Szigligeti Ede arcképe. Pollák Zsigmond metszete
Szigligeti Ede (eredetileg: Szathmáry József, Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1840)
Tanulmányai
Szathmáry József születési nevét 1834-ben változtatta Szigligeti Edére, amikor tagja lett a budai színháznak.A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén, Nagyváradon végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesvárott. Szülei papnak szánták, maga orvos akart lenni, végül mérnökségben állapodtak meg s már dolgozott is két évig egy mérnök mellett, amikor 1834-ben Pestre ment, hogy elméleti tanfolyamot hallgasson. Titokban már rég a színészetről ábrándozott, verselgetett is és színdarabokkal kísérletezett.
Színészi pályája
Szigorú apja ellenére 1834. augusztus 15-én színésznek csapott fel. Apja erre megtiltotta, hogy az ő nevét viselje s ő ekkor választotta Döbrentei Gábor ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet. Alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 forint havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát írt, mely Megjátszott cselek címen színre is került. Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek színpadi előadásmódjukban előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé sikert is arattak. Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fáy András is buzdította a fiatal költőt. Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház falai között bontakozott ki egészen tehetsége, nem mint színésznek, hanem mint drámaköltőnek, s ettől fogva életét valóban a magyar színészetnek és első intézetünknek szentelte. 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán Rózsa című vígjátékával elnyerte a díjat. E műve a színpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig repertoár-darab volt. Már ekkor neve országosan ismert volt és többfelé ünnepelték. Már a 1840-es évek elejétől uralkodott a színpadon, s évtizedeken át, egészen haláláig ő maradt első színköltőnk. A Nemzeti Színháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett, amellett tanára volt a színiiskolának.Az akadémia 1840-ben, a Kisfaludy Társaság 1845-ben tagjává választotta. Az akadémia drámai jutalmait tizenhatszor, a nemzeti színházét háromszor elnyerte.
Szívbajban hunyt el. Szász Károly költeménnyel és életrajzzal, Gyulai Pál emlékbeszéddel tisztelte meg emlékét.
Munkássága
Majdnem félszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot írt, melyekben a meseszövés rendkívül változatos leleményű, a technika egészen modern volt s mindig hatásos. A jellemrajzban és előadásban gyöngébb volt, mint a cselekmény fölépítésében és jelenetezésében, a költői ihletet gyakran a technikai ügyesség és a hatás eszközeivel való számító bánás pótolja. Remekeket alig alkotott, de mint a színpad költője Kisfaludy Károlytól Csiky Gergelyig ő elégítette ki kora közönségének szükségleteit.
Emléktábla a nagyváradi színház művészbejárója mellett
Forrás : hu.wikipedia.org
Szigligeti Ede.
Az orsz. képtárból.
Szigligeti Ede (családi néven Szathmáry
József), született Nagyváradon, 1814. márczius 8-án. Iskoláit
szülővárosában és Temesvárott bevégezvén, orvos akart lenni, majd a
mérnöki pályára készült, de e mellett a költészettel is örömest
foglalkozott. A fővárosba kerülvén, Fáy András útján felvétette magát a
budai magyar szinésztársaságba, a miért szüleinek haragját vonta
magára, úgy hogy atyja még családi nevének a viselését is megtiltotta
neki. A pesti nemzeti szinház megnyitása után ő is annak tagja s
egyszersmind titkára lett. A szinészi pályán azonban nem aratott sikert
és sokat kellett nyomorognia 12 frt havi fizetéssel. A szinpadon mindig
gyérebben, kisebb szerepekben lépve föl, tanulmányozta Schillert és
Goethét s színműirásra adta magát, hogy szorult helyzetén javítson.
Legelső szinműve a Megjátszott cselek volt, mely 1835-ben Budán
került a szinpadra. Vörösmarty, Bajza és Fáy buzdította a fiatal
költőt. Ettől kezdve állandóan a szinműirás terén működött és páratlan
tevékenységgel mintegy 180 drámai művet alkotott. Szigligeti egy egész
új műfajt vezetett be irodalmunkba: a népszinművet. Legelső ilynemű
alkotásai, a Szökött katona és Két pisztoly, már
meglehetős hírnevet szereztek neki, bár még ezekben a népélet nem
domborodik ki teljesen. Későbbi kitűnő népszinműveiben (a Csikós, a Czigány a Lelencz)
az egész magyar népélet megelevenedik s nemcsak a mozgalmas cselekvény,
hanem az életből vett maradandó népies jellemek gyönyörködtetnek
bennünket. Mint drámaíró nem volt ilyen szerencsés kezű. A franczia
regényes dráma hatása alatt mellőzi a költői hatás eszközeit, a helyes
lélektani alapon megrajzolt jellemeket, a ragyogó dikcziót, ellenben
kizárólag a szinpadi hatást tartja szem előtt, erre törekszik
leleményes, sokszor körmönfont meséjével, a cselekvény gazdag
bonyodalmával. Nagyobb hatást tett mint vígjátékíró. Bár komikuma a
helyzetből fakad, a jellemek helyes alakitására mégis nagyobb gondot
fordít, mint szomorújátékaiban. 1840-ben az akadémia pályázatán Rózsa
cz. vigjátékával elnyerte a kitűzött jutalmat; ettől kezdve haláláig ő
maradt első szinköltőnk s Kisfaludy Károlytól Csíky Gergelyig ő
elégítette ki kora közönségének szükségleteit. 16-szor nyerte el az
akadémia drámai jutalmát, háromszor a népszinházét. Az akadémia
1840-ben, a Kisfaludy-társaság 1845-ben választotta tagjai közé. Meghalt
Budapesten 3821878. január 19-én, mint a nemzeti szinház drámai igazgatója. Első nagyobb sikert Dienes cz. szomorújátékával aratott 1836-ban.
Jelesebb tragédiái: Gritti (1844). Béldi Pál (1856). A fény árnyai (1865). Struensee (1871). Valéria és a Trónkereső, mely Szigligetinek a legsikerültebb alkotása. Jelesebb vigjátékai: Fenn az ernyő, nincsen kas, Mama, Nőuralom, Liliomfi, Házassági három parancs, Dalos Pista, Udvari bolond. Egy dramaturgiai munkát is írt A dráma és válfajai
czímen. Szülővárosa a házat, melyben született, díszes emléktáblával
jelölte meg s halhatatlan költőjéről nevezte el fényes új szinházát is.
Nagyvárad. - Szigligeti Ede szülőháza.
Lojanek J. felvétele.
Forrás Borovszky - Magyarország vármegyéi : mek.oszk.hu
Bővebben : szineszkonyvtar.hu
Szinművei : mek.oszk.hu
Forrás : hgabriella.blogspot.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése