Húsvét a hagyományok fogságában

 

 

Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe.Forrás:hu.wikipedia.org. 

 

A nyugati kereszténység most ünnepli a húsvétot,a keleti ortodoxok és görög-katolikusok egy hét múlva,két hét múlva pedig az óhitűek.Miért?Ha röviden válaszolnánk,akkor azt lehetne mondani,a különböző naptárak miatt.Húsvét kiszámítása bonyolult,mert a nyugati kereszténység a Gergely naptárt,a keleti kereszténység a Júlián naptárt,az óhitűek a régi Júlián naptárt használják.Ezért van a nagy eltérés.Bővebben ebben a bejegyzésben olvashat ' 

Mi a Húsvét ? A Wikipédián ezt olvashatjuk : 

 

" A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett."

 

Az idézett Wikipédia cikkben olvashatjuk a következőket :  

" A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk." 

A Wikipédia cikkében több háttér információt olvashat a Húsvétról.Ez az egyszerű szertartásból a hagyományok bevezetésével nagyon bonyolult ünnep lett.A Húsvétvasárnapról ezt írja a Wikipédia : 

" Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van." 

A Húsvéthétfőről ez olvasható a Wikipédián : 

" A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni." 

 

A Húsvét a hagyományok fogságába került,olyan hagyományokéba,melyek az első században élő keresztények számára ismeretlen ünnepek voltak,vagyis ők nem ünnepelték meg. Az első,vagy őskeresztényekről olvashatunk a Wikipédia cikkében : 

 

" Az első keresztények életének lényege Krisztus követése, tanításainak és hitelveinek gyakorlása volt úgy, hogy azok a lehető leginkább hasonlítsanak Jézus Krisztus cselekedeteire. Az első zsidó keresztények gondolkozásukban és tetteikben Keresztelő János és Jézus tanításait a mózesi törvény és a zsidó hagyományok mellé állították. Részt vettek a zsidók templomi és zsinagógai istentiszteletein is, de sajátos istentiszteletük is volt, amelynek középpontjában Jézus Krisztus állt. Az utolsó vacsoráról rendszeresen megemlékeztek, amely mellett az oktatásból, imákból és közös étkezésekből álló agapé és úrvacsora állt. Az imádkozáshoz és igehallgatáshoz naponta egybegyűltek. Az úrvacsora ünneplése a magánházakban kapott helyet, a nyilvánosság kizárásával, vagyis azok kizárásával, akik még nem jutottak el a Krisztusban való hitre." 

Wikipédia cikkéből azt olvashatjuk,hogy az első keresztények Jézus haláláról emlékeztek meg,és nem a feltámadásáról.Személyesen eldöntheti,mit ünnepel meg.Lehet eddig nem figyelt fel,vagy nem volt ismerete ezekről a tényekről.Széles körben ismert tény,hogy Jézus a pászkavacsorát az apostolaival ünnepelte meg a zsidó naptár niszán hónap 14-én este.Erről olvashat a Lukács evangéliuma 22. részében a Károli fordítású Bibliában : 

 

22,7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle [2 Móz. 12,6.] öletni a husvéti báránynak;

22,8 És elküldé [Mát. 26,17-20. Márk. 14,12-17.] Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

22,9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?

22,10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.

22,11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?

22,12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

22,13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

22,14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, [Mát. 26,20-30. Márk. 14,17-26. Ján. 13,21-26.] és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.

22,15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:

22,16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.

22,17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:

22,18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének [Márk. 14,25.] gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.

22,19 És minekutána [1 Kor. 11,24.25.] a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

22,20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.

22,21 De ímé annak [Mát. 26,21-23.] a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.

22,22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, [Mát. 26,24. Márk. 14,21.] mint [Zsolt. 41,10. Dán. 9,26.] elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!