Mi lesz a váradi Moszkvával, miután RMDSZ-alapítvány lett a Sonnenfeld-palota új tulajdonosa?

 

 Fotó: Facebook |Moszkva Kávézó

"Magyar Házzá alakítja az Iskola Alapítvány a szecessziós palotát, benne a tíz éve közösségi térként működő Moszkva kávézóval." - írja Pap Melinda a Főtér cikkében.Nagyon sok váradinak van szép emléke erről a szecessziós palotáról. Részletek a cikkből : 

"Újra napfényben fürödhet a nagyváradiak közkedvelt közösségi tere, a Sonnenfeld-palota, amely százéves történelme alatt generációknak nyújtott szórakozási lehetőséget. Nagyvárad legrégebbi szecessziós épületében a múlt század elején nyomda és a Nagyváradi Napló szerkesztősége, a kommunizmusban sokak találkozóhelye, a nyomdászklub, azaz a Tempo-klub működött.
Tíz éve főleg fiatalok tapossák a kívül szakszerűen felújított, belül lepusztult többszintes belvárosi ingatlan körlépcsőjét: bár cégér nem jelzi, első emeletén működik Várad híres szórakozóhelye és koncerthelyszíne: a Moszkva.

Idén ünnepli tizedik születésnapját

és a jubileum alkalmával nem kis feladat elé állítja az ingatlan új tulajdonosa, az Iskola Alapítvány. Az RMDSZ-es alapítvány decemberben szerezte meg a tulajdonjogát az értékes épületnek, amelyben kulturális és oktatási központot alakít ki. „Terveink szerint egy önálló, a teljes közösséget összefogó, egységes kulturális civil teret hoznánk létre” – tudatta hírlevelében az RMDSZ. „A Nagyváradon megvalósuló Magyar Ház biztosítja a működéshez szükséges stabilitást a helyi magyar kulturális szervezetek számára". A nagyváradi program költségvetése 2,47 milliárd forint.

 

A Sonnenfeld-palota mindig a közösséget szolgálta. Fotó: Nagyváradi Polgármesteri Hivatal

A pénz Budapestről érkezik, a magyar kormány tavaly 4,082 milliárd forint értékben támogatta az Iskola Alapítvány ingatlanberuházásait. Az alapítvány Nagyvárad első szecessziós palotája mellett Kolozsváron a Minerva Egyesület két telkét és ingatlanjait vásárolta meg. A Brassai Sámuel utca 5. szám és a Dávid Ferenc utca 4. szám alatti, összesen 1320 négyzetméteres telken öt, részben lelakott, részben romos épület áll.

A szintén belvárosi, Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 8. szám alatti nagyváradi ingatlan egy 2283 négyzetméteres telken fekszik és több szinten közel 5500 négyzetméter összfelülettel rendelkezik. Az első emeletet elfoglaló Moszkva mellett az udvarán van a Szigligeti Színház stúdióterme, és a tervek szerint a jövőben könyvtár, előadótermek, kiállítótér, oktatási és kulturális egyesületek irodái is helyet kapnának benne.

És mi lesz a neves zenekarok fellépései révén más erdélyi és magyarországi városokból is közönséget vonzó Moszkvával?

„A koncepció része vagyunk, arra számítunk, hogy maradunk. Legalábbis erről biztosítottak” – mondta a Főtérnek Schmieder Árpád többségi tulajdonos.
A Magyarországról Nagyváradra költözött, a vállalkozást 70 százalékában birtokló kocsmáros szerint több ízben is egyeztettek erről a tulajdonos képviselőjével, Szabó Ödönnel. (Aki az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és főleg oktatási kérdésekben jártas parlamenti képviselő).
„Valószínűsíthető, hogy maradunk, de ugye, Romániában amíg szerződést nem látunk, semmit sem lehet biztosra mondani. De mi arra számítunk, hogy maradunk” – folytatta Schmieder Árpád. Idénre amúgy is még a régi tulajdonossal kötött bérleti szerződés érvényes, az új jövőre lenne esedékes. Részletekről még nem beszéltek, de vélhetően cégként megtarthatják önállóságukat.

„Nem gondolom, hogy beintegrálnak minket egy másik szervezetbe, ezt nem tartom valószínűnek. Váradon lényegében csak mi szervezünk függetlenként ilyen típusú rendezvényeket” – teszi hozzá. A tulajdonosváltással járó felújítási folyamat komplex kérdés elé állította őket:

el kellett dönteni, hogy megtartják-e a bejáratott romkocsma koncepciót, vagy frissen felújított mintalokállá válnak.

„Eddig nem volt olyan kérés, hogy módosítsunk bármit is. Az ingatlan fel lesz újítva, és beszéltünk arról, hogy nálunk milyen felújításokat eszközöljenek. Ha ne adj Isten az lenne a döntés, vagy mi úgy döntünk, hogy cakkumpakk teljesen felújíttatjuk az egész emeletet, akkor ezt a stílust el kell felejtsük” – avat be a részletekbe.
Schmieder Árpád szerint ilyen döntés nem valószínű, ugyanis a romkocsma műfaja virágkorát éli Váradon, Romániában. Miközben a piacon nagy az átrendeződés, sok klub került nehéz helyzetbe, zárt be az elmúlt időszakban. „De a romkocsma mint stílus életképes. Megfordult a fejemben, hogy újítsuk fel az egész emeletet – 600 négyzetméterről beszélünk – és menjünk bele egy másik stílusba, de az rizikós.”
Már csak amiatt is, mivel hatalmas térről beszélünk, amit csak koncertszervezéssel lehet jól kihasználni. „Ami tíz évig működött. Így nem biztos, hogy belemennék abba, hogy csináljak ide egy nagyon patinás kávézót 600 négyzetméteren. Ekkora területen egy új helyet nem valószínű, hogy lehet nyereségesen működtetni.”

Ami biztos: lesz felújítás, a felső emeleteken például hatalmas munkára van szükség. Ez a rész teljesen le van pusztulva, áramot, vizet, csatornázást, fűtést kell beszerelni, teljesen felújítani a belső tereket. „Az infrastrukturális felújítás, a kábelezés, csatornázás minket is érinteni fog. Valószínűleg a nyílászárókat, parkettát is felújítják” – vetíti elő a tennivalókat a tulaj. Schmieder Árpád nem rejti véka alá, hogy ez nem is jön rosszul.

Ki ne emlékezne arra az időszakra, amikor hétvégente rendszeresek voltak a rendőrök látogatásai a belvárosi kocsmában?

Az egyik szomszéd jelentgette fel őket irigylésre méltó buzgalommal csendháborítás miatt. Ezeknek az időknek szerencsére vége, ma már ritkán járnak arra az egyenruhásak: több alkalommal indokolatlan volt a panasz, így a notórius feljelentő sem úszta meg a bírságot.
De a kocsma vezetősége is törekedett a jó kapcsolatra és igyekeztek minél kevésbé zavarni a belvárosi lakó életét: leszigetelték az ablakokat és hétvégente biztonsági őr vigyáz a rendre. „Legyünk őszinték: egy belvárosi koncerthelyiségről van szó, és én nem keresek ellenséget a szomszédok körében, nem akarom őket zavarni. Tehát az lenne az elsődleges, hogy egy komolyabb hangszigetelést megejtsünk. Már az nagy segítség, ha a nyílászárók le lesznek cserélve”.

Tulajdonosváltás ide vagy oda, az infrastrukturális változtatásokon túl a Moszkva elégedett jelenlegi imázsával. „Ezt a vonalat kell tartsuk, mert ehhez értünk, ebben van kialakult kapcsolatrendszer” – vallja Schmieder Árpád. Bizonyítékként hozzáteszi: épp a napokban értesítették őket, hogy újabb – immár negyedik – támogatást nyertek a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Programjában (a korábbi Cseh Tamás program), amely magyarországi együttesek határon túli fellépéseit támogatja.

„A magyar vonal egyértelműen marad. A koncertek adják a programoknak a gerincét, 70 százalékát.

Időnként befogadunk román koncerteket is, mert multikulturális központként definiáljuk magunkat. A városban nem igazán van épkézláb koncerthelyszín, nem tudnak máshova menni. Nem zárkózunk el tőlük, ha a koncert jó klientúrát mozgat meg. Mivel a tulajdonosok magyarok, a bárosok nagy része magyar, nyilván, a magyar koncepciónál maradunk, nem fogunk módosítani rajta. Nem is szeretnénk” – osztja meg a Szőnyi József tulajdonostársával közösen vallott „ars poétikát” Schmieder Árpád.
„Az én terveim szerint a kicsit elegánsabb romkocsma irányba fogunk elmenni, ha majd az új tulajdonossal megállapodunk, mert nyilván nekik is lesznek majd elvárásaik. Rugalmasan fogunk ehhez viszonyulni. De a vonalat szeretnénk tartani: minél több program, kultúra, koncert. Én magyarországi vagyok, és úgy látom, hogy érdekes tendenciák vannak a határon túli magyarságnál. Sokan mennek el más nagyvárosokba, Magyarországra és a legtöbben tovább, külföldre.

A határon túli magyar fiatalságot össze kell rázni, kovácsolni, mert nem feltétlenül halad jó irányba.”

A Moszkvát annak idején fiatalok találták ki fiataloknak az akkor még minőségi programokban igencsak szűkölködő Nagyváradon. (A korábbi, öt évvel ezelőtti helyzetről ITT olvashatják nagyinterjúnkat.) A szórakozóhely valósággal berobbant a köztudatba, évekig Erdélyben egyedül itt lehetett klubkoncerten hallani a legjobb magyar zenekarokat. A határ közelsége is kapóra jött, Magyarországról is átugortak a rajongók, de Kolozsvárról is volt, aki elutazott Váradig a rövid időre összeállt Kispál és a Borz kedvéért.

Magyarországi látogatók ma is akadnak, mondja Schmieder Árpád, legutóbb szilveszterkor tették tiszteletüket, és a következő esemény, a jövő héten esedékes Kiscsillag-koncert is sok embert megmozgat majd. „Néha előfordul, hogy átmegyünk plakátolni Magyarországra, de az macerás. De a Facebookkal, Google-hirdetésekkel jól lehet nyomatni a programokat itthonról, a karosszékből. Megcélozzuk Debrecent és környékét, és megmozdulnak az emberek. Ha pár százaléka a közönségnek Magyarországról jön, az már egy plusz. Érdekes módon Magyarországon visszaesett a koncert- és bulikultúra, nincsenek olyan nagy bulik.

Debrecenből átjönnek Nagyváradra bulizni, mert itt vannak”

– osztja meg friss tapasztalatát a Moszkva kávézó üzemeltetője. A legtöbbjüket a neves, A kategóriás zenekarok vonzzák, így „ezekkel nincs probléma”, biztos a nyereség. A gond a fiatal, kevésbé befutott zenekarok fellépéseivel van, akiket még nem igazán ismernek Erdélyben, így a Moszkvában is csak 30-60 fős közönségre számíthatnak. Az ő bemutatkozásuk nem lenne lehetséges a Hangfoglaló-program révén kapott támogatás nélkül, anyagilag nem érné meg sem nekik, sem a koncert helyszínt biztosító kocsmának.
„A fiatal zenekaroknak szoktunk segíteni, turnét szervezni. Zenekaronként 100-200 ezer forintra kell gondolni, annyit kapunk a magyar államtól, illetve kap a zenekar. Ez az alapkiadásait fedezi a koncertnek. Ez arra ösztönzi a magyarországi zenekarokat, hogy megéri nekik eljönni a határon túlra” – vázolja a támogatás lényegét Schmieder Árpád.

Fotók: Facebook|Moszkva Kávézó
Emlékeztet, volt egy időszak, nagyjából három éve, amikor sok kis zenekar mondta: nem éri meg neki Romániába eljönni, mert bukik a koncert. „Nagyon érzékeny a koncertlátogató közönség, ha a jegyár meghaladja a 20 lejt, meggondolják, hogy eljöjjenek, vagy inkább a szórakozás más módját választják. De a támogatással mintha kicsit lendületet kapott volna a magyarországi koncertezés."
A Moszkva is állja a sarat a változások közepette és a jubileumi ünnepségre készül. „Mindenképp meg kell ünnepelni, moszkvás módra. Komplexebb eseménysorozaton gondolkodunk, több koncerttel, valószínűleg tavasz környékén, még ebben a szezonban” – vázolja az alapötletet a tulaj. Addig is jövő péntekre, január 25-én ígérkezik nagy buli: a Kiscsillag-koncertre sok rajongót várnak, ez lesz Lovasi Andrásék első erdélyi turnéjának utolsó állomása. A moszkvások velük együtt kérdezhetik: „Aki nem itt van, az hol van?”

Forrás : foter.ro