"Nagy veszteség érte a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökséget, s magát az egész várost is azzal, hogy szombaton este leégett a Szent László téri püspöki palota tetőszerkezete és emeleti része. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem volt emberi áldozat, senki sem tartózkodott a műemlék épületben.
A tragikus esemény helyszínéről beszámoltak a hazai kereskedelmi csatornák, legrészletesebben a Digi 24. A továbbiakban a helyszíni tudósítások alapján foglaljuk össze az eseményeket. A tűz a padlástérben keletkezett augusztus 25-én, szombaton 21.50 óra körül. A riasztott tűzoltóság teljes állománya 10 speciális tartályos kocsival, és 2 darus kocsival érkezett a helyszínre. A teljes bevethető állomány, 50 katonai tűzoltó kezdte el a munkát – a tűzoltóság szóvivője, Camelia Roșca szerint. Később már 100 tűzoltóról beszéltek, akik a palota főhomlokzata és az udvar irányából is oltották a tüzet. Az egyik tudósító szerint a speciális egységek eléggé későn érkeztek, amit a görögkatolikus klérus egyes tagjai is megerősítettek utólag. Már az elején azzal szembesültek a tűzoltók, hogy a környéken levő három tűzcsap nem működik, emiatt a 150 méternyi közelben folyó Sebes-Körös vizét is használták az oltásra. Később ezt a híradást a tűzcsapokról már nem ismételték meg. Nyilatkozott ellenben e témában Mircea Mălan alpolgármester, aki szerint az alacsony víznyomás miatt nem működtek a tűzcsapok, ezért arra kérték a Vízművet, hogy növeljék a nyomást. A víz mellett speciális habot is bevetettek a tűzoltók.
Minden igyekezetük ellenére sem sikerült gyorsan megfékezniük a tüzet, amely a teljesen kiégett padástérből átterjedt az első emeletre is, amelynek leszakadt a mennyezete. Lángolt a díszterem is, amint az a három nagy ablakon keresztül látható volt. Időközben, 22.30-kor ledőlt a palota impozáns sarki tornya. Végül vasárnap éjjel, 0.35-kor sikerült megfékezni a tüzet, de már előtte – Mircea Mălan alpolgármester elmondása szerint a katasztrófavédelmi egységek 23.45-kor behatoltak az épületbe, hogy az esetleges tűzfészkeket azonosítsák és eloltsák. Felajánlották segítségüket az aradi tűzoltók is, akik állítólag csak a tűz megfékezése után érkeztek a helyszínre. Példamutató bajtársiasságukért így is elismerést érdemelnek.
Joggal kérdezhető: mi okozhatta a tüzet? A helyszínen, még a lángok elfojtása előtt arra gyanakodtak, hogy rövidzárlat okozhatta a bajt. Ez ellenben kevésbé valószínű, amikor a tűz a padlástéren keletkezik. Természetesen az okokra, majd a szakemberek adhatják meg a választ a részletes helyszíni szemlét és ellenőrzéseket követően.
A tűzoltó egységek egy része éjszakára is a helyszinen maradt, hogy az esetleges fellángoló tüzet elfojtsák, s még vasárnap délelőtt is működött az egyik fecskendő a füstölgő-gőzölgő sarki részen.
Mint utólag kiderült, a püspökség épületében egy idős pap is tartózkodott, de neki még időben sikerült kimenekülnie, így emberi áldozata nem lett a tűznek. Természetesen nagy károk keletkeztek az épület belsejében is, főleg az emeleten. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyire sérültek az itteni püspöki kápolna falfreskói. De a nagy mennyiségű oltóvíz eljutott a földszintre is, ezzel is fokozva a tűz pusztítását. Néhány éve a püspöki palotát csak külsőleg újították fel – tegyük hozzá, példásan –, a belső tér restaurálását anyagi okokból nem végezték el. EU-s pályázatot nyújtottak be erre. Ez most még inkább égetőbb lett, és természetesen sokkal nagyobb összegre lesz majd szükség.
A Művelődési Minisztérium éppen Nagyváradon tartózkodó államtitkára döbbenettel szemlélte a tűzvészt Virgil Bercea görökkatolikus püspökkel együtt. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy anyagilag támogatni fogják ennek a műemlék épületnek a helyreállítását. A polgármesteri hivatal nevében is hasonló felajánlást tettek, a püspökséggel együtt számlát is nyitnak majd a lakossági felajánlások számára.
A riportok során elhangzott az is, hogy a püspökség értékes könyvtára és irattára is veszélyben volt, de későbbi értesülések szerint a dokumentumokat egy kis udvari épületben tárolták, így ezeket nem érte károsodás.
A helyszínen levő riporterek megszólaltatták a prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőit, illetve Raed Arafatot, aki jelenleg az Országos Sürgősségi Főigazgatóság (DSU) koordinátora.
Ioan Mihaiu prefektus éjfél körül reményét fejezte ki, hogy mihamarabb sikerül megfékezni a lángokat. A belső térben ekkor már lokalizálták a tüzet. Riporteri kérdésre azt válaszolta, nincs tudomása arról, hogy az ingatlan biztosítva lett volna. Kijelentette, hogy a szomszédos épületekből biztonsági okból kiköltöztetettek, visszatérhetnek lakásaikba.
Mircea Mălan alpolgármester a város nagy veszteségének nevezte a részben leégett püspöki palotát. Kitért ő is arra, hogy nem működtek a tűzcsapok. Megtudhattuk azt is, hogy a püspöki palota összfelületéből mintegy 1300 négyzetmétert érintett a tűz.
