A címbeli jellemzés Edelmann Menyhértről egyik kortársától, Erdős
Istvántól, a Nagyvárad újságírójától származik. 1932. december 23-án A
hetvenéves Edelmann Menyhért dr. hősi élete címmel rajzolta meg lapjában
riportalanya életpályáját, s vonta le végső következtetésként a fenti
megállapítást.
Háromnegyed évszázad elteltével, s mai szemmel
vizsgálva ennek a rendkívüli személyiségnek életét, tevékenységét,
elmondhatjuk, hogy a címben foglalt megállapítás ma is helytálló. Inkább
a riport címével vitatkoznánk, de azzal sem elutasítólag. Ma, annyi év
távlatából úgy látjuk, hogy annak a korszaknak, amelyben Edelmann
Menyhért élt, nem ő volt a hőse, hanem a egész nemzedék, amelynek
kortársa volt. Benne élt, hittel, idealizmussal egy történelmi
korszakban, de annak nem volt kiemelkedő alakja, haszonélvezője, nem
keresett benne karriert, hanem vezető munkása és eszméinek művelője,
hirdetője volt. Hiányzott belőle minden valóságérzet, javíthatatlan,
naiv eszmeharcos volt, aki mélyen hitte, hogy az emberiségen
önzetlenséggel, humánummal és társadalmi összefogással lehet segíteni.
Kétségtelen,
hogy Edelmann korának egyik legkiválóbb egyénisége volt, már fiatal
orvos korában az emberi boldogság kivívásának vágya hajtotta. Másokért
dolgozni, mások szenvedését enyhíteni, embertársai számára érdemessé
tenni az életet; ez az ábránd űzte, hajtotta egész életében. A
megszállott álmodozók közé tartozott. Barátai csodálattal figyelték,
hogyan tudott beteges, erőtlen, gyönge fizikumával annyit dolgozni,
alkotni. Ahhoz az a fanatizmus kellett, amely legyőzött minden
fáradtságot és erőtlenséget, minden csábítást, minden külső és belső
ellenállást. Aki megismeri dr. Edelmann Menyhért életét, az ámulattal
látja alkotásainak visszfényében nemes szívének győzelmes alkotóerejét.
Teljes cikk : varad.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése