A képeslapon a Rulikowski út elején levő Honvéd Hadapródiskola
főépülete látható. Fejérvári Géza honvédelmi miniszter 1897 júniusában
törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, három honvédtiszti
nevelőintézet létesítését szorgalmazva. Sopron és Pécs mellett harmadik
helyszínként Nagyváradot javasolta. A jóváhagyás után a kivitelezésre
pályázatot írtak ki, s mindhárom városban egyazon cégre bízták. „Napokon
belül megkezdi építését a Neuschloss építő cég – tudósított a Tiszántúl
1897. augusztus 3-i számában. – A főépület három emelet magasságban
épül. A földszinten lesznek az étkező, társalgó, billiard, olvasó- és
tánctermek. Ezenkívül néhány tanterem. Az első emeleten lesznek a
további tantermek, a nagy rajztermek, az irodák és a szertár. A második
és harmadik emeleten a hálószobák 25-25 növendék számára. Csinos
kápolnát is építenek a második emeleten, míg az elsőn nagy díszterem
lesz.
Külön épületben vívó, torna és céllövő termeket rendeznek be. A
tisztek részére külön épületet emelnek. A legénységet szintén külön
épületben helyezik el. A terület hátsó részén istállók, színek lesznek, s
ugyancsak itt lesz a nagyszabású uszoda cementből. Elkülönített
épületet emelnek a kórháznak, orvosi rendelő szobákkal, gyógyszertárral,
üdülő szobákkal s az ápoló lakásával.”
A katonai tanintézet 26 holdnyi területet foglalt el egészen a Pece
árapasztó csatornájáig. A 135 méter hosszú négyszintes főépületet,
valamint a többi nyolc épületet 1898. október 5-én adták át az építők.
Érdekesen alakult a hadapródiskola szoborállományának a sorsa. Az
átadással egy időben a főépület előtti udvari részen felállították I.
Ferenc József mellszobrát. 1903 októberében a Honvédelmi Minisztérium
jóvoltából Erzsébet királyné mellszobrát is felavatták az ebből az
alkalomból az intézet udvarán létesített Erzsébet-ligetben. Előtte már
1901-ben a hadapródiskola főbejárata elé helyezték Szent László ércbe
öntött büsztjét is. A szobrok impériumváltás utáni sorsa ismeretlen.
A román hatóság Ferenc József mellszobra helyére 1920-ban Ferdinánd
királynak állított szobrot. A magyarok bejövetelének hírére, 1940-ben a
román hatóság a mellszobrot leemeltette a talapzatáról és
elszállíttatta. 1943-ban az Oláh Sándor által megmintázott Gábor
Áron-szobor került a hadapródiskola főhomlokzata elé. Alig két év
elteltével a változó idők ezt is elsodorták, a múzeum raktárába került,
hogy majd valamikor az 1960-as években Kézdivásárhely főterén helyezzék
el véglegesen. Az egykori hadapródiskola a tervek szerint a Körösvidéki
Múzeum otthona lesz.
Más laktanyák is voltak a századforduló után a városban: a
Rulikowski úton a 4. honvéd gyalogezred laktanyája (1902-től), a
csendőriskola épületegyüttese (1913). A Kaszárnya téren a barokk korból
fennmaradt régi huszárlaktanya, 1900 augusztusában az 1. huszárezred
pótkeretszázadának kaszárnyája.
Az Aradi úton a császári és királyi huszárlaktanya (1892), a
tüzérségi laktanya épületegyüttese (1897), a honvéd lovassági laktanya
(1898) volt. A várban a századfordulón a 37. közös gyalogezred II.
zászlóalja állomásozott, 1914 augusztusától pedig a 70. közös
gyalogezred pótzászlóalja.
Csendes, nyugodt volt egykoron a képeslapon látható Barátok utcája,
a későbbi Sal Ferenc utca. A képeslapon is mindössze két apáca meg egy
járása alapján idősebbnek tűnő asszony igyekszik vélhetően az utca
sarkán levő Barátok templomába. Távolban középen egy fasor kontúrja
látható, az utca felső részén az úttestet már akkor is két részre
osztotta az allé, s a végére a kőből faragott Pieta szobrot helyezték
el.
A képeslap hátoldalára sajnos ceruzával írtak, így az ma már szinte
olvashatatlan. Annyit mégis sikerült kisilabizálni, hogy egy Franz
Székely nevezetű gyalogsági tisztnek írtak Bécsbe néhány sort egy vidám
társaság nevében. Hat név olvasható a lapon, az egyikre, Imrik Margitéra
azonnal felfigyeltem: ő később hozzáment Benda Gyula százados,
hadapródiskolai tanárhoz. Ők lettek Benda Kálmán történésznek, az MTA
tagjának a szülei.
A képeslap alján jól kivehető Imrik Margit írásával, hogy „Imrik
Gusztáv háza előtérben”. Ő vélhetően valamilyen rokon lehetett, hiszen
Margit szülei először a Sztaroveszky utcában laktak, majd amikor Margit
kilencéves lett, a Rulikowski út 6. szám alatti villába költöztek.
Imrik Péter, Margit édesapja, Pesten jogi egyetemet végzett.
1884-ben megházasodott, majd Balassagyarmaton törvényszéki bíró lett.
1894-ben a nagyváradi királyi ítélőtábla bírójává nevezték ki. Ekkor már
három lányuk volt: Márta, Bella és a legkisebb, hároméves Margit.
Amikor betöltötte a hatodik évét, az orsolyiták elemi iskolájába íratták
be. A kor szokása szerint a német nevelőnő mellett tökéletesen
megtanulta ezt a nyelvet, és mint minden úrilánynak, neki is zongorázni
kellett tanulnia, nyolcéves korától tánciskolába is járt.
Margit 1900-ra kijárta az elemi iskolát, és mint a nővéreit, őt is a
veszprémi zárda polgári iskolájába küldték tanulmányai folytatására.
Saját bevallása szerint egyáltalán nem szeretett ott lenni. Nyaranként a
családdal a Monarchia több közkedvelt üdülőhelyén fordultak meg, de
gyakran vakációzott a nagyszülőknél is Kalocsán.
Miután kijárta a polgárit a Sankt Pölten-i intézetbe íratták be, az
angolkisasszonyokhoz. Ebben az intézetben már szeretett lenni. Tizenhét
éves volt, amikor végzett és hazajött Nagyváradra. Időbe került, amíg
társaságra, barátokra lelt. De lássuk, hogyan emlékezett ezekre az
időkre Benda Gyuláné Imrik Margit 95 éves korában:
„Mire végleg hazamentem a zárdából, a nővéreim férjhez mentek, sőt
Márta már dajkált is. A hadapródiskola társasága befogadott, hiszen
mindkét sógorom ott tanított. Akkoriban Nagyváradon, ha egy lányos
házhoz katonák kezdtek járni, a civilek elmaradtak. És fordítva. A
hadapródiskola tenisztársasága főleg nőtlen tisztekből állt, a nősek
közül azokból, akiknek fiatal feleségük volt. Minden délután a
lakásunkkal szemben levő pályákon teniszeztünk. Udvaroltak nekem ott
sokan. Bele is szerettem valakibe. Az is katonatiszt volt, mint később a
férjem.”
Vélhetően ennek a társaságnak a tagjai írták a képeslapot egy
Bécsbe áthelyezett társuknak. Később – mint láttuk – Imrik Margitnak is
egy katonatiszt, Benda Gyula kérte meg a kezét. „Elmúltam huszonegy
éves, túl voltam az első szerelmi csalódáson, mire vártam volna?” –
mondta magnetofonra az immár idős hölgy 1985-ben fiának, Benda
Kálmánnak.
1912. október 8-án kötötték meg a házasságot a Barátok templomában.
Egy ideig még Váradhoz kötődött az életük, de 1920-tól végleg
elszakadtak a várostól.
*
A képeslap felvétele legkorábban 1905 nyarán készülhetett, hiszen a
hátlapja már megosztott. Legkésőbb pedig 1908 nyarán, ugyanis a postai
bélyegző dátuma 1908. október 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése