Milyen volt a karácsony 1989 előtt ?

 

A Dolgozó Nő 1986 januári és 1988 decemberi címlapja. A hetvenes évek második felétől beköszöntő, intenzíven Ceaușescu személyi kultuszára koncentráló korszakkal szinte „minden” eltűnik a folyóiratból. Többnyire eltűnik az irodalom, a szabadidő, az értékes kultúra és eltűnik maga a nő. A cikkek a párttitkárt és a pártot dicsérik, a megvalósításokat, a címlapokon is a vezetőt látjuk: télen, nyáron, kültérben, beltérben, életképszerűen, portrén. A nyolcvanas években a decemberi címlapokon már csak ritkán a nőt, többnyire Ceaușescut vagy a Ceaușescu-házaspárt látjuk, gyönyörű bundákban, akár szánon, a tél szépségeit bemutatva a szegény dolgozó nőknek. (Tóth Gödri Iringó kutatásai nyomán) 

Forrás : maszol.ro 

Milyen volt a karácsony 1989 előtt?Hivatalosan nem volt karácsony,de a dolgozók megünnepelték, még ha az elvtársaknak nem tetszett.Ha összegeznénk,akkor azt lehet mondani,hogy a karácsony szegényes volt,de annál több volt a szeretet a családok és az emberek között.A diktatúra alatt kevés finomság került a karácsonyfa alá.Leginkább "pult alatt" vásárolták meg a dolgozók a legfontosabbak.1989 után született fiatalok nehezen tudják elképzelni,hogy hiába van pénzed,nem tudod megvásárolni azt amit szeretnél,csak pult alatt többszörös áron.Nem volt a legtöbb asztalon narancs,banán,csoki stb,de nagyon szép emlékek fűződnek a karácsony ünnepéhez.Talán "emberibb, meghittebb" volt mint most amikor a drága ajándékok számítanak valamit.Ez személyes vélemény.

Kerestem fotókat az 1989 előtti karácsonyokról,de alig találtam.A Maszol segítségével vissza tudunk emlékezni,vagy képet alkothatunk az akkori karácsonyokról.

 

988. Adományozó: Jablonovszki Ildikó Katalin „Mikulásjárás az óvodában 1988 körül. Lányom itt sólyom egyenruhát visel. Sok jóra nem emlékszem abból a korszakról, a gyermekekkel nagyon nehéz volt, más volt megszervezni a karácsonyt. Szombaton mindig dolgoztunk, azt se tudtuk, hogy éjszaka tésztát csináljunk, vagy a töltött káposztát rakjuk össze. Álltunk sorba húsért, álltunk sorba mindenért. Nem volt könnyű dolog. Nem volt annyi szórakozási lehetőségünk, örvendtünk, ha a család össze tudott ülni. Az emberek segítőkészebbek, összetartóbbak voltak. A tasakban cukorkák vannak és egy alma. A narancsért sorba kellett álljunk. Annak idején a Herbák cipőgyárban dolgoztam, és ott volt egy Alimentara, aminek a hátánál álltunk sorba a banánért és a narancsért. Csokoládé vagy nápolyi szelet inkább volt, de kevés.” 

 

1988. Adományozó: Benczédi Anna „Utolsó rendszerváltás előtti karácsonyunk. Bár ezen a képen nem egyértelmű, a mi hajnal-negyedi tömbházunkban mindig olyan meleg volt, hogy rövidujjúban tudtuk várni az angyalt. A következő évben nagyszüleimnél karácsonyoztunk, és sokkal több ajándékot hozott az angyal, mert az épp disszidált unokatestvérünk is eljött Svédországból.” 

  

1982 körül. Adományozó: Killyéni András A fényképet Killyéni Péter atlétikaedző készítette, aki amatőr fényképész volt, saját kis házi fényképlaborral. A kép a Papp és Killyéni család karácsonyán készült, a két család egy kolozsvári belvárosi bérházban lakott, három generációs családként: Papp Miklós nyugalmazott főügyész, később jogtanácsos, felesége Mária nyugdíjazott bírónő, később jogtanácsos. Ugyanitt lakott két lányuk, Gyöngyike és Hajnalka, illetve előbbinek családja, Killyéni Péter férje és András fia. „Rengeteg régi üvegdíszünk volt még az 1960-as évekből, ilyenkor a család mindig együtt volt, emlékszem édesanyám és nagynéném főztek, finomabbnál finomabb falatokat. Nagytatám szánkón vitt ki a Sétatérre, s mire hazaértünk, már nagy meglepetésre jött az angyal.” (Killyéni András közlése) 

 

1974. Adományozó: Szőke Éva Január 21-én a Gyerekvárost kereste fel a család.  

Maradjanak meg az emlékezetünkben a szép karácsonyok emlékei.További fotók a maszol.ro-n.