Radnóti Miklós Nagyváradon

Forrás : Erdélyi képek Facebook

1932. június 15-én Nagyváradra utazott egy hétre húgához és nevelőanyjához. Ott-tartózkodása során a nagyváradi Újságíró Clubban is többször megfordult.1942 -Szentendrére kellett bevonulnia, egy ideig itt állomásozott, míg július 13-án el nem indultak. Püspökladány, Nagyvárad és Székelyhíd érintésével érkeztek meg Margittára, július 15-én. Telefonoszlopok földbe ásásával foglalkoztak. Július 21-én, kimenője alkalmával nevelőanyjával és féltestvérével, Ágival találkozott.A nagyváradi csapatkórházban, augusztus 22-én foghúzáson esett át.

Forrás : hu.wikipedia.org 

Radnóti Miklós nagyváradi fiatalember, 23 éves iró, költő és egyetemi hallgató Budapesten. A bölcsészeti szakra jár, tanárnak készül, hogy „egzisztenciát” teremtsen magának. Ez a főfoglalkozása. Mellékesen iró és költő. Mert ebből a kettőből nem lehet megélni, erre nem lehet bazirozni, épiteni, nem lehet belőle ruhát csináltatni, házbért fizetni és abonát rendelni valamelyik köruti étteremben. Csak meghalni lehet belőle. Lassan elsorvadni. Különösen akkor, ha olyan szempontokból nézi az ember a dolgokat, ahogy Radnóti Miklós. Abból a bizonyos szemszögből, sőt tovább: szociális szemszögből, amely az irónál - természetesen csak az olyanoknál, mint Radnóti Miklós is - szinte kötelességszerüen írja elő, hogy milyen irányban kell haladnia. Ezen az uton nem hullnak a tantiemek, jómárkáju kiadók pénztáraiból, sem „általános elismerés” nem hozsánoztatik az illetőnek, inkább azt lehetne mondani, hogy további, szigoritott elnyomatás következik!

Radnóti Miklós szocialista iró. Részben azért érdekel bennünket, mert innen indult el Nagyváradról, részben azért, mert becsületes szándékai vannak, ha ezek a szándékok helyenként még homályosak is, az viszont kétségtelen, hogy az irásmüvészete már rátalált a helyes utra, izig-vérig a mában élés biztosan indulhat tovább a kijelölt utakon.

Forrás : epa.oszk.hu 

1942. nyarán újra behívták, ezúttal Nagyvárad környékén, Hatvanban, és Budapesten teljesített szolgálatot 1943. májusáig, amikor barátai kérelmére felmentették.

Forrás : fullextra.hu 

A nagyváradi gettó fennállása idején született két részletes napló, továbbá Radnóti Miklós Bihar megyei munkaszolgálatának feljegyzései és Rózsa Ágnes nürnbergi levelei.

 Forrás : varad.ro 

(Glatter Ágneskésőbb Erdélyi Ágnes néven lett Nagyváradon és Erdélyben ismert költő és újságíró; édesanyjával együtt Auschwitzban pusztult el.)

Forrás :tudasbazis.sulinet.hu

A versszínházi előadás Radnóti utolsó éveibe, a színpadon megelevenített Napló bejegyzések, az eclogák élet-igenlő gondolatok és bori notesz fájdalmas világába kalauzolja el a nagyváradiakat. Az est előadói: Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós város polgármestere, magyar- dráma szakos tanár, valamint Tóth Péter, a kunszentmiklósi VD ÁMK tanára, Radnóti-díjas versmondó.

Az est moderátora Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója.

Forrás : nagyvarad.ro