Pikó Stefánia a Bihari Napló újságírója utána járt.A Bihari Naplóban megjelent cikke szerint senki sem felelős az esetért.Zatykó Gyula a nagyváradi önkormányzat magyarok ügyeiért felelős tanácsos megígérte, beszélni fog a polgármester úrral,mert a város tulajdona.Ha magánszemélyek vinnék el,az felér egy lopással.Mi lett a csattanó?Vágó László oszlopait már nem találták meg a szemétdombon.
Tóth Ágnes a Bihari Naplóban megjelent jegyzetében ismét foglalkozik Vágó László elveszett oszlopaival. Ismerteti az élettörténetét Vágó Lászlónak.Idézek a jegyzetből,mert fontos lehet még néhány váradinak : "Vágó László, eredeti nevén Weinberger László, Nagyváradon született, 1875. március 30-án, és Budapesten hunyt el 1933. december 30-án. A magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, a Magyar Mérnök és Építész-Egylet aranyérmes építésze, számos, jelentős épület tervezője."
Tóth Ágnes leírja a véleményét a jegyzetében.Sajnos a váradiak többségének nem a " szívügye " az emlékek megőrzése.A többség nem " tősgyökeres " váradi születésű.Számukra lényegtelen a város múltja.
Mi jöhet a szecesszió és szocialista építészet után?Elkezdtem keresni.Végül azt gondolom , az önkormányzat a brutalista építészet irányát választotta.Ez csak saját vélemény,melyet nem lehet komolyan venni.Bármit is mondjon néhány váradi,annak nincsen jelentősége, hiába rendelkeznek egy Biharkeresztesen élő tanácsadóval a polgármester úr mellett.Ő sem tehet semmit.
Mi a brutalista művészet? A Wikipédia cikkében ezt olvashatjuk :
"A brutalista építészet az 1950-es években Angliából kiinduló stílusirányzat, amelyet Le Corbusier művei és főleg a marseille-i Unité d'Habitation inspirált. Jellemző vonásai a látszóbeton alkalmazása valamint a technikai és funkcionális részletek építészeti látványelemként való használata."
"A kifejezést, nybrutalism (új brutalizmus), Hans Asplund svéd műépítész alkotta 1950-ben, amikor viccesen jellemezni akarta a Bengt Edman és Lennart Holm tervezte uppsalai Villa Göth épületet. A szót Svédországban látogatást tett angol kollégák átvették és elterjesztették fiatal építészek körében Angliában.
A hátteréről különböző elméletek vannak. Az angol XIX. századi építészt William Butterfieldet (1814–1900) erősen kritizálták a hagyományos klasszikus elemektől eltérő építészetéről. Állítólag dicsőítette a "csúnyát" és a brutalizmus fogalmát az ő építészetére használták. Feltehetőleg ez a brutalizmus az, amire Asplund utalt, amikor Holmot és Edmant "új brutalistáknak" nevezte. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy Reyner Banham a „The New Brutalism” kifejezést használja.
Egy másik elmélet ellenben azt sugallja, hogy a kifejezés nem a "brutális" szóból származik, hanem a francia béton brut- ból, ami nagyjából "nyers betont" jelent."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése