Karácsony
Hugo van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben.Forrás : hu.wikipedia.org
Ezt olvassuk a Wikipedián a karácsonyról :
"A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után,amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász- és Sol Invictus-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe."
A karácsony nem Jézus születésének a dátumát,a nikaiai zsinat határozta el Megünnepelték Jézus születésnapját az első keresztények?Nem tudjuk.Mit ünnepeltek meg?Jézus halálának az ünnepét.A Wikipédia ezt írja :
"Az utolsó vacsoráról rendszeresen megemlékeztek, amely mellett az oktatásból, imákból és közös étkezésekből álló agapé és úrvacsora állt.Az imádkozáshoz és igehallgatáshoz naponta egybegyűltek. Az úrvacsora ünneplése a magánházakban kapott helyet, a nyilvánosság kizárásával, vagyis azok kizárásával, akik még nem jutottak el a Krisztusban való hitre."
Milyen volt az életük?Egyszerű.A Wikipédia ezt írja :
"Az őskeresztények vallásának nem volt gazdagon berendezett templomokra és áldozatot végző papságra szükségük. A lélek minden hívőben megszólal, az üdvösség útján mindenkinek magának kell járnia." Ha érdekli az őskeresztények élete kattintson a Wikipédiára '
Mit jelent a karácsony szó?A Wikipédia megadja a választ :
"A karácsony szó a jelenleg leginkább elfogadott teória szerint a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba, valószínűleg bolgárközvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent."
Hogyan ünnepeltek az ókorban?
"A mai karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már a keresztény vallás elterjedése előtt is léteztek, például ilyen volt a Római Birodalom téli napfordulóhoz közeli állami ünnepe, a szaturnália ünnepség. Az ókori Rómábandecember 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A szaturnália ünnepe egyre hosszabbodott és úgy ért véget, hogy a december 25-én bekövetkező napfordulón a szoláris istenek emléknapját megtarthassák."
Hogyan ünnepelték meg az újkorban?
"1647-ben a puritánok vezére, Oliver Cromwell minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották fel."
Érdekes megjegyzést olvashatunk a Wikipédián :
"A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették. Számtalan más időpont is használatos volt."
Ki döntötte el Jézus születésnapját?
" I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává, de előtte a vitatkozó teológusok az év szinte minden napját megnevezték Jézus születésének dátumaként."
Mi a magyar szokás karácsonykor?Ezt írja a Wikipédia :
"Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születése napjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult, hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalokra."
Mikor állítottak karácsonyfát?
"Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországbanszokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. "
Mikor kezdtek Magyarországon karácsonyfát állítani? A Bihari Naplóban a választ olvashatjuk :
"A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. században jutott el hazánkba. Brunszvik Teréz grófnő, az első óvodák megalapítója állított először karácsonyfát, martonvásári otthonukban. Azt megelőzően életfát, termőágat állítottak, ami a megújuló természet jelképe volt. A koronafa tövises ágát, borókát, fagyöngyöt, fenyőágat függesztettek a gerendára, diót, mogyorót, almát tettek rá. "
Teljes forrást olvashatja a Wikipédián.
Betlehemezés
Betlehemes csoport Hajdúdorogon.Forrás : hu.wikipedia.org
"A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. Szereplői a kis Jézuson kívül Jézus születésének tanúi: Mária, József, a Háromkirályok, angyal, pásztorok, ökör, szamár, bárány.
A népszokásban két hagyománykör ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű képzetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városának nevéből ered. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével."
Kitől ered ez a hagyomány?
"Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik az első betlehemi jászol felállítása, amikor az itáliai Greccio városában 1223-ban arra kérte egy barátját a nemes Jánost, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, és értesítse a pásztorokat , elevenítse fel Jézus születésének történetét. A ferences rendi templomokban mindmáig ott vannak a szentestére felállított betlehemek"
Mikor jelent meg nálunk?
"A középkori Magyarországról a betlehemezésre történő utalás nem maradt fenn. Az első magyar szövegek a 17. századbólszármaznak, és iskolai előadás céljára készültek. A 19–20. században már paraszti betlehemezésről beszélünk, mert magyar népszokásként a falvak életében maradt meg."
Forrás : hu.wikipedia.org
Szent András nap
Szent András apostol.Forrás : hu.wikipedia.org
"Az András-nap (november 30.) Szent András apostol ünnepe. A népi kalendáriumban ennek kapcsán november hónapot is Szent András hava néven illették."
Forrás : hu.wikipedia.org
"Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet "andráskeresztnek".
András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például egész nap böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek. Erre utal a hajdúszoboszlói mondás: "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján."
A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: "ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik." A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Az Ipoly menti falvakban egy András nevű férfi kapuját rázták meg, s figyelték, honnan hallatszik a kutyaugatás, abból az irányból várták a jövendőbelit.
A közös jóslások többnyire a fonóban történtek - ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni."
András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például egész nap böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek. Erre utal a hajdúszoboszlói mondás: "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján."
A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: "ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik." A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Az Ipoly menti falvakban egy András nevű férfi kapuját rázták meg, s figyelték, honnan hallatszik a kutyaugatás, abból az irányból várták a jövendőbelit.
A közös jóslások többnyire a fonóban történtek - ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni."
Forrás : tudasbazis.sulinet.hu
"András-nappal kapcsolatban rengeteg szokást, hagyományt eleveníthetnénk fel, egy biztos, a tél sem vette el őseink kedvét egy kis játéktól."
Teljes cikk : legjobb.network.hu
Luca-napi szokások
"Luca napjához (december 13.) több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptárbevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik).[
Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek"
"Ezen a napon Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett.
A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Luca széke
Luca széke.Forrás : hu.wikipedia.org
"A lucaszék vagy Luca széke készítése a Luca-napi szokások egyike. A december 13-án tartott ünnepnap – Luca napja – a karácsonyi ünnepkör részének számító nap. Magyar nyelvterületen „gonoszjáró nap”-nak is tartják, ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni."
"A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a „mesterek” (rendszerint fiatal emberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette.
Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágni, a söprűt pedig keresztbe állítani, hogy minden rontástól védve legyenek."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése