karácsonyán a templomba.Ők lettek a tisztességes hívők akik ájtatos arccal mentek vasárnaponkénti istentiszteletre.Iliescu elvtárs és a baráti köre megalapozta a jövőjüket.Egykori párttitkárok,szekusok, katona tisztek és besúgók tisztára lettek mosva.A múltjukat eltörölték és élnek mint Marci hevesen a szólás szerint.

A fenn említetteket a kaméleonhoz hasonlítom.Miért? Ezt olvashatjuk a kaméleonról a Wikipedián :. "A többi kaméleonféléhez hasonlóan az európai kaméleon is képes változtatni a színét, de általában barna vagy zöld színű. A színváltoztatás miatt a kaméleonokat sokszor hívják a rejtőzködés mestereinek" Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Az elvtársaknak sikerült elrejtőzködni 1989 után.Élik a saját békés életüket.Miért nem csatlakoztam közéjük?Mert a lelkiismeretem nem engedte.Nyugodtan tudok aludni és élni,mert tiszta a lelkiismeretem.Bródy Jánosnak igaza van az „Ezek ugyanazok!” című dalában,melyet nézzen meg és figyelje meg a szövegét '

Korabeli Ady-illusztrációk

 

Az angol költő és grafikus, William Blake munkáit idéző grafikákból nyílt kiállítás a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban. A Baja Benedek által készített Ady-vers illusztrációkból álló, rendhagyó tárlat immár két hete látogatható, hivatalos megnyitója azonban nem volt. Imre Zoltán múzeumigazgató mindössze a múlt héten zajlott HolnapFeszt keretében tartott egy interaktív tárlatvezetést az érdeklődőknek.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Körgyűrű Nagyvárad északi és déli pontjainak összekötésére

 

Több ezer autó és teherautó halad át a nagyváradi Borsi úton minden nap és gyakran alakulnak ki hosszú sorok a városba bevezető úton.

A forgalom tehermentesítése érdekében a Metropolisz Övezet képviselői egy 8 kilométeres kerülőút projektjén dolgoznak, amelyik a Szentandrási út és az Ovidiu Densuşianu kereszteződésében lévő körforgalomból indulna, Szentandrás településen keresztül áthaladva visszatér a Nagyváradi Ipari Parkba, ahonan a DN1-es országútra vezet ki, mondta el Ciprian Barna, a Metropolisz Övezet igazgatója. 

(digi24.ro)

Teljes cikk :  nagyvarad.ro

Kiszélesítették a járdát

A Sebes-Körös jobb partján végzendő beruházási, javítási és karbantartási szerződés alapján szeptemberben a Dunărea utcai Lakossági Nyilvántartó Hivatal épülete mellett 1,8 méterrel kiszélesítették a járdát egy 120 méteres szakaszon, valamint ugyanezen a járdaszakaszon az elektromos vezetékeket és elektronikus kommunikációs hálózatot az oszlopokról és épületek homlokzatairól föld alatti csatornákba helyezték. 

A járda kiszélesítése mellett meghosszabbították a Dunărea utca sarkától a Barátok templomáig vezető gyalogátkelő melletti zöldterületet is. A munkálatokat szeptember végéig fejezik be, az időjárási viszonyoktól függően.

(oradea.ro)

Forrás : nagyvarad.ro

Visszatérő író a Törzsasztal vendége

Újabb évadot kezd pénteken, szeptember 26-án 18 órától a Silent kávézóban a Várad folyóirat Törzsasztal sorozata (Moszkva utca, Sonnenfeld palota).
A következő hónapokban több, korábban már a sorozat vendégeként Váradon járt író tér vissza, ezúttal legújabb kötetük jelenti a beszélgetés központi témáját. Az első visszatérő Závada Pál, aki a sorozat első vendégeként még 2007 telén járt Nagyváradon. Az íróval ezúttal az idén a Magvető kiadó gondozásában megjelent Természetes fény című. regényéről beszélget Kőrössi P. József.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Ismét ástak a váradi „indián temetőben” ( volt Olaszi temető)

 

Régi olvasóink kerestek meg bennünket a múlt hét végén, s elmondták, megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a jobb sorsra érdemes egykori Olaszi temető helyén levő parkban ismét ásatások folynak.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Ady Endre szellemisége és Múzeum Érmindszenten

 

maimanohaz.blog.hu 

Újra várja látogatóit, a hajdani Érmindszenten, ma Adyfalván felújított Ady Endre Múzeum és Emlékház. A felújítás Európai Uniós alapokból valósult meg. A látogató a korabeli miliőt érzékeli. A régi fényképeken látható berendezés, a különféle tárgyak Ady Endre szellemiségét tükrözik.  

Teljes cikk : erdon.ro 

Szeptember 20-án, szombaton adták át Érmindszenten, Ady Endre szülőhelyén a költő múzeumát és emlékházát - írja Reggeli Újság.Két fotót nézhetnek meg a cikkben.

 

A megújult emlékház

  Az emlékház belülről

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Elegáns külső a neológ zsinagógának

 

A napokban a külső szemlélő számára is nyilvánvalóvá vált, hogyan szépül a neológ zsinagóga. A renoválás során arra törekednek, hogy a színválasztással is kiemeljék impozáns jellegét.  

Teljes cikk : erdon.ro

Déryné Széppataki Róza Nagyváradon

Déryné Széppataki Róza többször szerepelt Nagyváradon.Volt olyan időszak amikor hónapokig élt és játszott Váradon.Az életrajzában olvashatjuk :

 

Déryné Széppataki Róza portréja Szathmáry Pap Károly litográfiája (1834).Forrás: hu.wikipedia.org

Déry Istvánné, Széppataki Róza (született: Schenbach Rozália, Jászberény, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.

Déry Istvánné, Széppataki Róza, a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője volt. Déryné olyan gyakori vendég volt Erdélyben, hogy tulajdonképpen erdélyi színésznőnek tekinthetjük.

1813-ban férjhez ment Déry Istvánhoz, de mivel férje gyakran bántalmazta, nem váltak el törvényesen, de külön éltek.

Télen Kassán, Miskolcon, Eperjesen, Sárospatakon, Debrecenben, majd végül Nagyváradon léptek fel, az utóbbi városban 5 hónapig tartózkodtak.

1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, de a kritika játékát elavultnak bélyegezte, ezért elhagyta a várost októberben, és Kassába ment, majd Nagyváradon is fellépett.

Október 6-án visszatért Nagyváradra.

Déryné 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el miskolci otthonában.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Déryné többször járt Nagyváradon.Fennmaradt 1841-ből az egyik nagyváradi fellépését hirdető plakát,mely szerint a Fekete Sas termében fog fellépni.

Így áll a világ (színlap).Színlap Déryné vándorlásának egyik állomásáról , Déryné Széppataki Róza, 1841. június 20., Nagyvárad.Forrás : keptar.oszk.hu

Déryné életéről bővebben olvashat a szineszkonyvtar.hu-n '

 

Forrás : szinhaz.hu

 

Forrás : szinhaz.hu

Teltházas évadnyitó Beethovennel

Évadot nyitott a Nagyváradi Állami Filharmónia múlt csütörtök este teltházzal, és a népszerű műsorválasztásnak köszönhetően kiugró sikerrel. Az „állami” filharmónia intézménye idén 65 esztendős, ennek ünnepi nyitóprogramja volt a közönség nagy örömére Ludwig van Beethoven (1770–1827) utóbbi években Váradon elég ritkán műsorra tűzött IX. szimfóniája (op. 125, 1824), valamint a hangverseny első felében elhangzott Karfantázia (op. 80, 1808) is. A koncertet Romeo Rîmbu, a filharmónia állandó karmestere vezényelte, az intézmény új tagokkal bővült énekkarát pedig Lászlóffy Zsolt karnagy készítette fel.
A Karfantázia szólistája Răzvan Dragnea bukaresti zongoraművész volt, aki már régi vendégnek számít városunkban. Ahol kellett kamarazenei érzékletességgel, ahol pedig a mű úgy követelte meggyőző bátorsággal csapott a húrok közé. Kár, hogy a kiváló márkájú koncertzongora már nem válaszol mindenre úgy, ahogy az egy jól karban tartott Steinway-hez méltó lenne.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro