Hangversenybérletek

 

Szeptemberben indul az új évad a Nagyváradi Filharmóniában, amelyekre már bérletek is válthatók.
Egy teljes bérlet ára 200 és 400 lej között van, a kívánt helytől függően, míg egy tíz hangversenyre szóló bérlet 150 lejbe kerül. A leckehangverseny bérlet ára 24 lej.
A bérleteket a Filharmónia jegypénztárából lehet megvásárolni hétfőtől péntekig, 11 és 15 óra között.
Forrás : oradeamagazin.ro

Drágul a gigakalória

 

A tegnapi ülésén, a Helyi Tanács úgy határozott, hogy a cégek számára 1,6 lejjel emeli a gigakalória árát, így az most már 263,7 lejbe kerül, ÁFÁ-val.
A lakosság számára marad az eddigi 240 lejes ár, a drágulást a helyi költságvetés fogja kompenzálni.
A drágulás oka, hogy a geotermális víz ára 30%-al nőtt, de mivel Nagyvárad fűtéséhez keveset használnak fel belőle, ezért csak minimális az árnövekedés.
Forrás : oradeamagazin.ro

Rulikowskira emlékeztek

Rulikowski Kázmér (1827–1849) halálának 165. évfordulója alkalmából tartottak szerda délután 6 órakor szentmisét a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének kezdeményezésére az újvárosi Szent László-templomban. A megemlékezésen nagyjából kéttucatnyi ember gyűlt össze főt hajtani az egykori lengyel dzsidáskapitány tiszteletére, aki az 1848–1849-es a magyar forradalom és szabadságharc mellé állt, és ezért 1849. augusztus 28-án mindössze 22 évesen itt, Váradon az életével fizetett.

Nekünk, váradiaknak már generációk óta egyértelmű gesztus, hogy sírja előtt hagyományból főt hajtsunk a róla elnevezett temetőnkben, ahol a mi felmenőink vagy szeretteink is nyugszanak.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Visszatekintés a múlt Váradjára - videó

Visszatekintés a múlt Váradjára videót egy olyan váradi állította össze aki nagyon szereti Váradot '

Híres sírhantok Nagyváradon

Szent László király, Ady és Léda közös gyermeke, Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet: csak néhány ismert név Nagyvárad híres halottai közül. A magyar történelem nagyjai, királyok, építészek, írók találtak végső nyughelyet Szent László városában - olvasható az erdely.ma honlapon.

Léda-ház

Halottak napján az ő sírjukat is gyertyát gyújtanak az emlékezők.

A nagyváradi reneszánsz vár belső udvarában áll a románkoriból gótikusra átépített katedrális, ahová László királyt temették 1192. évi szentté avatása után. A király sírja a korabeli Magyarország egyik legnagyobb zarándokhelyévé vált.

A váradvelencei zsidó temetőbe Ady Endre egyetlen gyermekét temették. A váradiak által jól ismert Léda-házban halva született.

Duna Tv, Térkép

Videót megnézheti a erdely.ma-n.

Egy százéves velencei sír titka

„Hogy ködből vagy és sohse valál,
Sohse fájt így szegény apádnak…”
(Ady)

Szokatlanul kellemes és enyhe októberi szél fújdogálta a lehullt, megsárgult leveleket a velencei zsidó temetőben, amikor Tarr István református lelkipásztor kíséretében felkerestem Léda édesanyjának a sírját, ahová a közhiedelem szerint Ady halva született kislányát is eltemették. Az egykoron szebb napokat megélt temetőt mára már visszafoglalta magának a természet. A széles fősétányt és néhány mellékutat kivéve járhatatlanná vált az elvadult növényzettől, a sírokat sűrűn benőtte a bozót. Néhány sírkő már feladta a harcot az idővel, van, amelyik már ledőlt, de a legtöbb, váradi viszonylatban történelmi neveket viselő obeliszk tovább őrzi egy letűnt világ emlékeit.
Mai ismereteink szerint a török fennhatóság utáni legrégibb zsidó temető a külvárosi Hattyú utcában volt. Első írásos emléke 1766-ból való. A város terjeszkedése miatt csak 1800-ig használhatták. 1801-ben a zsidó közösség Velencén szerzett helyette egy 60 négyzetméternyi területet, amelyet 1870-ben kibővítettek. Nagyvárad zsidó lakosságának egy része azt követően is ide temetkezett, hogy megnyitották a Rulikowski temetőbeli ortodox, illetve neológ zsidó temetőt. Így a velencei temetőben találhatók Diósyné Brüll Adél – a Léda-zsoltárok ihletője – szüleinek és nagyszüleinek sírjai is.
Jó hatvan éve Fehér Dezsőné erre így emlékezett: „A Brüll család legelöl, főútra néző, legrangosabb helyen fekvő, vaskerítéssel övezett családi sírboltja előtt álltunk meg. A sírfelirat szerint itt fekszik Adél nagyapja, a vagyonszerző Brüll Lipót; itt Adél nagyanyja, a »gazdag asszony«: Brüll Lipótné Mihelfy Regina, aki 1901. április 7-én halt meg. [...] Itt fekszik még Adél apja, Brüll Sámuel, ki ötvenhat évet élt, végül anyja [Brüll Cecília], ki 1907. július 3-án, ötvennegyedik évében halt meg.”
Teljes cikk : epa.oszk.hu 

A volt velencei temető egy része a vasút és jelenlegi Cipariu utca környékén volt

Péter I. Zoltán : Velence és Váralja temetői

Az egykori Velence 1692-ben, a vár visszafoglalásának évében már lakatlan terület volt. Így a középkori temetője sem volt már meg ekkor. Velence a törökök 1660. évi ostromakor teljesen elpusztult, s utána nem építették újjá. A XVIII. század elején csak Rác- vagy Katonaváros volt ismert, Velence nem - írja a cikk szerzője , Péter I. Zoltán  a Biharország oldalán

Emődi András szerint: „Bizonytalan a XVIII. század első felében a Katonavárosnak, Rácvárosnak, illetve Városároknak nevezett területek egymáshoz (és Velencéhez) való viszonya és pontos elhelyezkedése. Bár a köztudat Velence korai megnevezéseként tartja számon a Katonavárost, a század első felének kamarai összeírásai azonban egyöntetűen a váradi várhoz tartozó, annak közvetlen szomszédságában (attól elsősorban keletre, tehát Velence irányában) található és a fiskus tulajdonát képező településrészt nevezik hol így, hol úgy. E területen kamarai jobbágyok és zsidók laktak, ez utóbbiaknak a század derekán már zsinagógájuk is volt itt. Annak ellenére, hogy a területet több forrás Rácvárosnak titulálja, szerb lakosságnak itt nincs nyoma, az elnevezés az 1692 utáni évekből származhat, amikor többnyire valóban szerb katonák lakták, és ők feltehetően 1714 után Újvárosra telepedtek át.”
Vélhetően valóban az történhetett, hogy a több mint 30 évig puszta területnek – amelyen egykoron Velence volt – először a várhoz közeli részén telepedtek meg a rácoknak titulált görögkeleti vallású katonák – többségükben románok –, s emiatt nevezték ezt a részt Rácvárosnak vagy Katonavárosnak. Amikor 1714-ben a várparancsnokság rendelete alapján a vártól 500 lépés távolságra minden házat lebontattak stratégiai megfontolásból, akkor nemcsak a vártól nyugatra, hanem attól keletre Katonavárost is lebonthatták. Ez után – akárcsak Újváros esetében – e keleti határvonalon túl népesedett be újra az egykori Velence. E határvonalat berajzolták szaggatott vonallal a Halácsy-féle térképbe (1859) is, nagyjából észak–déli irányban. Ettől keletre építették újjá Velencét 1714 után.
Málnási Ödön vélekedése szerint Benkovich püspök székely tiszttartója, Barlog István telepített e püspöki birtokra székelyeket, belényesi románokat és úgynevezett nomád rácokat. Ez utóbbiak gyorsan megsokasodtak, és róluk kapta az egykori Velence a Rácváros nevet.

A velencei temetők

Mint a többi városnak, így Velencének is megvolt a saját temetője. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a XVIII. század elején hol lehetett ez. Bizonyos ellenben, hogy a század utolsó harmadában a várostól keletre, az egykori téglavető közelében temetkeztek. Itt létesítettek több temetőt is. A Kolozsvári utcáról a Temető sikátoron lehetett megközelíteni (a XX. századi szőrmegyár mellett). A görög katolikusoknak 1775-ben, a római katolikusoknak 1778-ban, az ortodoxoknak 1779-ben adott itt temetkezési helyet a magisztrátus.
Az itteni temetőket 1870-től a Kolozsvár felé vezető vasútvonal választotta el. A vasúttól keletre a római katolikus, a görög katolikus és az ortodox temető húzódott. A római katolikus temetőben volt egy kis kápolnaszerű sírbolt is, melyet a XIX. század második felében építtetett Ember Emánuel.
A vasútállomás felőli részen volt a görög katolikus temető másik része, a zsidó temető és attól északra a református sírkert. A görög katolikusok parcellájába 1782-től, a református temetőbe az 1790-es évektől temettek. A velencei zsidó temetőbe, egy 60 négyzetméternyi területen, 1801-től kezdve kezdtek temetkezni a Hattyú utcai temető helyett. Az itt levő legrégibb sírkő is 5561/1801-ből származik. A velencei izraelita temető rövid idő múlva kicsinynek bizonyult, szükségessé vált a megnagyobbítása. Gyűjtés útján szerzett pénzen 1864-ben új részt vásároltak hozzá, s két év elteltével ismét bővítették. Nagyjából az 1870-es évektől a sírkövek héber feliratai mellett megjelentek a magyar vagy német nyelvű feliratok is. Ma is létezik ez a temető, bár egy ideje már nem temetnek ide. A szomszédságában levő református, római katolikus, görög katolikus és ortodox temetőt 1952-ben és az után felszámolták az iparosításra hivatkozva.

Váralja temetője
A vár hadászati jelentőségének csökkenésével és a Helytartótanács 1782. évi engedélyével kezdett benépesülni a várárok közvetlen előtere is, immár Váralja néven, gyakorlatilag minden irányból körülfogva a vár hatalmas építményét, védműveit. Önálló hatóságát 1792-ben állították fel.
Váraljának is megvolt a külön temetkezési helye, a Kommendáns réti temető, a Ghillányi (ma Dimitrie Cantemir) utca elején levő kanyar déli része mögött (nagyjából a mai Anatole France, Industriei, Alexandru Vlahuţa és Costa-Foru utcák által közrezárt terület), külön katolikus és református résszel. A Csillagváros közelsége miatt csillagvárosi temetőnek is nevezték.
Hogy mikor létesült? Erre vonatkozó adat mindeddig nem ismeretes. Vélhetően Váralja hivatalos elismerése után, a XVIII. század végén létesítették, de az sem kizárt, hogy előbb, valamikor a század elején. Az is elképzelhető, hogy az 1700-as évek elején a temető még a Ghillányi utca másik oldalán lehetett, a későbbi villamosmű helyén, ugyanis találtak ott régi sírokat. Az 1859-ben készített Halácsy-féle és az 1890-ben kiadott Berger-féle térképen még szerepel, a későbbieken már nem. A XX. század elejére zárták be. A Ghillányi utca menti részt 1900 elejére fel is parcellázták, és itt építkezhettek is – egy korabeli térkép tanúsága szerint –, de a mögötte levő egykori temető helye akkor még érintetlen maradt.
Egy sajtóhír szerint 1896 nyarán a Kommendáns réti temető beszüntetése ügyében a nagyváradi latin szertartású káptalan a következő megkereséssel fordult Nagyvárad város polgármesteréhez: „A káptalanunk tulajdonát képező Kommendáns réti temetőket – melyek különben is a közegészségügyi törvény értelmében mint ilyenek, továbbra fenn nem tarthatók – a törvényszabta idő elteltével használatba kívánjuk venni, szükségessé vált azon időpontnak megállapítása, amelytől a törvény által megállapított 40 év kezdetét veendi. Az azon környékbeli lakosok halottaikat most is ezen temetőkbe temetik, s így azon időpont, míg az odavaló temetkezés beszüntettetik, meg nem állapítható. Tisztelettel aziránt keressük meg tehát Nagyságodat, méltóztassék a Kommendáns réti temetőinkben való temetkezés beszüntetését hatóságilag elrendelni, és az 1876. XIV. t. c. 116. §. értelmében egy alkalmas temető berendezéséről gondoskodni.”
A rendőrség 1896. november 8-án rendelte el a Kommendáns réti temetőbe való temetkezés beszüntetését, s így ettől a dátumtól 30 évet számítottak az itteni temető felszámolásáig. Ezek szerint 1926. november 8-ig nem lehetett volna felszámolni a temetőt.

Forrás : biharmegye.ro

Nagyrozvágyi Pálffy Jenő

Nagyrozvágyi Pálffy Jenő (1882-1927), káptalani főmérnök, az írónő férje az Olasziban volt eltemetve. Az egyik legszebb síremlék az övé volt. Földi maradványai - volt megyéspüspökünk jóvoltából - a "barátok" templomának kriptájában kapott végső nyughelyet.Forrás : Kordics Imre - Szép a városunk,Nagyvárad Facebook csoport

 

Sírhely .Forrás : Kordics Imre Facebook 

 

Forrás : Kordics Imre Facebook 

G. Călinescu : Mihai Eminescu élete - Mi az igazság?

A román nép egyik kiemelkedő költője Mihai Eminescu,akinek igazi neve Eminovici volt. Eminescu életéről írt egy könyvet George Călinescu,melyet Mikó Imre magyar nyelvre fordított.

 

Az előszó így kezdődik : "Eminescu rendkívüli egyénisége csak halála után néhány évtizeddel talált megfelelő életrajzíróra. 1932-ben, amikor megjelent G. Calinescu műve " Bővebben : antikvarium.hu

Călinescu könyvét sokan bírálták és támadták,mert egy mítosz lehet szürkébb.Eminescu a román költészet géniuszáról nem szeretik,ha kritika vagy lejárató adat jelenik meg. Călinescu igyekezett az eredeti adatokat felhasználva megírni Eminescu életét.Az egyik legvitatottabb része a könyvének az Eminescu betegségének a leírása.Mikó Imre fordításában ez olvasható a 308. oldalon:

Ezt a részt sokan nem hiszik el,mert nagyon szeretik Eminescut.Nem könnyű elviselni ezt a feljegyzést,mert egy mítosszal lehetünk kevesebbek.Megjegyzem,hogy Slavici feleségét Szőke Katinkának hívták és nem lehet elfogultsággal vádolni.Titu Maiorescu jött és Eminescut a bécsi idegklinikára vitte.A bukarestiek közadakozásának köszönhetően nagyon jó kezelést kapott a költő géniusz.Érdemes elolvasni a könyvet,még ha fenntartással is olvassuk.

Hogyan halt meg Eminescu?Több vélemény alakult ki a haláláról.Több vélemény ütközik és heves vitára ad okot.Évekkel ezelőtt a feleségemmel jártunk abban a bukaresti kórházban ahol Eminescu meghalt.A mai napig megemlékeznek a költőről.Jelenleg Comisia de Expertiză működik a kórházban,mely nagyon rossz állapotban volt az ottjártunkkor.Azóta biztosan javítottak a kórházon ...

Néhány szót Eminescuról és Călinescuról : 

 

Mihai Eminescu (ejtsd: Mihály Emineszku, 1850. január 15. – 1889. június 15.), eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő. Költészetét képalkotó erő és a költői formaművészet megújítása jellemzi. Életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására, a költői nyelv fejlődésére. Írt szépprózát, színműveket, a román sajtó egyik legkiemelkedőbb írója volt.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

 

G. Călinescu 

Született 1899 június 19-én Bukarestben.Meghalt 1965 március 12-én Otopeni-ben.Író ,publicista,irodalmi kritikus és a Román Akadémia tagja volt.

Forrás : ro.wikipedia.org

Călinescu véleménye Eminescuról -videó

Parkírozó ,csőcsere és a váradiak idegrendszere

2014-és évre nem biztos hogy kellemesen fognak visszaemlékezni a váradiak.Az egész város szinte egy şantier ,mert mindegyik negyedben dolgoznak valamit.A polgármester úrnak nagy tervei voltak, melyeket véghez akart vinni,de teljesen nem sikerült.Ami nagyon sikerült az hogy teljesen felkavarta a város életét.Miért?Mert a parkírozók építésével hónapokig megnehezítette a lakók életét a nagy zajjal, a fák kivágásával és az útlezárásokkal.Parkírozó kell,de nem lehetett volna másképpen megoldani?Mi már majdnem három hónapja szenvedjük a parkírozó építését,mely talán hamarosan befejeződik.Az idegrendszerünk már alig bírja ezt a helyzetet,de kitartunk,mert nincs más választásunk.Kivágtak néhány fát,de ültetünk másikat.Levágtak egy métert a kertekből,de nem baj,mert van hely az autóknak.Nézzük pozitívan a dolgokat és ne legyünk szőrszálhasogatók '

Sok parkírozót készítettek,melynek a sokat emlegetett cég örvendhet,mert sok pénz üti a markát.Ezt a helyzetet többé-kevésbé megszokhattuk.A rogériuszi negyed legnagyobb részét érinti az általános főcső csere,melynek következménye a melegvíz-hiány és egyéb kellemetlenségek.Talán 2015-ben befejezik, addig türelmesnek kell lenni.Néhány évvel ezelőtt P.F. polgármester úr idejében nagyon sokat dolgoztak,de akkor csak kicserélték a hibás csöveket.Most az egész hálózatot kicserélik.Miért nem lehetett akkor?Nem volt pénz?Lehet bármi az ok,nem számít,új csőhálózatot kap Nagyvárad. A pénz nagyobbik részét az Európai Unió adja,mi el kell viseljük a kellemetlenségeket.

Milyen a váradiak idegrendszere?Nagyon jó,mert nem tiltakoznak,hanem türelmesen várnak.Nem zúgolódnak,mert az abszolút hatalom a polgármester úr kezében van,illetve volt.Az elhíresült Masterplan tervét nem tudja megvalósítani.A váradiak ezt a jelenlegi helyzetet is kibírják?Igen.A csöveket ki kell cserélni.Igen.Miért? Nézzen meg három fotót a régi csövekről.

Fotók a rogériuszi negyedben készültek.

Virágkarnevál lesz 2015-ben Nagyváradon?

Nagyon sikeres volt a 45. Debreceni Virágkarnevál.Nagyon sok látogatót vonzott a cívis városba. Európa hírű lett a Debreceni Virágkarnevál esemény. Sajnos 1989 előtt nehéz volt megnézni,de az utóbbi 25 évben sokan mentek augusztus 20-án Debrecenbe megnézni a Virágkarnevált.Remek ötlete lett a nagyváradi önkormányzatnak : Legyen Váradon is Virágkarnevál.

Az Ablak Európába rendezvénysorozat keretében megszervezték hogy a Debreceni Virágkarnevál másnapján augusztus 21-én öt virágkocsi jöjjön Nagyváradra is.A Rogériusz negyedből indultak el és általában a központhoz közeli parkokban estig meg lehet nézni az öt virágkocsit.Óriási sikert aratott a váradiak között,mert nem kellett Debrecenbe menni.Népviseletbe öltözött fiatalok kísérték az öt virágkocsit a rendőrök kíséretével.Nagyon sokan fotózták és videóra rögzítették a váradi virágkarnevált, melynek egy sajátos hagyománya lett.A váradiak nagy örömére évenként augusztus 21-én megrendezik ezt az eseményt.Nagyon jól szórakozhatnak a résztvevők,mert koncertek és más szórakozási lehetőségek biztosították a jó légkört.

A 45. Debreceni Virágkarneválról olvashat az erdon.ro-n. A Reggeli Újság ezt írta : "Az idén is nagy sikert aratott a váradiak körében az a néhány látványos virágkocsi, amelyet a debreceni virágkarnevál karavánjából a határ innenső oldalára is átküldtek az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet követően." Teljes cikk : reggeliujsag.ro.A nagyváradi eseményről a Híradó is beszámolt a hirado.hu-n.

Este nyolc óra után érkeztem a Nagyvásártérre,melyet ma December 1 parknak nevezünk.Nagyon sokan voltunk,akinek egy nagy része fotózott és videózott.A Szakszervezetek Háza előtt koncert sorozat szórakoztatta a résztvevőket.A nagy sztár kétségtelenül Radics Gigi volt.Hirtelen a virágkocsik elindultak Debrecen felé.Sokan búcsúztatták az öt nagyon szép virágkocsikat.Feltettem a kérdést :  Virágkarnevál lesz 2015-ben Nagyváradon? Remélem igen. Készítettem néhány fotót mobiltelefonnal,melyeket megnézhet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotók este nyolc óra után készültek  mobil telefonnal.

Album : picasaweb.google.com 

Szeptembertől lehet diákbérletet kérni

 

Szeptember elsejétől a Nagyváradi Helyi Közszállitási Vállalat egyes jegyárúsító pontjainál lehetséges lesz 50% kezdvezménnyel járó diákbérletet is váltani.

Bővebben : oradeamagazin.ro

Aukciósház a Zöldfa utcában

Kiállítások, színielőadások, koncertek, művészkávéház és műtárgyak árverése várja mindazokat, akik betérnek a nagyváradi Anasztázia Aukciósházba és Művészeti Galériába. Ősszel restaurátorképzést is indítanak.

Könyvekből és filmekből tudhatták eleddig a váradi, Bihar megyei emberek, hogyan zajlik le egy aukció, milyen az, amikor egy értékes műkincs kikiáltási árát az egekig srófolja valaki, hogy megszerezze a hőn áhított művészeti ereklyét, hogy milyen izgalmak és érdekességek rejlenek a licitálásban, és hogy milyen érzés, midőn megkérdi az árverésvezető: „Senki többet?” Nos, a az új váradi létesítményben megtapasztalhatják egy-egy árverés izgalmas pillanatait mindazok, akiknek módjuk van arra, hogy eladjanak, vásároljanak az aukciósházban.
A Zöldfa (ma Vasile Alecsandri) utca 4. szám alatti patinás szecessziós épületben, mintegy 800 négyzetméteren hozták létre az Anasztázia Aukciósházat és Művészeti Galériát. Mind a földszinti részt, mind az emeleti nagytermet kiváló ízléssel, eleganciával rendezték be, mindegyik helyiség jól megvilágított, az ablakok hatalmasak, becsábítják a napfényt. Az aukciók mellett szerveznek kulturális rendezvényeket, lesznek koncertek, rövid drámákat bemutató színielőadások, tárlatok. A földszinten művészkávéházat alakítottak ki.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Szoknyás biciklizés Nagyáradon

Első alkalommal rendezik meg a bihari megyeszékhelyen az úgynevezett szoknyás biciklizés akciót (SkirtBike), melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kerékpárhasználat előnyeire.
Nagyvárad lesz a 13-ik romániai város, ahol megtartják a rendhagyó biciklis menetet, melyen a hölgyeket szoknya viselésére kérik fel. A pedálozás népszerűsítése mellett a menetnek az is célja, hogy a város néhány fontos turisztikai látványosságát érintse.

„Az általunk javasolt kerékpártúra lehetőséget ad majd a hölgyeknek, hogy nőiességükkel és divatosságukkal kérkedhessenek egy olyan útvonalon, amely a város legcsábítóbb látványosságait foglalja magába”– hangsúlyozták a szervezők, akik elsősorban az internetes közösségi hálókon hirdették meg az aktivitást.
A túra vasárnap 14 órától indul majd a Magnólia parkból, majd az olaszi temető, a Kanonok-sor, a Körös áruház, a vár, a December 1 park, a Fekete Sas-passzázs és a Szent László tér érintésével egészen a színházig tart majd. A séta végén a hölgyrésztvevők között nyereményeket sorsolnak ki a Moszkva-kertben.
Forrás : reggeliujsag.ro

Vita egy várható kisajátításról

Csütörtök délután a nagyváradi városháza dísztermében rendes közgyűlését tartotta az önkormányzat képviselő-testülete. Valamennyi napirendi pont el lett fogadva, de azért voltak viták. 

 Csütörtök délután a nagyváradi városháza dísztermében rendes közgyűlését tartotta az önkormányzat képviselő-testülete. Valamennyi napirendi pont el lett fogadva, de azért voltak viták.

Tüntetéssel tarkított közgyűlést tartott csütörtök délután a nagyváradi önkormányzat képviselő-testülete. Azon előterjesztés váltotta ki a várad-szőlősi piac mögötti Salem Keresztény Központ tagjainak tiltakozását, melynek értelmében felosztanák a városi köztulajdonban levő, 160813 kataszteri számú telket. Ilie Bolojan polgármester jelezte, hogy ezért arra van szükség, mert meg szeretnék hosszabbítani a 10-12 méter szélesre tervezett Alexandru Haşaş utcát egészen a körgyűrűig, és másképpen ez nem lehetséges. Megjegyezte, hogy még csak a műszaki tervdokumentáció előkészítésének a fázisában vannak, és kommunikálni fognak a környéken lakókkal. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy már létezik a helyszínen egy 2012-es tanácsi határozattal megszavazott közút, mely a Betel pünkösdista líceum udvarán halad keresztül, és amely egy darabig le volt zárva a forgalom elől.
A demonstrálók azt kifogásolták többek közt, hogy a tervezett új közút a már meglévőhöz tapadna, ezért fölösleges lenne, ráadásul a befektetés során a helyhatóság kisajátítana az ő telkükből egy részt. 

Teljes cikk : erdon.ro  

Műemléképületek felújítása

 

Csütörtökön a városháza dísztermében havi közgyűlését tartotta a nagyváradi önkormányzat képviselő-testülete. Az egyik előterjesztés a műemléképületek felújítását célzó programot érintette. 

Teljes cikk : erdon.ro  

Diószegi Napok Diószegen

Diószegi Napok rendezvénysorozat lesz augusztus 30 és 31-én Diószegen.Több román és magyar sztárvendég fog fellépni, mint Emilió,mStreet ,Rózsa Magdi ,stb.Bővebb információ a hivatalos plakáton.Jó szórakozást '

 

Forrás : Diosig Bihardioszeg Oficial Online

Augusztus 30-án, szombaton 10 órától focibajnokság a sportteremben; szintén 10 órától a sportpályán bográcsosfőző-verseny kezdődik; 15.30 órától eredményhirdetés és díjátadás lesz; 16.30 órától tartják a hivatalos megnyitót, majd köszöntik az aranylakodalmas párokat; 17.30 órától a Vergelul népi együttes műsora következik; 18.30 órától a magyar néptáncé lesz a főszerep (Szömörce, Galagonya, Csillagocska); 19.30 órától a Tini Dance Center tehetséges táncosai szórakoztatják a közönséget; 21 órától Emílió koncertezik; 22 órától Insect koncert lesz; 23 órától az eMStreet lép fel; éjféltől az első nap eseményeit szabadtéri diszkó zárja.

Vasárnap Rúzsa Magdi koncertezik

Augusztus 31-én, vasárnap 11 órától kezdődik a horeai legelőn a fogathajtó verseny; 12 órától a Kis utcán tartják meg a motorosok felvonulását; 13 órától Street Fight Show – Pepe; 17 órától: iskolások műsora, a Ruhama Alapítvány fiataljainak tánca; 18.30 órától Sânziana Toader román népdalokat énekel; 19.30 órától helyi tehetségek műsora következik; 21 órától Antonia énekel, 22 órától Rúzsa Magdi koncertezik. Az esemény tűzijátékkal zárul.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Térkép 

Zászlóper lesz Nagyváradon

 

Bírósághoz fordult Tőkés László, miután reklámzászlónak nyilvánították a nagyváradi EP-irodájára kitűzött székely lobogót, és annak megsemmisítésére kérték a hatóságok. 

Teljes cikk : erdon.ro

A Liliommal kezdi az évadot a Szigligeti Színház

 

Molnár Ferenc Liliom című művét Szikora János állítja színpadra, ez lesz a Szigligeti Színház évadnyitó előadása, melynek bemutatójára, a tervek szerint, október 10-én kerül sor.

Teljes cikk : erdon.ro

Egy megunhatatlan rockopera

 

A 3. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál keretében hétfő este az István, a király című rockoperával lépett fel a várban a nyíregyházi Mandala Dalszínház. Címszereplő Varga Miklós volt.

Teljes cikk : erdon.ro

Modern röntgengépet avattak

 

Hétfőn dr. Gheorghe Carp igazgató jelenlétében korszerű röntgengépet avattak fel ünnepélyes keretek közt a Bihar Megyei Kórház radiológiai osztályán. Egyedinek számít Kelet-Európában. 

Teljes cikk : erdon.ro 

Gulácsy Irén írónő

 

Farkas László felvétele

Áll egy ház,a Schlauch kert (Petőfi park) déli házsorán.Ebben a házban élt,alkotott,szeretett,végül az újságírói és írói munka mellett,odaadóan ápolta mozdulatlanságra ítélt férjét,Pállfy Jenő mérnököt, GULÁCSI IRÉN,Corvin koszorúval kitüntetett írónő,a Nagyvárad c.lap újságírója.
Ezen ablakok mögött született a Fekete vőlegények című történelmi regénye.
Méltán örökíti meg nevét emléktábla,a ház falán.

Forrás : facebook.com 

Gulácsy Irén írónőről olvasható a következők : 

Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén (Szeged, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.) magyar írónő.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

1894-ben született, 1945-ben Budapest ostrománál halt meg. Már indulásakor föltűnést keltett erős egyénisége, képzeletének és nyelvének eredeti színe, de a jószemű kritika nemcsak Móricz és Szabó Dezső hatását vette észre, a Hamueső (1925) megjelenésekor arra is figyelmeztetett: az író különb, mint a munkája. A tehetség ígéretét igazában csak egyetlen művének sikerült beváltania: a Fekete vőlegények tudta úgyahogy becsvágy és alkotás egyensúlyát létrehozni. A Hamueső a román fennhatóság alá jutott érmelléki magyar falu életét festette, néhol erős realizmussal, máshol naturalista, romantikus túlzásokkal, a nyelvi modorosság túlszínező eszközeivel. Inkább a regénybe zsúfolt élmény és életanyag jogán érdemelt a fiatal írónő dicséretet; azt a szándékát, hogy egész Erdély sorsát érzékeltesse, nem sikerült keresztülvinnie, hiába kísérletezett a jelképességgel, szélsőséges indulatoktól fűlött történettel. Legolvasottabb műve, a Fekete vőlegények (1927) történelmi regény, színes, mozgalmas jelenetekben, a szenvedélyek viharzásában kelti életre Ulászló, II. Lajos és Zápolya János korát; Dózsa György parasztháborúját, a mohácsi vész idejét és az 1526 után következő eseményeket. A kornak úgyszólván minden jelentős személyét fölvonultatja regényében; a történet királyi és prímási udvarokban játszódik, de elvezet főúri palotákba és nemesi kúriákba, a végvárakba és kolostorokba, a parasztháború csatatereire és a mohácsi síkra. Főhőse, a köznemesi származék Czibak Imre, az egyik "fekete vőlegény", nemcsak tanúja, de tevékeny részese is az ország sorsát alakító eseményeknek. Az ő példájába foglalja Gulácsy Irén a történelemnek jelenre is érvényes intelmét: a hazát csak az összefogás tarthatja fenn, a széthulló erők {187.} egyesítése, de ehhez mindenkinek át kell mennie a szenvedés és önfeláldozás tisztítótüzén, mert a mártíriumban megnemesedett lélekből épülhet a jövő fundamentuma. A kor történelme valóban az erős nemzeti király, a központi egységesítő hatalom hiányát sínylette – erről azonban a Fekete vőlegények írója keveset vagy félrevezetőt tudott mondani. 1514 és 1526 azért következhetett el, mert az idő kiszemelt nemzeti királya, Zápolya János, akinek a legjobbak jártak kezére, gyönge szláv jellemnek bizonyult, benne "egy elítélt faj gyötrelem-éhsége nyílt ki lázas bűnrózsákkal". Jószerint mindenért az idegenvérűeket teszi felelőssé, azok az ország megrontói, udvari cselszövések fondorlatos bajkeverői; a hatalom igézetében kijátsszák a becsületes szándékot és meggyalázzák a tiszta szerelmet. Ennek jegyében formálta meg főhősét, Czibak Imrét is, akit a "tűzálló, viharbíró" nemzeti eszme jelképének szánt. Gulácsy hitvallása szerint a magyarságnak szenvedés kell, mert halála a nyugalom, s a mártírium vállalása tette a "fekete vőlegényt" is naggyá: egyéni sorsának tragédiája edzette hozzá a nemzeti érdekű feladatokhoz, így lehetett belőle "messzevilágító lármafa, Erdély esthajnalcsillaga". A Fekete vőlegények a nacionalista elemeket is tartalmazó "tragikus magyarság" képét heroizálja és az önfeláldozó egyéni élet dicsfényével övezi.

Gulácsynak e sikerült alkotása is egyenetlen: vannak szép részletei, eleven epizódjai, de állandó zavart visz hőseinek sorsába, a szerkesztés nagyvonalúságába is a szertecsapongó képzelet, a giccsel érintkező színező romantika, a "nagy, zengő, dübörgő élet" harsány jelenetezése, a képzavartól sem mentes túlfűtött stílus. Monumentális művek alkotására ereje nem volt elegendő, s egész életében alig találta meg az egyéniségéhez illő feladatot. Pályája e mű után rohamos hanyatlás. A hamis romantika színes és szövevényes eljárásait ismételte, ügyeskedő olvasmányokat, kalandos szerelmi történeteket írt, az izgalmas hatásokat hajszolta. A Pax Vobisban még kísérletet tett a nagy történelmi tabló megfestésére, előbbi művénél is kevesebb sikerrel.
Forrás : mek.oszk.hu

Gulácsy Irén Pálffyné (Lázárföld, 1894. szept 9. 1945. jan. 2. Budapest) író. Tizenhat éves korában férjhez megy unokabátyjához, Pálffy Jenőhöz, Esterházy herceg uradalmi mérnökéhez, akivel évekig él a Bánságban; az I. világháború kitörésekor *Nagyváradra költöznek, ahol férje a káptalan alkalmazottja. Így nyílik alkalma megismerni a népéletet, a parasztságot feszültségben tartó társadalmi kérdéseket; belőlük meríti majd első két regénye témáját.
Teljes cikk : lexikon.kriterion.ro

Könyvei : libri.hu

Dalok, ízek, emlékidézések a Szent László Napokon

Gyönyörű és vidám, meghitt és önfeledt pillanatok, élmények jócskán gyűltek az idei Szent László Napok eseményeire ellátogató érdeklődők, nagyváradi és innen elszármazott emberek tarisznyájába. A programgazdagságot, tartalmas szórakozást biztosító rendezvénysorozatot, amelynek főszervezője a Szent László Egyesület volt, második alkalommal rendezték meg a lovagkirály városában.

A Szigligeti Színházban megtartott nyitógálán az ünnepi beszédek között szép műsorral örvendeztette meg a közönséget a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus. A tisztán csilingelő gyermekhangok után, az est második részében a világhírű Sebestyén Márta, továbbá Andrejszki Judit előadóművész, valamint zenésztársaik, Havasréti Pál (tekerőlant, bőgő) és Caius Hera (lant, teorba, barokk gitár) a régizene és a népi muzsika világába kalauzolta el a közönséget. Az Üdvözlégy, kegyes Szent László király! című produkciójukkal a magyar királyok, Árpád-házi szentek emléke előtt tisztelegtek.
A rendezvények különféle helyszíneken zajlottak: a Rhédey-kertben, a Moszkva Kávézóban, a Partiumi Keresztény Egyetemen stb. Általában mindenik eseményre igencsak sokan voltak kíváncsiak.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Egy pali a múltból, aki a jövőnek él - interjú a nagyváradi Metropol Group gyüttes alapítójával

A nevekkel mindig bajban vagyok. Többször is meg kell kérdeznem valakit, mire megjegyzem a nevét. Még nehezebb, ha az illetővel hol egy irodalmi, hol egy zenei, hol egy képzőművészeti eseményen találkozom, vagy netalán szembe jön velem a kerékpárját tolva a váradi sétálóutcán. Legutóbb Cs. Erdős Tibor festőművész vernisszázsán megajándékozott egy ritka, a legendás Scampolo együttesről szóló könyvvel, és a rövid ajánlás után odafirkantotta, hogy TOMORY (sic) PÁL… 

– Most akkor i-vel vagy y-nal írja a nevét? – kérdezem, mikor leülünk egy rövid, kétórás beszélgetésre egy újfalui kávézóban.
– Mivel régi nemesi családból származom, természetesen y-nal – mondja somolyogva. – A Mohácsnál elesett Tomori is rokon volt, bár ő még i-vel írta a nevét. A családi emlékezet szerint a szerelmi csalódások – két menyasszonyát is elvesztette – ösztönözték arra, hogy papnak álljon. Mohácson pedig a fejét is elvesztette a török által. Édesanyám pedig Fabricius lány volt. Híres felvidéki családunkról Mikszáth is megemlékezik A fekete város című regényében. A Nuszer család is rokonság, így többszörösen is jogosult lennék a „kutyabőrre”. Édesapám Munkácsról érkezett, de én már Nagyváradon születtem. A 2-es gimnáziumba jártam, a református templom mellett, mienk volt az utolsó magyar osztály. Édesapám nyelvész volt, orosz–német szakos tanár, és ő volt az én végtelenül toleráns osztályfőnököm is. Ebből az iskolából került ki Pataki István vagy Ara-Kovács Attila, és olyan osztálytársaim voltak többek között, mint Harabula András, a román válogatott vízilabdázó vagy Tüzes Bálint költő, aki már nincs közöttünk.
– Számomra csak a közelmúltban derült ki, hogy nemcsak nagy rajongója a zenének, de valamikor aktívan muzsikált is. Hogy kezdődött?
– Váradon a Schmidt-házban laktunk, ahol Patakiné Schmidtné „Baba” oltotta belém az igényes zene szeretetét, és valamennyire megtanultam zongorázni is. Tizenöt évesen azonban már hallgattam a Szabad Európa Rádióban Cseke László műsorát, és az más kapukat is kinyitott számomra… A klubviták éve volt 1968. Én a Fortuna együttes oszlopos tagja voltam Elekes Csabával és Dávid Sanyival, Szabó Imivel, amikor majdnem ölre mentünk néhányan az Alumina klubért. Mi lett az eredmény? Fúzió! 1968. november 29-én az IEMB Klubban a Metropol együttes bemutatkozott a váradi közönségnek. Akkor már én ültem a doboknál. 1969-ben letekertem egy barátommal a tengerpartra. Itt láttam először diszkót, és annyira megtetszett, hogy ősszel már a Solidaritate Klubban meg is tartottam az első műsoromat. Románul és magyarul konferáltam le az estét. Nagyon sok Beatles volt a programban, de volt Pink Floyd is… Ez volt az első diszkó Nagyváradon. A Metropollal Várad-Velencén játszottunk vagy öt bulit, de meg is vertek minket az ötödik fellépés után. Kemény kritika volt, át is költöztünk a cipőgyár művelődési házába. Én mindent elvállaltam, pedig még messze voltunk attól, hogy egy egész estés bálon kiszolgáljuk a közönséget. Nem tagadom, rajtam kezdő dobosként kifogott a román népzene, volt, hogy menekülni kellett a táncolni vágyók elől, ha nem akartunk nagyobb balhét. 1970-ben emlékezetes árvízi koncertet adtunk Váradon. Közel ötszáz fiatal volt kíváncsi a fellépésünkre. A hangulat tetőfokán egy őrült aktivista lerántotta a generálkapcsolót, és a hirtelen beállt sötétben eluralkodott a pánik a fiatalok között, szerencsére nem lett nagyobb baj.

Teljes interjú :  biharmegye.ro

Szent László sírja

Találgatások folynak arról, hol és merre lehet Szent László királyunk sírja a nagyváradi várban. Erre keressük a választ soron következő riportunkban.Forrás : varadvideo.ro



Ugyanis I. Lászlót előbb Somogyvárott temették el, később azonban - 1113 után - a holttestét átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök nyugalomra. Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé lett. A 15. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Árpád-házi szentjeink közül a legnagyobb tisztelet Szent László király alakját övezte. A néphagyományban mindmáig az ő alakja köré szerveződött mondai hagyomány él a legélénkebben. Tisztelete nemcsak a korabeli Magyarországon élt erősen, hanem egyes nyugat-európai területeken is ( Rajna-vidék ).
A XV. századi belga városi bíróságok egyházi hatásra gyakran ítéltek zarándoklatra bűnösöket. Az ítéletek kiszabásánál olyan kegyhely-listákat használtak, amelyeken a szent helyek távolságok szerint voltak osztályozva.
E listán mindössze három közép-európai kegyhely szerepel: a prágai Szent Vencel-templom, a bécsi Szent István-dóm, s a nagyváradi Szent Péter-templom.
László király, a kunok elleni csaták hőse, a magyar lovagkor példaképe 1095. július29-én hunyt el. A somogyvári apátság templomában temették el, s majd csak Kálmán király halála (1114) után II. István király vitette át Nagyváradra, a Szent László által alapított templomba. Temetési helyét illetően ugyanis vita támadt, és ószövetségi mintára istenítéletnek vetették alá magukat, hogy Lászlót Somogyváron, Székesfehérváron vagy – kívánságának megfelelően – Nagyváradon temessék el.
Koporsóját szekérre tették, s a lovak Nagyvárad felé robogtak el vele.
Teljes cikk : ekor-lap.hu

Hogy a székesegyház mely táján temették el a szent király hamvait? nem említik történeti forrásaink; de ismeretes e tekintetben a középkor szokása s a szivósság, melylyel szokását megtartotta anynyira, hogy szinte törvénynyé emelte, melytől csak kivételesen engedett eltérést. Az egyházak alapítóinak rendszerént az egyház legelőkelőbb helyén, a szentélyben, a főoltár előtt nyitottak sirt; ott kellett állnia eredetileg Szent-László sirjának is. Ezt igazolja az 1883-iki ásatás egyik igen fontos lelete. A székesegyház talaja alatt tekintélyes nagyságu s déli oldalon két ajtóval bíró sirt találtak, mely az alaprajzon a betüvel van megjelölve. E sir a Báthori-féle székesegyháznak már egészen a főhajójába, de a Szent-László építette székesegyháznak, legalább részben, szentélyébe, a főoltár közelébe esett, mert az egyház szentélye a keleti tornyok nyugati oldalainál kezdődött, s ama korban, midőn a miséző pap még arczczal fordult a hivek felé, s a papság a miséző pap háta mögött foglalt helyet: a főoltárt nem az apsis keleti oldalán állították fel, hanem ettől távolabb, nyugat felé. E sir tehát ily helyen s ily terjedelemmel csak Szent-László sirja lehet. Egyszerü, földalatti helyiség volt, melynek tetejét sima, az egyház padozatával vizszintes kőlapok fedheték; déli oldalára a két ajtót csak később, talán akkor vághatták, midőn a szent király hamvait egyre sürübben és sürübben kezdték látogatni.
Teljes cikk : mek.oszk.hu