Mi volna ,ha Ceaușescu maradt volna hatalmon?Gyémántkorszak '

 

Forrás : maszol.ro 

30 évvel ezelőtt Románia lakosságának a többsége félelemmel ünnepelte az Elvtárs és Elvtársnő halálát.Nem gyászoltak,hanem ünnepeltek,mert a tévében láthatták Nicolae és Elena Ceaușescu kivégzését.Sokan "visszasírják" az Aranykorszakot.Mi lenne ,ha Ceaușescu hatalmon maradt volna? Gyémántkorszak lenne. Sokat mond a "volna" szó,mert nem maradt hatalmon.A Maszol cikkében több információt olvashatunk az RKP terveiről. Néhány idézet : 

"A XIV. pártkongresszuson elfogadott dokumentum 1989 júniusában készült – kereken 173 nappal a „román nép legszeretettebb fiának” helikopteres menekülése előtt. Ceaușescu 2010-es, „virtuális Romániájában” az 1989-es „aranykor” – a földhözragadt szegénység ellenére – a következő húsz esztendőben, pontosabban négy ötéves terv alatt már valósággal gyémántkorrá változott volna."


"Az ország lakossága ötéves tervenként nagyjából egymillió fővel gyarapszik, a bruttó nemzeti össztermék pedig 2010-re a háromszorosára emelkedik. Románia lakossága 1995-re eléri a 24 milliót, amelyből 12 millió fő aktív munkaerő, akiknek 68 százaléka – azaz 8,24 millió fő – ipari alkalmazott lesz. Az átlagos reáljavadalmazás 1995 végén 5-8 százalékkal emelkedik 1990-hez viszonyítva."

"A legnagyobb jövedelem 2000-re mindössze 4,5-ször lenne nagyobb a legkisebb jövedelemnél, amivel még kiegyensúlyozottabbá válna a javadalmazási rendszer. A legkisebb javadalmazás egyébként maga is szavatolta volna a méltó életfeltételeket. A munkaidő 1995-ig 44 óra lenne, 2000-re 40 órára és „egy távolabbi jövőben” 35-36 órára csökkenne."

"A „gyufáskatulyának” nevezett tömbházakban mindenkinek jutna hely, hiszen 1995 végéig további 700 ezer lakás épült volna állami alapokból. A program szerint így az „új típusú ember” a huszadik század vége felé 10-12 négyzetméretes lakterülettel rendelkezett volna."

"Gyökeres változás menne végbe a lakosság struktúrájában is: a városi lakosok részaránya 2010-ig 60 százalékra emelkedett volna, az ország térképén további 455 „agráripari város” jelenik meg. A termelőegységek arányosan oszlottak volna meg az ország egész területén, minden megyének 1995-ig lakosonként legkevesebb 100 ezer lej gazdasági tevékenységet kell majd biztosítania."

"Ha valaki most azt hinné, hogy így már bőségesen jutott volna ennivaló az ország lakosságának, akkor keserűen csalódhat: Románia exportja 2010-ig szinte megkétszereződik – 90 százalékkal emelkedik –, holott az már korábban sem volt csekély, hiszen minden exportra ment. Az exportból származó pénzekből pedig természetesen nem élelmiszereket vásároltak volna, hanem ebből a pénzből fedeznék az ipari importszükségleteit. "


"2010-re egyébként kialakult volna „az újtípusú mezőgazdasági dolgozó", aki a mezőgazdasági munkák mellett egész sor ipari és szolgáltatási munkákra is szakosodott, jövedelmének 20-25 százaléka éppen ezekből származik. A közlekedés tekintetében 2010-re a vonatok részesültek volna előnyben, a közúti szállítást a minimálisra csökkentenék."


"A tudományos kutatás szerepéről, az újabb technikák bevezetéséről és az oktatás fejlesztéséről a dokumentum erre vonatkozó fejezetének lényegét egyetlen mondat foglalja össze (annak is a felét a „világhírű tudósasszony” tisztségeinek felsorolása foglalja el): „A kutatás és az oktatás – a doktor Elena Ceaușescu mérnök-akadémikus, a kormány miniszterelnökének első helyettese, a Tudományos és Oktatási Országos Tanács elnöke vezetésével kidolgozott programok alapján – fokozottabban járul hozzá a nemzetgazdaság intenzív fejlődéséhez, a szükséges káderek képzéséhez, a haza sokoldalú fejlődéséhez”."


"Ilyen védnökség mellett pedig természetesen a román tudomány a fejlődés legmagasabb csúcsaira emelkedik, a génsebészettől kezdve a bioszféra, a világóceán, a földkéreg kutatásán át egészen az űrkutatásig."

A Maszol másik cikkében a következőket olvashatjuk :

"A rendszer teljesen maga ellen fordította a kisebbségeket. Nyílt asszimilációs politikájával, az ún. „homogenizációval” végső veszélyt jelentett számukra. Az 1988-ban nyilvánosságra hozott településrendezési terv értelmében megkísérelték a kisebbségek egyik utolsó mentsvárának, a falvaknak a szétzúzását. A német és a zsidó kisebbség az elviselhetetlen nyomásra tömeges kivándorlással válaszolt, a magyar lakosság többnyire passzív ellenállással, részben meneküléssel. "

"A romániai hatalomváltás erőszakos volt, ebben különbözve mind a magyarországi és lengyelországi békés folyamatoktól, mind a csehszlovákiai „bársonyos” forradalomtól. "

"Mindeközben Bukarestben december 17-én a Román Kommunista Párt (RKP) Politikai Végrehajtó Bizottsága ülést tartott Bukarestben, ahol Ceaușescu és a testület néhány tagja között éles vita bontakozott ki. Az ülésen a diktáror kijelentette, hogy személyesen átveszi a hadsereg parancsnokságát. Vasile Postelnicu belügyminiszter lojalitásáról biztosította Ceaușescut, aki december 18-án hivatalos látogatásra Iránba utazott. Innen 20-án tért vissza. Televíziós beszédében a temesvári tüntetőket huligánoknak nevezte, és felszólította a lakosságot a haza és a szocializmus védelmére. December 21-re népgyűlést hirdetett az RKP Központi Bizottságának épülete elé. Beszédét azonban a tömeg lehurrogta. A televízió percekig mutatta a diktátor levegő után kapkodó arcát. A késő esti órákig Bukarestben és más városokban véres összecsapások voltak. December 22-én Ceaușescu kihirdette a rendkívüli állapotot. A Kondukátor még egyszer megkísérelte, hogy a tömeghez szóljon, de sikertelenül. Végül a Központi Bizottság épületének tetőjéről helikopteren menekült el."

"Néhány órával azután, hogy az NMF bejelentette igényét a hatalomra, ismeretlen „terroristák” válogatás nélkül lőttek a tüntetőkre és a hadsereg egységeire. A televízió példátlan kollektív pszichózist keltett. A diverzió és a dezinformáció klasszikus eszközeivel megjátszották egy már nem létező államhatalom „ellenforradalmát”. A lakosságban azt a benyomást keltették, hogy a régi rendszerhez hű erők a foglyul ejtett Ceaușescut ki akarják szabadítani, és a régi rendszert helyre akarják állítani. Ezzel az új hatalom megteremtette a diktátor kivégzésének ürügyét is. 1989. december 25-én Ceaușescut és feleségét rögtönítélő katonai bíróság elé állították, halálra ítélték és azonnal kivégezték. Ezzel a hatalomváltás véglegessé vált."

Ceaușescu hatalmát nem tudta megőrizni,sőt a halálával a rezsim is teljesen elbukott.Új korszak elé nézett Románia lakossága.30 évvel ezelőtt óriási reményekkel  vártuk az 1990-es évet.A "terroristák" lőttek,mi féltünk.Készültünk a csendes,nyugodt szilveszterre, kezünkben a gyertyákkal.A remény fellángolt,ma már szinte kialudt.Érdemes eljátszani azzal a gondolattal,hogy mi lenne most,ha Ceaușescu maradt volna hatalmon.Azok a fiatalok,akik nem éltek az Aranykorszakban,nehezen tudják elképzelni,milyen volt az élet Ceaușescu diktatúrájában.Bár soha ne ismernék meg ...