Csökkent a hajléktalanok és a szociális ellátottak száma,mert bevezették a „Aki nem dolgozik, ne is egyék!” projektet

 

"Tegnap évértékelő sajtótájékoztatót tartott az intézmény székhelyén Arina Moş, a Nagyváradi Szociális Ellátások Igazgatóságának vezetője és Florin Birta alpolgármester. Mint elhangzott, 2018-ban 45,3 millió lejes költségvetésből gazdálkodott a DASO." - irja a Bihari Naplóban Ciucur Losonczi Antonius.Ez azt jelenti,hogy egyre kevesebben vehetik igénybe a szociális ellátást,segélyt.Miért?A cikkben választ kaphatunk :

 "Arina Moş igazgatótól megtudtuk, hogy 157 család, vagyis 333 személy részesült havonta szociális segélyben, 468.657 lej összértékben. A számuk a három évvel ezelőtti 200-ról csökkent 157-re 2018-ban, ami főleg a törvényi változásoknak, valamint annak tudható be, hogy az intézmény munkatársai jobban odafigyelnek a szükséges dossziék összeállításakor. Amúgy náluk az tekinthető sikernek, ha csökken a kedvezményezettek száma, és minél többen lépnek a munka mezejére. Ennek jegyében indították útjára például tavaly augusztusban a magyarra talán az „Aki nem dolgozik, ne is egyék!” közmondásra fordítható címmel rendelkező projektjüket, melynek keretében a DASO alkalmazottai naponta ellenőrzik, hogy a Voltaire utcai és környéki tömbházak lakói tisztán tartják-e a környezetüket, illetve a szociális konyha és segélyek kedvezményezettjeit néhány órás közmunkára kötelezik. Tavaly emellett 88 gyorssegély igénylés érkezett be hozzájuk, melyek közül 81-et hagytak jóvá, ezek teljes összege 120 ezer lej. Átlagosan havonta 77-én étkeztek a szociális konyhán, és 8 alkalommal ingyen temettek. 1476 fogyatékkal élő kedvezményezett kapott havi illetményt, 1276 felnőtt és 200 gyermek, valamint 238 személyi gondozónak fizettek bért. Összesen 3845 szociális ankétot végeztek, melyek eredménye 1541 felmérői/monitorizálási/látogatási raport volt.


Sikerként könyvelik el többek közt az „Egyedül otthon – vigyázz a gyermekeidre, bárhol is vagy” elnevezésű kampányt, melynek az volt a célja, hogy a külföldön munkát vállaló szülőket arra figyelmeztessék, hogy ezzel milyen kockázatoknak teszik ki a gyermekeiket. Az after school jellegű tevékenységeket kínáló nappali központban a tavalyi év kezdetén 50 gyerek volt beíratva. Itt 48 szociális ankétot készítettek, 48 tervet dolgoztak ki és 48 személyre szabott programot, 266 tanácsadói gyűlést tartottak, és 33 informatív-oktatási célzatú akciót bonyolítottak le. A Gutenberg utcai hajléktalanszálló kapacitását 47 férőhelyről 71-re bővítették, és tavaly novemberben egy társadalmi reintegrációs közösségi központ is elkezdte ott a működését, mely változásoknak köszönhetően kevesebb hajléktalant lehet látni Váradon. 2018-ban ismét a DASO kezelésébe került a négy multifunkcionális központ. A törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg, de Arina Moş szerint még ha első hallásra ez a munka veszélyesnek is tűnik, a munkatársai profik, és fel vannak készülve mindenre. Egy ilyen esetük már volt is, az egyik éjjel 1 óra körül riasztották őt telefonon. 2018-ban 45,3 millió lejes költségvetésből gazdálkodtak, mely összeg 1 százaléka a megyei önkormányzattól, 67 százaléka az államháztartásból, 32 százaléka a helyi tanácstól származik.

Kitűnő a DASO és a Polgármesteri Hivatal kapcsolta, ezt a sajtótájékoztatón jelen levő Florin Birta alpolgármester többször is megerősítette. Az elöljáró ugyanakkor bejelentette: várhatóan kora tavasszal a Iuliu Maniu/Beöthy Ödön utca 46. szám alatt fog megnyílni a megyeszékhely 14. bölcsődéje. Emellett folyamatban vannak olyan, különböző szakaszban levő, 2020 végi megvalósítási céldátumú közös, európai uniós finanszírozású projektek, mint az 53. számú bölcsőde és óvoda bővítése (1,6 millió lej), a 28. számú bölcsőde és óvoda bővítése (3,3 millió lej), egy bölcsőde és óvoda építése a Borsi úti ipari parkban (5 millió lej). Ugyanakkor tervezik egy nappali központ létesítését marginalizált közösségekből származó gyermekeknek, a nyertes pályázat értéke 1,2 millió euró. A tervek közt szerepel még egy szociális stratégia kibocsátása a 2020–2025 közötti időszakra, az önkéntesség népszerűsítése, a személyzet folyamatos képzése, a PPP-konstrukciók fejlesztése stb."

Forrás : biharinaplo.ro