Péter I. Zoltán : Itt a világháború

  

Forrás: varad.ro

 

Nagyvárad a történelme során hadászati szempontból mindig is fontos stratégiai pont volt. Így volt ez a 20. század hajnalán, illetve az első világháború kirobbanása előtt is. Ebben az időben a város legrégibb katonai objektuma a vár volt, bár már ekkor elvesztette hadászati jelentőségét, és csak kaszárnya szerepet töltött be. A törökök 32 éves uralma után, 1692-ben a bécsi Haditanács utasítására helyreállították a reneszánsz kori várat és a tiszántúli katonai parancsnokság székhelyét rendezték be benne. Ferenc József császár 1857. május 16-i rendeletével végleg megszünteti a vár hadászati erősség jellegét, így az 1918-ig csak hadkiegészítő szerepet kapott. Itt székelt a világháború előtt a 37. császári és királyi közös gyalogezred II. zászlóalja is, melynek ezredtörzse Bécsben volt.

 

Más váradi kaszárnyák a világháború előestéjén: a Fő (ma Republicii) utca 48. szám alatti hosszú földszintes saroképület a honvédparancsnokság otthona volt. Az első világháború alatt a Honvéd-kiegészítő, vagy ahogy még mondták, a Népfelkelő Parancsnokság székhelye volt.

 

A 19. század fordulójára jellemző nagyarányú katonai építkezés egyik fő helyszíne az Aradi úton volt, pontosabban a városból kivezető út bal oldalán. Az Aradi út és a Vitéz (ma Decebal) utca sarki területre a császári és királyi huszárlaktanyát építették 1891–1892-ben. A tervezés időszaka visszanyúlt 1885-re. Akkor fogadta el a felülvizsgáló bizottság Hauszmann Sándor budapesti építész laktanyatervét. A kaszárnya területét a Rhédey-kert melletti Pece pataktól kezdve egészen a már említett utcasarokig jelölték ki. Az építésre 1891 januárjában írtak ki pályázatot. Ebből tudjuk, hogy a több mint 14 holdnyi területre egy emeletes tiszti lakóházat, két őrházat, három egyemeletes legénységi kaszárnyát, egy torna- és vívótermet, egy markotányosépületet, egy börtönt, egy mosdót, egy mosókonyhát, hat istállót, egy patkolókovács-műhelyt, egy nagy fedett lovardát hagytak jóvá. A legelőnyösebb ajánlatot a Hirsch és Bachrach kassai cég tette, ezzel kötöttek szerződést. 1891 októberére már tető alá kerültek az épületek, a lovardára is felkerült a fémből készült tetőszerkezet, amelyet a jó nevű Schlich gyár szállított. Az elkészült huszárlaktanyát 1892 augusztusában vette át egy polgári és katonai személyekből álló vegyes bizottság. Később Ferenc József laktanya néven vált ismertté. Az épületegyüttes ma a csendőrség otthona.

Teljes cikk : varad.ro

 

Forrás : varad.ro