A Crisana Sürgősségi Ügyek Felügyelősége (ISU) – azaz a tűzoltóság szóvivője, Camelia Roșca szerint a tűzoltóknak sikerült meggátolniuk azt, hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos épületekre is, azok így nem voltak veszélyben. Mint elmondta: a görögkatolikus püspökség épülete jogilag még mindig felújítása alatt áll, emiatt nincs tűzoltósági engedélyük. Azt, hogy mi okozta a tüzet, csak a vizsgálatok elvégzését követően állapíthatják meg az okozott kár felmérésével egyetemben.
A tűz megfékezése után Arafat doktor kitért arra is, hogy vasárnap reggelig a tűzoltók felügyelet alatt tartják a 30–40 százalékban elpusztult épületet, hogy egy esetleges tűzfészeknek elejét vegyék. Ezt követi majd a következő hét elejétől a helyszini szemle. Ez utóbbi ankét hosszadalmas lehet, s csak ennek végeztével állpíthatják meg a konklúziókat.
Végezetül említsük meg az emberi szolidaritás szép példáját is. A Pavel utca elején, közvetlenül a püspöki palota előtt két személygépkocsi parkolt. Ezt látva, több tucatnyi ember a járműveket áttolta az úttest másik oldalára, hogy megkíméljék azokat az esetleges lehulló égő faanyagoktól, tetőburkoló lemezektől, vakolattól.
*
A szombati tragikus események felidésése után emlékezzünk meg a görögkatolikus püspöki palota építéséről, illetve az azt megelőző és követő időszak történéseiről is.
A Szent László térnek ezen a helyén a mostani püspöki palota elődjének az alapjait 1739-ben gróf Csáky Miklós római katolikus püspök vetette meg. Az épület eredetileg nyolc szobából állt. Az időközben püspökséggé szerveződött unitus egyház számára Mária Terézia anyagi segítségével 1778-ben az épületet egy emelettel bővítették. Az 1836-os tűzvész során (már akkor is!), mint a tér sok más épülete, ez is megrongálódott, teteje leégett. Helyreállítátták, majd 1875-ben a Pavel utca irányában egy újabb szárnnyal bővítették. (A közeli görögkatolikus székesegyház tornya több alkalommal is leégett.)
A századforduló nagy építkezései a görögkatolikus egyházat is érintették. Demetrie Radu püspök 1903-ban a régi palota lebontását és egy újabb építését határozta el. A tervezésre ifj. Rimanóczy Kálmánt kérte fel a püspök, akinek „gyönyörűséges plánuma szerint külsőleg is Nagyvárad egyik legdíszesebb középülete lesz az új rezidencia, a Szent László terert pedig a monumentális új városháza szomszédságában különösen élénkíteni fogja.” – lelkesedett az egyik napilap tollforgatója.
Az új palota építéséhez 1903 augusztusában kezdtek hozzá ifj. Rimanóczy Kálmán irányításával. Még ugyanazon év novemberében megtartották a bokrétaünnepet. 1904 decemberére már csaknem elkészült az új püspöki palota, tavaszra csak a belső díszítések maradtak. Az avatóünnepséget 1905. június 11-én tartották. A főbejáratnál van a palota tervező mesterének, ifj. Rimanóczy Kálmán emléktáblája: C. RIMANÓCZY jun. ARCHITECTUS”
*
Ezek után ismerkedjünk meg magával a palotával is, ahogy azt a Nagyváradi Napló az 1905, június 11-i avatásra bemutatta: „Maga az új püspöki palota ifj. Rimanóczy Kálmán műépítész dicsőségét és finom ízlését hírdeti. A régi püspöki lak úgyszólván teljes lebontása mellett épült fel az új rezidencia a Szent László téren. […] A palotának két bejárata van, és pedig a Szt. László téri főhomlokzaton a fő és kocsibejáró, a Pavel utcán egy gyalogbejáró, amely a hivatali helyiségekhez vezet. A földszinten az egyházmegyei hivatalok, továbbá vendégszobák vannak. A palota földszintjén találjuk a nagy konyhát és tartozékait, a szolgaszemélyzet szobáit. Különálló földszintes épületben az istálló, kocsiszín és mosókonyha helyeztetett el. Az emeletre egy fő-, és egy melléklépcső vezet. A főlépcső felülvilágított (kathedrál üvegezésű) márvány oszlopzatú és egy oszlopos erkélyes loggiával van szegélyezve. A román stílű főlépcsőház a palotának egyik legszebb látványossága, különböző színű hazai nemes márványból készültek oszlopai, erkélyei falburkolatai. A főlépcsőház körül a püspöki lakosztály és mellékhelyiségei, továbbá a reprezentációs helyiségek termei csoportosulnak. […] A palota külső homlokzata román stilben készült és angol palával van fedve…” A stílus meghatározása pontosítást kíván: Valóban túlsúlyban neoromán stílusjegyeket hordoz, de bizánci elemek is fellelhetők a homlokzaton. E stílus jegyében festette ki Páll Gusztáv festőművész a püspök emeleti kápolnáját.
A görögkatolikus egyházat 1948-ban beolvasztották az ortodox egyházba. A püspöki palotába eleinte a népi művészeti iskolát helyeztek, majd több mint fél évszázadon át a megyei könyvtár működött benne. A rendszerváltást követően a visszaállított görög katolikus püspökség 1992-ben jogilag visszakapta az épületet, de abból még 2004-ben sem költözött ki teljes egészében a könyvtár. Ennek ellenére a püspökség 2004 őszén hozzákezdett a palota teljes felújításához, amelyet a látottak alapján igen stílusosan, a műemlék-felújítási szabályok maradéktalan batartásával végeztek. A belső restaurálás még váratott magára…"
(Címlapfotó: Szűcs László, a galériában Totka László, Fried Noémi Lujza és Szűcs László felvételei, továbbá régi képeslap Péter I. Zoltán gyűjteményéből.)
Forrás fotókkal : varad.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése