Mentik a menthetőt a püspökfürdői rezervátumban?

Hétfőn kezdődött el az a természetvédelmi projekt, melynek révén a nagyváradi Körösvidéki Múzeum magyarországi és hazai természettudósok segítségével kísérletet tesz arra, hogy a püspökfürdői tavirózsa-rezervátumban végveszélybe került, természeti ritkaságnak számító állat- és növényfajokat megmentse.
A most elkezdődött projektet egy egyesült arab emírségekbeli, természetvédelemmel foglalkozó alapítvány, a The Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund segítségével valósítják meg, melynek működtetője Mohamed bin Zayed Al Nahyan, az emírség koronahercege. Az arab alapítvány 13 ezer dollárt adott most arra, hogy kutatók, biológusok nekifogjanak különféle tudományos módszerekkel a tóban található, jelenleg a kipusztulás szélére sodródott fajok, így a piros szárnyú kelén (Scardinius Erythrophthalmus var. Racoviţă) és a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) megmentésének.

A rezervátum őre nem szerencsés a horgászatban, két óra alatt csak két apró kelént sikerült lelnie s kifognia

A püspökfürdői rezervátum a maga nemében nemcsak Európában, de világviszonylatban is ritkaságnak számít, s már csak ezért is szembeszökő az a nagymértékű hanyagság és mulasztás, ami a pusztulás szélére vezette ezt a jobb sorsra érdemes tavat, mely nemcsak gyógyhatású termálvizéről, hanem az itt tenyésző hévízi tündérrózsának (Nymphaea lotus var. thermalis) köszönhetően is híressé vált. A gyönyörű vízinövények ugyanis egész Európában csak itt élnek természetes közegben, s a termálvízforrások által táplált tavacska és környéke sok tudós és természetgyógyász szerint olyan, mintha egy darabocska Egyiptom, a Nílus deltájának egy darabja „tévedt” volna véletlenül Püspökfürdőre. Ezt a részt szívesen keresik fel természetgyógyászok, vallási csoportok tagjai, akik szerint mágikus kisugárzása van a környéknek, s ezért is nevezték el a „Nílus könnyének”. Nos, a Nílus valóban joggal könnyezhetne, ha látná, milyen példátlan pusztításnak vált áldozatává a rezervátum.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro