Artézi kutak emlékezete Nagyváradon

 

Püspökfürdő/Május 1 fürdő.Forrás : baloghpet.blogspot.com 

Fiatalkoromban se szeri ,se száma volt az artézi kutaknak Váradon. Mindegyik negyedben több artézi kút volt az utcákon.Az új szocialista Románia építésének a kezdete óta az artézi kutakat az elvtársak felszámolták Váradon.A blokk negyedek építése után szerintük feleslegesek lettek a kutak.Ráadásul ingyenesen lehetett jó minőségű vízhez jutni.Pedig sok váradinak egészségi szempontból hasznára vált az artézi víz használata.

Kerestem fotókat az artézi kutakról,de alig találtam.Az emlékezetemben megmarad a Gilányi/Cantemir negyedben a Cantemir szobor melletti kút,melynél sorba kellett állni.Majd 1989 után néhány évvel véglegesen megszüntették.A kedves olvasó még visszatud emlékezni?Néhány adat : 

A legenda : " A két fürdő közül Püspökfürdő (a mai Május 1. fürdő) a régebbi, amelyet egykoron Szent László fürdőjének is neveztek. Szájhagyomány szerint I. László király erre vonulván seregével nagyon megszomjazott, de nem talált a közelben vizet. Egyszer csak lova felrúgott egy követ, s alóla gazdag forrás tört elő. Hogy ennek a legendának a hatására kapta-e a fürdő Szent László nevét, avagy a fürdő nevéhez kerekítettek legendát, ma már nehéz volna megmondani." 

Forrás : baloghpet.blogspot.com 

"A város egészségügyi alkotásai közül korszakalkotó a nagyváradi vízvezeték létesítése, a mely 1894-ben adatott át a közhasználatnak. Már 1817-ben, a "választott esküdt közönség" ülésében, Szorger Sámuel főbíró idejében, kimondták, hogy a "jó víz legelső szükség légyen." A következő évtizedek folyamán egész sora a terveknek merült fel. A legelső terv a város határán levő Bóné-kút vízének bevezetése volt. Azonban ez a terv nem valósult meg. 1863-ban a város mérnöke a régihez hasonló tervvel lépett a város 338közönsége elé, de az is feledésbe merült. 1874-ben a régi terv került új alakban felszínre. Kutiák Ágoston orvos volt a felélesztője, ki a Bóné-kút forrásait ajánlotta és ez időtől kezdve állandó agitácziót fejtett ki e terv mellett, míg 1884-ben Zsigmondy megvizsgálta a Bóné-kút forrásait s azt találta, hogy azok alkalmatlanok. Ez időtájt történt, hogy a város főmérnöke a figyelmet a Körös folyóra irányította, azt mondván, hogy ennek vize átszűrve, a város lakosságának vizszükségletét kielégíthetné. A város törvényhatósági bizottsága tehát utasította a tanácsot, hogy erre tervet készíttessen. A tervező Oelwein Artur tanár volt. A vízvezeték ügye ezután mindinkább a megvalósulás felé közeledett. 1889-ben Pável Mihály nagyváradi g. kath. püspök 10,000 forintot juttatott a vízvezeték czéljaira. A létesítendő vízmű helyén készített próbakútak vízének elemzését 1888-ban a m. kir. állami vegykísérleti állomás eszközölte, s a vizet "chemiailag kifogástalan minőségű"-nek mondotta. Végre a vízvezeték 1894. november 9-én elkészült és hogy sikerült, az a Walser-féle budapesti szivattyú- és gépgyár r.-társaságot dícséri. A vizet a város fölött 4 kilométernyire, a Körös-völgyének talajvize szolgáltatja. A víz nyerésére egy körülbelől 12,000 □ m. területü kanyarulatban, a folyó medrétől jobbra, attól 2-300 m. távolban fúrt két főkút és két utólag létesített próbakút szolgál. A szűrő-réteg durva, homokos kavics. A négy kút legnagyobb vízmennyisége, alacsony vizálláskor, másodperczenként 80 liter; ha 45 l.-t vesznek számításba, az 46,000 lakos szükségletének felelne meg. Fejenként 24 órára 75 litert vettek számításba. A vezeték főcsöveinek hossza 50,097 m., az oldalvezetékeké 11,084 m., a házi vezetékeké 40,495 m. 1895-ben 2400 lakóház mellett a házi vízvezetékek száma 1002 volt. Ez évben összesen 620,040 köbméter víz fogyott, a napi átlag tehát 1671 köbm. volt. Az összes költségek 900,697 koronára rúgtak." 

Forrás : mek.oszk.hu  

 

Nagyvárad. - A megyei közkórház.
Lojanek J. felvétele.Forrás : Borowszky - Magyarország Vármegyéi és városai 

Mintha itt is lett volna egy artézi kút ...

A nagyváradi artézi kutak emlékezete maradjon meg,mert sok váradi jó minőségű vízhez juthatott ingyen ...