Bihar vármegye története - Írta ifj. dr. Reiszig Ede

A mai Bihar vármegye területén a legelső történeti nyomok a jelenlegi földfelületi változatoknál még feltünőbb ellentétekről tanúskodnak. Míg északi, de főleg észak-nyugati vidékén árvíztér terült el, addig a keleti és a délkeleti részén emelkedő hegyeken, a bükk- és fenyveserdőkkel borított havasokon óriási rengetegek határolták. A Köröstől délre eső terület, még a történeti időben is, őserdővel volt benőve, hatalmas vadállatoknak, mint a bölénynek nyújtván biztos búvóhelyet. (Márki Sándor - Arad várm. története II. 1. kötet.)

E rengetegektől övezett s az akkori viszonyoknak megfelelőleg lakható területen, a legrégibb történetírók szerint Kr. előtt a IV. században géták, vagy ezek rokonai, a dákok laktak. Strabo, a ki Krisztus korában élt, a géta és a dák név között csupán földrajzi megkülönböztetést lát, Ptolomaeus (Kr. után 140 körül) a géták helyett dákokat ismer, kik szerinte egész a Tiszáig és a jazygok földjéig kalandoztak.

Augustus uralkodása alatt Crassus és Lentulus római vezérek egy ízben legyőzték e néptörzset, mely azonban nem tört meg, sőt Deczebál alatt, a ki egész Dáczia erejét egyesítette, mindegyre félelmetesebb hatalommá fejlődött. Domitianus római császár a félelmetes szomszéddal szemben mit sem tehetett s a békét tőle pénzen vásárolta meg, utóda Traján azonban, 98 és 117 közt Kr. után, személyesen vezette légióit ellenök; Deczebált legyőzvén, birodalmát egész a Tiszáig elfoglalta. Traján alatt Dáczia római provincziává lett, melynek nyugati határai a mai Bihar vármegye területén vonultak át.

A római provinczia nyugati határait Torma Károly tette tanulmány tárgyává s szerinte Dácziának északnyugati valluma Kis-Sebes felől, folyton a Sebes-Körös partján, Csucsa, Feketetó, Sonkolyos, Rév, Élesd, Mező-Telegd és Nagy-Váradon át vonult nyugatra, mely innen valószinüleg az Arad vármegye és Temes vármegye területén átvonuló u. n. római sánczokkal 456állott összefüggésben. A Nagyvárad táján egyenes szögben megtört vallum folytatását északkelet felé a "Csörsz árka" nevű sánczolatban kell keresnünk. Nagyváradon alul Püspöki körül találkozott e vallus északról, a Tasnád és Kegye felől Zálnok, Széplak, Baromlak, Verzár, Fegyvernek, Tótfalu, Sitér és Csatáron át vonuló vallummal. 

Tovább : Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai