Az ortodox húsvét

 

Forrás : husvét.info

"Köztudott, hogy a katolikus és az ortodox húsvét nem mindig esik egy időpontra. A legnagyobb különbség a két ünnep között maximum öt hét lehet. Ősi szabály szerint az Ortodox Egyházban a Húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanakkorra esne a zsidó húsvét, akkor az ortodox keresztények a Húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.

A Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtöltét követő vasárnapon ünnepli az Ortodox Egyház."

Forrás : husvet.info 

Valóban, az ünnepek ünnepének is nevezhetjük. Hogy miért? Pál apostol szerint, ha Krisztus nem támadott föl, akkor hitünk értelmetlen. Ha pedig ő valóban feltámadt, amit hiszünk, Akkor mi is fel fogunk támadni az örök életre. Ha ez nem így lenne, értelmüket vesztenék azok a megpróbáltatások, szenvedések, amelyeket evilági éltünk során időnként ki kell állnunk. A földi nehézségek leküzdése tulajdonképpen az örök életre való felkészülés.

Legnagyobb, legtiszteltebb ünnepünkre hét héten át böjttel készülünk. Ennek kezdete a vajhagyó vasárnapot követő hétfő. A húsevéstől való tartózkodás viszont már az ezt megelőző, ún. húshagyó vasárnap után megkezdődik, amikortól még egy hétig szabad tejtermékeket fogyasztani. A böjt első és utolsó két napján a hívőknek – azoknak, akiknek van elegendő fizikai és lelki erejük –, ajánlatos megtartóztatniuk magukat mindenféle ételtől. A nagyböjt alatt mellőzni kell az állati eredetű ételeket, beleértve a halat és a kaviárt is; ez természetesen nem vonatkozik a várandós asszonyokra, a betegekre és a nehéz fizikai munkát végzőkre, akik könnyítéseket kaphatnak. Szabad fogyasztani gyümölcsöket, zöldségféléket, kenyeret. A böjt utolsó hetében, a nagyhéten, amikor már egészen rövid idő választ el bennünket a Húsvéttól, fokozott összeszedettségen, a lelki tisztuláson van a hangsúly.

Az éjféli feltámadási szertartás örömteli énekekkel, zsoltárokkal kezdődik és hajnalig tart. Egyik legfontosabb mozzanata a körmenet, amikor a résztvevők a papot követve keletről nyugatra megkerülik a templomot. Ennek nem titkolt missziós célja van: nem tarthatjuk meg csak magunknak a Krisztus feltámadásának örömhírét, meg kell azt osztanunk a környezetünkben élőkkel, a világgal is. A szertartás után következik az agapé, a közös testvéri reggeli, amelyen a hívek által hozott ételek elfogyasztása azt jelzi, hogy véget ért a böjt "

Teljes cikk : hungary.orthodoxia.org 

"ortodox naptár: 1923-ig az összes helyi ort. egyházak az ónaptárt (→julián naptár) használták, mely az általánosan elterjedt →Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért tolódik el az ónaptár szerinti karácsony I. 7-re, de minden ort. egyh. szabadon áttérhet az új naptárra. A húsvét és a húsvéti ünnepkör tekintetében minden helyi egyh. megmaradt a julián naptár mellett. Ezt a határozatot az a körülmény indokolta, hogy az ort. egyh-ban a húsvét egyedülállóan nagy ünnep, az „Ünnepek Ünnepe” (nem sorolják a 12 nagy ünnep közé); melynek időpontja kihat az egész év összes vasárnapjainak istentiszt. rendjére. Ebben feltétlenül meg kellett őrizni az ortodoxia lit. egységét. Így tehát az ort. egyh-ban mindkét naptár használatos; egyes egyházak a régi naptárt, mások az újat követik, de a húsvét tekintetében teljes az egység. - Az egyh. évben vannak állandó és mozgó (a húsvét változó időpontjához kötődő) ünnepek (hasonlóan a r.k. lit. →naptárhoz). Húsvét időpontja meghatározásában az ~ a tavaszi napéjegyenlőséget (és az azt követő első tavaszi holdtöltét) mindig az ónaptár szerint számítja, másrészt tartja az ősi szabályt, mely szerint a húsvét nem lehet egyidőben a zsidó húsvéttal (→húsvéti vita, →húsvétszámítás). Ha a zsidó húsvét ugyanakkorra esne, az ort. húsvétot egy héttel későbbre halasztják. Ezért az ort. egyh. húsvétja nem mindig esik egybe a r.k. egyh-ban ünnepelt húsvéttal." 

Forrás : lexikon.katolikus.hu