Várad és Debrecen közösen emlékezik Adyra

Két hasonló cikk jelent meg a Bihari Naplóban és a Debrecen Nagyváradi Értesítőben ' 

   

A közös Ady-centenáriumi programokról tartottak sajtótájékoztatót hétfőn váradi és debreceni érintettek a cívis városban A szerző felvételei

"Hétfő délben Szabó József megyemenedzser, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke vezetésével váradi kulturális intézmények vezetői egyeztettek Debrecenben, az ottani önkormányzat és testvérintézmények irányítóival idei Ady-ünnepségekről." - írja a Bihari Naplóban Ciucur Losonczi Antonius.Teljes cikk : 

Komolay Szabolcs debreceni alpolgármester arról beszélt, hogy Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, és ez megköveteli a széles körű összefogást, egyeztetést. Életműve ugyanis minden tekintetben megkerülhetetlen, hiszen egy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki olyan kérdéseket vetett fel, és olyan gondolatokat fogalmazott meg magyarságról, hazaszeretetről, vallásról, szerelemről, melyek a korabeli emberekre mindenféleképpen újdonságként hatottak. Az üzenetei pedig száz év elmúltával sem veszítettek aktualitásukból és fontosságukból. A személyiségével, kijelentéseivel olyan irodalmi, közéleti és politikai viharokat kavart, melyeknek a hullámai a mai napig nem csitultak, elég ha a néhány nappal ezelőtti emlékrendezvényekre, újságcikkekre gondolunk. Hangsúlyozta: az, hogy most Debrecen és Nagyvárad egy asztalnál ül, több okból sem véletlen. Nemcsak az köti össze a két megyeszékhelyt, hogy testvérváros, hanem az is, hogy Ady életében, indulásában ez a két település meghatározó szerepet töltött be. A cívisvárosban volt fiatal joghallgató, és döntött arról, hogy a szülők által neki szánt pályát egyszer és mindenkorra elhagyja, és egy számára sokkal vonzóbb, újságírói, költői utat választ, majd Várad lett számára az a hely, ahol ebben kiteljesedett. A közös ünneplés tehát adódik, ráadásul 2017 nyarán aláírtak az intézmények egy együttműködési szerződést, mely azóta is pontosan azt a célt szolgálja, hogy összehangolják azokat a kulturális rendezvényeket, melyeket a két város tart. „Adyt én egy olyan költőóriásnak tekintem, aki nem megoszt, hanem összekapcsol, még akkor is, ha vannak olyan gondolatai, melyek a mai napig vitákat eredményeznek. Méltóképpen kell tehát megünnepeljük azt, hogy egy ilyen formátumú személyiség ebben a két városban tevékenykedett”- közölte az elöljáró.

Debrecenben Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár főigazgatója arról beszélt, hogy ők számos programokkal készülnek. Az egyik, hogy nagy hangsúlyt szeretnének fektetni arra, hogy Adyt milyen kapcsolat fűzte Debrecenhez, a helytörténeti vonulatot óhajtják tehát kidomborítani a megemlékezéseken. Keczán Mariann debreceni helytörténész vezetésével megszervezik „a megemlékezés sétáit”, valamint hívnak helytörténészt Váradról is, aki Ady-kultusz Nagyváradon, A Holnap városában címmel tart majd előadásokat. Bíznak abban is, hogy az elhangzottak arra fogják inspirálni a debrecenieket, hogy Váradra jöjjenek, és megtekintsék a jellegzetes adys helyszíneket. Emellett a Debreceni Költészeti Fesztiválnak és az Ünnepi Könyvhétnek is lesznek olyan elemei, melyek kifejezetten a centenáriumra fókuszálnak. Már tárgyaltak arról, hogy Várad az Ünnepi Könyvhéten hangsúlyozottabban legyen jelen, például a Várad folyóirat, a könyvkiadók, az irodalmi csoportok, és annak módját is keresik, hogy esetleg közös kiadvánnyal emlékezzenek Adyra.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója azt mondta: próbálnak múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezni középiskolásokat, játékos formában kínálva információkat számukra. Az egyetemistákat művelődési sétákkal szólítják meg, a váradi látogatásokat összekötve színházi előadásokkal is. Talán unikális dolog, hogy a Déri Múzeum felkért egy szerzőt, hogy írjon drámát Adynak egy plátói szerelméről, ha minden igaz, ez októberre elkészül, és mind Debrecenben, mind Váradon lesznek ebből felolvasószínházi előadások. Ady és Én címmel pedig nagyon széles réteget megcélzó előadásorozatot próbálnak szervezni, közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, színművészek bevonásával.

Türk László, a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójától megtudtuk, hogy a bejövő évfolyamok tanulóinak minden novemberben érmindszenti kirándulásokat szerveznek hazafelé váradi kitérővel, illetve Ady-hetet is szerveznek akkor, a költő halála napjának évfordulóján pedig budapesti jutalomkirándulásokat a Fiumei Úti Sírkertbe és fővárosi lakásához.

Nagyváradon Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzsere kifejtette, hogy milyen programsorozatot terveztek erre az évre közösen a stratégiai partnerükkel, a Várad folyóirattal, valamint az Ady Endre Középiskolával. A centenáriumi ünneplést az elmúlt vasárnap, január 27-én kezdték el Nagyváradon. Nagy volt az érdeklődés a programok iránt, ami szerinte szép volt és megható. Örülnének annak, ha a Ki látta Adyt? című előadást más külső helyszínek mellett Debrecenben is valamilyen formában be tudnák mutatni. Tavasztól irodalmi sétákat terveznek, együttműködve a Váraddal az ünnepi számból egy felolvasószínházi estet, illetve Ady egyetlen színpadi művéből, az 1902 szeptemberében ősbemutatott A műhelyben című egyfelvonásos színképből előadást.

Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője jelezte, hogy Ady-különszámot jelentettek meg a napokban, rövid írásokkal. Ugyanakkor minden hónapban szeretnének valamilyen formában foglalkozni Adyval ebben az évben. A legnagyobb vállalkozásuk, hogy valamikor májusban akarják megjelentetni a Festum Varadinumra és a Debreceni Ünnepi Könyvhétre az első teljes, Ady-életrajzot, Péter I. Zoltán háromkötetes, körülbelöl 1200 oldalas munkáját. A színházzal közös projektjük lenne egy drámaíró verseny, egy hétvégén három szerzőt kérnek majd fel, hogy 24 óra alatt írjanak egy drámát, majd a következő 24 órában egy csapat előkészíti és bemutatja ezt. Hosszú távon foglalkoznak azzal, hogy elkészüljön egy reprezentatív, korszerű román nyelvű fordítása Ady-verseknek. Más érintett városokkal és intézményekkel is együttműködnének emellett."

  

 

 

Forrás : biharinaplo.ro 

 

"Egy különleges helyszín, és egy különleges tárgy adott stílusos keretet annak a sajtótájékoztatónak, amelyen debreceni és nagyváradi intézményvezetők számoltak be az Ady-emlékévben tervezett programokról. A sajtótájékoztatónak a hajdani Angol Királynő Szálloda Bunda étterme adott otthont, ahol Ady is előszeretettel töltötte estéit debreceni évei alatt. A különleges tárgy pedig egy emléktábla volt, mely 1924 és 1942 között az Angol Királynő szállodának a homlokzatát díszítette. Az emléktábla 1942-ben került le a homlokzatról, 1977-től pedig a Déri Múzeum gyűjteményét gazdagítja." - olvasható a Debrecen Nagyváradi Értesítőben.Teljes cikk : 

"Mivel a 100 esztendővel ezelőtt elhunyt Ady Endre személye számtalan szállal kötődik Debrecenhez és Nagyváradhoz, mindkét város megemlékezés-sorozatot indít az évforduló alkalmából. A részletekről Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere; Szabó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének alelnöke, megyemenedzser; Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója; Angi János, a Déri Múzeum igazgatója; Türk László, a Debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója, Vad Márta, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója, Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője tájékoztatta a sajtót.

Ady összeköt bennünket

Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere néhány mondatban először Adynak a magyar irodalomban, majd ezt követően a két város kapcsolatában betöltött szerepéről beszélt.  “ Nem csak azért ül most Debrecen és Nagyvárad egy asztalnál, mert testvérvárosok, de az is összeköt bennünket, hogy Ady életében ez a két város meghatározó szerepet töltött be. Hiszen itt volt fiatal joghallgató, itt dőlt el, hogy azt a pályát, amelyet szülei szántak neki, egyszer s mindenkorra otthagyja, és egy számára sokkal vonzóbb, újságírói és költői pályát választ. És Nagyvárad volt az a hely, ahol elindult, és mint újságíró kiteljesedett. Ezért nem is tehetünk mást, mint, hogy közösen ünnepeljük meg. Ráadásul 2017 nyarán a két város intézményei között létrejött egy olyan együttműködési szerződés, amely pontosan azt a célt szolgálja, hogy összehangoljuk azokat a kulturális rendezvényeket, megemlékezéseket, amelyek a két város tart. Ennek keretében szervezzük meg az Ady centenáriumot. Én Adyt olyan költőóriásnak tartom, aki nem megoszt, hanem összekapcsol, még akkor is, ha vannak olyan gondolatai, amelyek a mai napig nagyon komoly elemzés tárgyai, és viták bontakoznak ki körülöttük” – mondta Komolay Szabolcs alpolgármester.

Szeretnénk az Ady- kultuszt méltó módon tovább vinni

„Kettős minőségemben vagyok itt: egyrészről az RMDSZ megyei szervezetének egyik alelnöke vagyok. Egy kisebbséget képviselő szervezet ez Romániában, valamennyi kulturális kötődésű program – kezdve az országos szintű kezdeményezésekkel a helyi kezdeményezésekig – RMDSZ struktúrában nyilvánul meg.  És a polgármesterek többsége is, aki magyarul beszél és álmodik, az RMDSZ-hez tartozik Bihar megyében. Másik minőségemben pedig a Bihar megyei önkormányzat képviselője lennék, megyemenedzser titulusban. De ahogy azt alpolgármester úr is mondta, a régi kapcsolatok Nagyváradhoz és Bihar megyéhez kötik ezt a rendszert, mert igazából valamennyi kulturális intézmény fenntartója, működtetője és természetesen élvezője is a Bihar megyei önkormányzat, a Bihar megyei tanács” – mutatkozott be a helyi sajtó jelenlévő képviselőinek Szabó József.  „Ilyen értelemben kollégáim, az intézmények képviselői elmondják majd, milyen programokkal készültünk, én azt szeretném kérni Önöktől, hogy segítsék, erősítsék ezeket azzal, hogy leírják, elmondják mindenkinek. Ez egy nagy programsorozat lesz, Debrecen és Nagyvárad igyekszik kitenni magáért, szeretnénk minél több embert megszólítani, és szeretnénk az Ady kultuszt méltó módon tovább vinni.” – mondta az RMDSZ-alelnök, megyemenedzser.

A Debreceni könyvhétre várják a Váradot

„A Méliusz Juhász Péter könyvtár számos programmal készül, hogy megemlékezzen Ady halálának századik évfordulójáról. Rendezvényeink során nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni Ady Debrecenhez fűződő kapcsolatára, tehát a helytörténeti vonatkozásait szeretnénk kiemelni a megemlékezéseknek – Kovács Béla Lóránt, az intézmény igazgatója. Arra is gondoltunk, hogy nem csak a debreceni, hanem a váradi helytörténeti vonatkozásokra is hangsúly fektetünk. Keczán Mariann helytörténész, debreceni helytörténeti vonatkozású dolgokról beszél majd, és sétákat szervezünk, amelyek a megemlékezés sétái lennének, ugyanakkor hívunk helytörténészt Nagyváradról is, aki Debrecenben is tart majd helytörténeti előadásokat. Bízunk benne, hogy ezzel inspiráljuk majd az embereket arra, hogy átlátogassanak Nagyváradra és személyesen is meglátogassák az Ady életében fontos szerepet betöltő helyeket.  Debrecen irodalmi nagyrendezvényeit a Méliusz Könyvtár szervezi, és szerettük volna, ha ezek közül a nagyrendezvények közül legalább kettő Adyra fókuszálna. A Debreceni Költészeti Fesztiválnak is lesznek olyan elemei, amelyek kifejezetten erről szólnak, illetve az Ünnepi Könyvhétnek is. Szeretnénk, ha az Ünnepi Könyvhéten Várad hangsúlyosabban meg tudna jelenni, tervezzük annak a módját, hogy akár a Várad folyóirat, akár a Váradhoz kötődő helytörténeti kiadványok, illetve az ott működő magyar irodalmi csoportok megjelenhetnének hangsúlyosabban az ünnepi könyvhéten. Ezen túl pedig annak a módját is keressünk, hogyan tudnánk közös kiadvánnyal emlékezni Ady Endrére ” – mondta az intézmény vezetője.

Tematikus sétákat szervez a Déri múzeum és a Szigligeti Színház

„Rengeteg programmal készül a Déri Múzeum. Egy múzeumnak az a legfontosabb, hogy a lehető legszélesebb korosztályt és társadalmi réteget célozza meg. Próbálunk általános iskola felső tagozatosainak és gimnazistáknak pedagógiai foglalkozásokat szervezni majd, játékosítva ismereteket adni számukra. Egyetemistákat színházi előadásokon, illetve művelődési sétákon keresztül próbálunk majd mi is bevonni az emlékezésbe. ” – mondta Angi János, a Déri Múzeum igazgatója, miután bemutatta a sajtónak az általa képviselt intézményben őrzött emléktáblát. „A mi ötletünk hasonló a könyvtáréhoz, hiszen mi is Debrecenieknek Nagyváradon, Nagyváradiaknak pedig Debrecenben szervezünk elsősorban majd tematikus sétákat, ráadásul összekötjük a nagyváradi látogatásokat színházi előadásokkal is. A Szigligeti Színház márciusban és májusban is két bemutatót tart az Ady évforduló kapcsán, és próbáljuk oly módon összekapcsolni ezt a két lehetőséget, hogy azok, akik este színházba mennek, azok számára tudjunk tartani Nagyváradon városnéző sétákat is. Talán egyedülálló, hogy a Déri Múzeum felkért egy szerzőt, írjon drámát Adynak egy plátói szerelméről. Kíváncsi Illivel a költő levelezett, de soha nem találkoztak. Ha minden igaz, a felkért szerző ez év októberére vállalta, hogy a színdarabot elkészíti, és akkor mind Nagyváradon, mind Debrecenben tartunk majd felolvasó-színházi előadásokat. Ady és Én címmel pedig, nagyon széles réteget megcélzó előadássorozatot próbálunk majd szervezni, a programra közéleti személyiségeket, színművészeket, egyetemi tanárokat igyekszünk majd bevonni” – ismertette terveiket Angi János.

Az emléktábla, mely 1924 és 1942 között az Angol Királynő szálloda homlokzatát díszítette. 

Jelenleg a Déri Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója ismertette azt a programsorozatot, amelyet stratégiai partnerünkkel, a Várad folyóirattal közösen terveznek, de mint mondta, az Ady Endre Líceummal is évek óta próbálnak olyan műsorpolitikát kialakítani, mely a diákok számára is érdekes lehet. „Mi a tegnapi nap elkezdtük a centenáriumi ünnepségsorozatot. A Szigligeti Színházban a Várad folyóirat Ady különszámának a lapbemutatója zajlott, majd a Szigligeti Stúdióban Ki látta Adyt címmel előadást tekinthettek meg az érdeklődők. Az előadást úgy a stúdiótérben, mind külső helyszíneket tervezzük játszani. Iskolákban is bemutatjuk majd, és nagyon örülnék, ha Debrecenben is , akár az Ady Gimnáziumban is bemutathatnánk majd. Az Eltéved lovas című előadást is bemutattuk, majd Ady Endre éjszakája címen egy virrasztást szerveztünk, melyen fiatalok, idősebbek, várakozáson felül megtiszteltek bennünket, és az egész esemény nagyon megható volt. Sok minden van, ami Ady kapcsán összeköt minket, nem csak városi szinten, de az emberek szintjén is. Fontosnak tartom, hogy megtaláljunk minden olyan lehetőséget, amivel összeköthetjük a két város programjait. Mi is tervezünk tavasztól irodalmi sétákat, a Várad folyóirattal együttműködve az ünnepi lapszámukból egy felolvasó színházi előadást, illetve Ady egyetlen színpadi művéből tervezünk egy estet, ami azért is különleges, mert a Műhelyben című egyfelvonásost 1902 szeptemberében mutatták be Nagyváradon” – számolt be elképzeléseikről Czvikker Katalin.

Az Adys tanulókat is összehozza az emlékév

„Egy intézmény életében mindig nagyon fontos annak névadója, mi minden évben megemlékezünk névadónkról. Így volt ez idén is, minden bejövő osztályunkban tanuló diáknak érmindszenti kirándulást szervezünk. Idén novemberben is így volt ez, és természetesen hazafelé Nagyváradon is mindig megállunk ennek a körutazásnak a végén. Mint minden évben, idén novemberben is Ady hetet tartottunk, és akik ezen a héten, a versenyeken kiválóan szerepeltek, azok jutalomkirándulásra utaztak. A tegnapi nap ötvenfős csoport utazott Budapestre, képviselve a gimnáziumot, Ady Endre sírjához a Fiumei úti sírkertbe, majd ellátogattunk egykori budapesti lakásához, a Veres Pálné utcába, és itt tanulóink, akárcsak novemberben az érmindszenti szülői háznál, verseket mondtak. Ez nagyon megható pillanat. A holnapi programunkat az Ady 100 program kapcsán szervezzük. Három órától tervezzük, hogy digitális online térben emlékezünk a költő halálának évfordulójára. A múlt hetekben felkerestük valamennyi magyarországi, Ady nevét viselő középfokú intézményt, és a Nagyváradi Ady Líceumot is, hogy a holnap délutáni programunkhoz csatlakozzanak. Nagyon örülünk, hogy minden intézmény elfogadta a meghívásunkat, ha nem is személyesen, de ebben az online térben emlékezhetünk, Zalaegerszeg, Budapest, Sarkad, Csenger, Nagyatád, Szekszárd és Nagyvárad is bekapcsolódik ebbe a programba, ahol, Ady verseit fogják elmondani, és van olyan, aki plakátot, Ady kiállítást küld digitálisan. Mindenki részese lehet ennek a megemlékezésnek. A programsorozatot Csikos Sándor, érdemes és kiváló művész, iskolánk művésztanára egy Ady versel nyitja meg” – ismertette a Debreceni Ady Endre Gimnázium programjait Türk László, igazgató.
Vad Márta, a Nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatója elmondta, Debrecenbe indulása előtt kezdődött meg az általa vezetett iskolában az Ady ünnepségsorozat. „Kétszázötven éves intézményként a név kötelez, de a klasszikus rendezvények mellett, megpróbálunk olyan programokat is szervezni, amelyek a gyerekeket megfogják. Ma indítottuk útjára a száz nap, száz vers sorozatot, amelynek keretén belül iskolánk honlapján minden nap más-más verset szeretnénk bemutatni, a diákok saját készítésű kis videofelvételein keresztül, a programhoz invitáljuk a debreceni Ady Gimnáziumot is. Szeretnénk a fiatal tehetségeink szárnypróbálgatásait egy különálló kötetben Ifjú szívekben élek címmel kiadni. A diákok által felkutatott százéves tárgyakból áprilisban szeretnénk szervezni egy kiállítást is, Ady korabeli használati tárgyakból, könyvekből, fotókból. Erdélyi, Ady nevét viselő iskolákkal együtt közös nagy versmondásra is készülünk, illetve novemberben a 16. Partiumi Ady szavalóverseny méltó befejezése lenne a rendezvénysorozatnak. Csatlakozni szeretnénk diákjainkkal mi is a közös sétákhoz, ugyanakkor felnőttek számára mi is tudnánk nagyon kedves, lényegre törő bemutatással segíteni a váradi sétákat” – mondta az igazgató.

Készül a teljes Ady életrajzkötet

 Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője az Ady-lapszám kapcsán elmondta, hogy rövid, legfeljebb egy-két oldalas szövegeket vártak, kritérium volt, hogy aki tudja, 1919 jelben fogalmazza meg mondanivalóját. A szerzők egy része nagyváradi, másik részük Budapesttől Marosvásárhelyig olyan ismert szerzőket vonultat fel, mint Dragomán György, Tompa Gábor vagy Vida Gábor, de egészen fiatal, 18-19 éves szerzők is helyet kaptak a lapban, jellemzően a Várad folyóirat holdudvarához tartozó alkotók. „Minden hónapban szeretnénk valamilyen formában foglalkozni Adyval, ebben az évben, a legnagyobb vállalkozásunk, hogy valamikor májusra szeretnénk, megjelenteti az első teljes Ady életrajzot. Rengeteg monográfia, tanulmánykötet jelent meg Adyról, de teljes életrajz soha. Péter I. Zoltán munkája májusban megjelenik, és az Ünnepi Könyvhétre megpróbáljuk elhozni Debrecenbe, miután Váradon a Varadinumon bemutattuk. A színházzal közös projektünk lenne egy drámaíró verseny, amelynek során három szerzőt kérünk majd fel, hogy 24 óra alatt megírjanak egy drámát, melynek témáját ott helyben sorsolják ki, és a következő 24 órában a színház három művész csapata bemutatja ezt a darabot. A közönség dönti el, mely darab és mely előadás volt a legjobb.  Bár nem tartozik a két város közös programjai közé, mégis ide kívánkozik: mivel Ady Endrének az utóbbi évtizedekben nem volt komoly román nyelvű fordítása, felvettük a kapcsolatot a Román Írószövetség fordítói tagozatával, szeretnénk, ha a következő időszakban elkészülne, ha nem is egy teljes, de reprezentatív kötet Ady fordításokból. Hogy ne csak a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek nyelvén szólaljon meg, a kommunizmusban fordították ugyanis utoljára románra verseit, hanem legyen egy huszonegyedik századi fordítás is. Ugyanakkor más városokat is bevonunk programjainkba, nagyon jó a kapcsolatunk Berettyóújfaluval, biztos vagyok benne, hogy hozunk-viszünk majd programokat, és más olyan városokat, településeket is szeretnénk bekapcsolni, amelyek fontosak voltak Ady életében, mint például Zilah, Nagykároly Budapest, vagy akár a »Szajna-parti Nagyvárad«” – mondta Szűcs László.

A két városban zajló ünnepi programsorozatról további részleteket ITT olvashatnak.

A képeket Miskolczi János készítette." 

Forrás : denagy.hu