Vízió nélkül a nagyváradi önkormányzat - Miért nem lehet Várad olyan mint Prága?

 

Tegnap délelőtt kerekasztal-beszélgetést tartottak az építészek. A szerző felvételei

"Nagyváradon zajlik a romániai XIII. Országos Építészeti Biennále két szekciója, ebből az alkalomból több eseményt is szerveztek és szerveznek a városban október 17–25. között. Ilyen volt többek között a várban megrendezett kerekasztal-beszélgetés is." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Ezt a cikket elteszem az archívum közzé,mert választ kaphatunk olyan kérdésekre,melyekről az utóbbi 10-20 évben nem illet beszélni,mert Petru Filip majd Ilie Bolojan nem szereti,ha kritizálják. Nagyvárad arculatának átszabása gyorsan halad előre.Miért?"A közösségi terek vonatkozásában számos tendenciát és problémát érintettek a szakemberek: egyes vélemények szerint általános tendencia, legalábbis Romániában az, hogy a közösségi terek vásárterekké alakultak át, ahol koncerteket, mindenféle fesztiválokat rendeznek, de elhangzott az is, hogy Európában a közterek kialakítására már a terrorveszély is rányomja a bélyegét. "Megdöbbentő Pafka Ernő építész nyilatkozata.Teljes cikk : 

"Szerdán délután az Országos Építészeti Biennále Restaurálás, konszolidálás, a közösségnek visszaadott épületek elnevezésű szekcióját nyitották meg a Cion zsinagógában. Elöljáróban Ileana Tureanu, az eseményt szervező Romániai Építészek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a biennále eddigi tizenkét idényét Bukarestben szervezték meg, de mivel nem csak a fővárosban van minőségi építészet, ezért döntöttek arról, hogy egyrészt megduplázzák a biennálé szekcióinak a számát, másrészt pedig a szekciókat az ország különböző városaiban rendezik meg. Az eseménysorozat október 1-jén kezdődött Bukarestben a Lakások, középületek, belső dekoráció szekcióval, majd Brăilán folytatódott a Zöld építészet és alternatív energia szekcióval, szombaton Kolozsváron a Vidék szekciót szervezték meg, és most Nagyváradra érkeztek a cikk elején említett, valamint az Inkluzív közterületek szekciókkal. A biennále Jászvásáron, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen folytatódik. Tureanu hozzátette, hogy azért hoztak el Váradra két szekciót is, mert a Sebes-Körös parti város példaként szolgál arra, hogyan kell értékesíteni az épített örökséget. Kérdésünkre válaszolva Tureanu elmondta, hogy a biennáléra az építészek általában benevezik a munkájukat, de olyan is előfordul, hogy a zsűri maga megy a helyszínekre megnézni a különböző építményeket, és ezt követően kérik fel az építészt, hogy nevezzen. Az országos biennáléra Románia területén tevékenykedő építészek jelentkezhetnek. A neológ zsinagógában a Restaurálás, konszolidálás, a közösségnek visszaadott épületek elnevezésű szekció pályamunkáit állították ki, illetve nyertest is hirdettek. Noha versenyben volt a Fekete Sas-palota restaurálása is, a díjat végül két másik munka, a volt kolozsvári unitárius püspöki rezidencia felújítása (vezető tervező Guttmann Szabolcs) és a Văleni-i Styrcea kúria rehabilitációja (tervezők Şerban Sturdza és Mihai Şulea) nyerte.

Kerekasztal-beszélgetés

A biennále keretében másnap, csütörtökön délelőtt tíz órától kerekasztal-beszélgetés zajlott a nagyváradi várban Tetszik önöknek a közösségi tér? címmel. A közösségi terek vonatkozásában számos tendenciát és problémát érintettek a szakemberek: egyes vélemények szerint általános tendencia, legalábbis Romániában az, hogy a közösségi terek vásárterekké alakultak át, ahol koncerteket, mindenféle fesztiválokat rendeznek, de elhangzott az is, hogy Európában a közterek kialakítására már a terrorveszély is rányomja a bélyegét. Rövid expozét tartott Adrian Crăciunescu építész arról a problémáról, hogy az értékes belvárosi telkek tulajdonosai sokkal magasabb épületeket akarnak építeni, mint amekkorákat a városrendezési tervek megengednek. Mint mondta, a különböző városok szabályokat dolgoztak ki annak érdekében, hogy valamiképpen kompenzálják azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek nem engedik meg azt, hogy olyan magas épületet építsenek, amilyet akarnának. Crăciunescu fontos alapelvnek nevezte azt, hogy a polgároknak is felelősségük a kulturális örökséget védeni, mint ahogy az is egy fontos alapelv, hogy nem pusztán maguk az épületek, hanem az épített környezet kontextusa is lehet építészeti örökség, akkor is, ha az adott környezetben egyetlen műemléképület sincs. Costa Dan váradi építész kijelentette, hogy manapság a közösségi tér szinonimája a mall, azaz a bevásárlóközpont lett, és ugyancsak ő mondta el azt is, hogy Nagyváradnak az a szerencséje, hogy nagyon rövid idő alatt, 1880–1920 között kiépült és egy stilisztikailag egységes városképet mutat, így ezt a városképet már a kommunisták sem tudták megbontani. „Nagyvárad már egy integráns egész, nem kell átalakítani, lebontani semmit, elég csak karban tartani” – fogalmazott.

Vízió nélkül

Több érdekességet elárult Nagyváradról a beszélgetésen Pafka Ernő építész, aki az önkormányzat nagy hiányosságának nevezte azt, hogy nincs víziója arról, mit kezdjen a közösségi tereivel. Negatív példaként mesélte el a Szent László tér felújításának a történetét, amikor egy már megpályáztatott és elnyert terv megvalósítását vetették el, mert a városházán valakiknek az nem tetszett. Időközben az is bebizonyosodott, hogy a főtér egy jelentős részén használt burkolat nem alkalmas arra, hogy azon nehéz szerkezetű építmények (színpadok, kocsik) álljanak, így a nagy fesztiválokat is kénytelen a város a várba költöztetni. Csakhogy a vár, mint Pafka hangsúlyozta, nem arra volt tervezve, hogy tömegrendezvényeknek adjon helyet, és ez meg is mutatkozott akkor, amikor a nagy koncertek idején a közönség egy része be sem jutott a várba, akik pedig bent voltak, egymást taposták a tömegben. Mint kifejtette, a vár alapvetően muzeális szerepet kellene betöltsön, és kisebb vásárok, középkori fesztiválok helyszínének tökéletesen megfelel, de az aggályos lesz, hogy hamarosan királysírokat fognak megjeleníteni a belső udvaron, majd egy fesztivál során a fiatalok táncolni fognak azokon a sírokon. Mint elmondta, az önkormányzat valószínűleg egy harmadik helyszínt fog keresni, ahol a nagy fesztiválokat megtarthatja. Pafka Ernő elmondta azt is, hogy a kommunista rendszerben kifejezett célkitűzés volt a váradi vár eltakarása, hiszen annak semmilyen román vonatkozása nincs. Ezért építették oda a nagy tömbházakat, és oda épült volna a város adminisztratív palotája is.

Ez a terv azonban nem valósult meg, ehelyett a rendszerváltás után az adminisztratív palota elképzelt helyszínére épült az ortodox katedrális." 

  

Werner Desimpelaere belga építész szerdán tartott előadást a Ción zsinagógában

Forrás : biharinaplo.ro 

Évekkel ezelőtt Csehországban dolgozó ismerőssel beszélgetve,azt mondta,hogy nem érti a központ átalakítását.Nem tudja ki döntött a Szent László tér sorsáról,mert Prágához hasonló módon az egész központot eredeti formában fellehetett volna újítani.Szerinte Európa egyik legszebb tere lett volna,ha hallgattak volna a józan észre.Prága nem hiába lett egyik turista központ.Hát igen,sokat lehetett volna tenni,de nem volt politikai akarat.A váradi magyarság ereje nagyon meggyengült,pedig ha összefogtak volna,talán elérték volna,a Szent László tér maradt volna úgy,ahogyan felépítették 100 évvel ezelőtt.Még egy nagy mall felépítése lenne "hab a tortán".Mikor "nyúlnak" a Szent László templomhoz,mint az 1960-as években?

Miért vesztett a Fekete Sas-palota?Mert rossz minőségű munkát végeztek,illetve nem tudtak olyan céget alkalmazni,aki értett volna a mozaik letevésére.Mi lett a nóta vége?Visszakellet fizetni a pénzt az EU-nak.A magyar cég nem jött "zsebpénzért" dolgozni ...