Volt egyszer egy Crişana mozi - Vége a mozinak?Kezdetét vette a Bolojan féle városrendezés?

 

 

Saját fotók.Készült november 27-én.

Lebontották a volt Crişana mozit ' - írta a helyi magyar és román sajtó. Sok váradi felkapta a fejét a hír hallatán,mert erre nem számítottak. Feltevődött a kérdés : Vége a mozinak Nagyváradon?Alig maradt régi mozikból.Változó világban élünk.Az is lehet,hogy nincs szükség a mozikra.A Crişana mozi évtizedek óta üresen állt.Miért bontották le? Erről majd egy másik bejegyzésben írok.

Amióta Ilie Bolojan a polgármester Nagyváradon,nagy változások szemtanúi lehetünk.Masterplanja beindult,ráadásul a kezében összpontosul a teljhatalom.A váradiak véleménye " Ăsta a făcut ceva pentru Oradea " ! Nem vitatkozok.Várjuk ki a végét. A Crişana moziról Farkas László írt egy cikket a Reggeli Újságban Volt egyszer egy Crişana mozi címmel.Olvassa el a teljes cikket ' 

"A nagyváradi állomástól nem messze, a vasutas kórházzal szemben omladozik évek óta az az épület, melyben egykor a Crişana mozi működött. A mára elhanyagolt romhalmazzá váló ingatlan bizonyára sok váradi emberben nosztalgikus emlékeket ébreszt még ma is, hiszen generációk jártak ide egykor filmet nézni.

Gyermekkoromban a „Károly pályáról” (áldott emlékű apám így hívta a városi, majd FC Bihor stadiont) meccs után hazafelé gyakran a nagyállomás felé mentünk, egy kis vasárnap délutáni sétát téve a város számomra akkor még ismeretlen tájaira. Talán másodikos lehettem, amikor egyik ilyen sétánkon apám örömmel mondta, hogy új mozi nyílik hamarosan, és ide majd sokszor eljövünk. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy sok ezer váradival együtt valóságos „moziimádó” család voltunk. Felépült a mozi, és ha nem is az első előadásra, de egy vasárnapi matinéra mindjárt az első hetekben eljöttünk szüleimmel. Most, írás közben utánanéztem Kupán Árpád tanár úr kitűnő, dokumentum értékű könyvének a világhálón található változatában, és az ott leírt adatok szerint 1962-t írtunk akkoriban. Persze akkor még nem nagyon törődtem az évszámokkal, csak az új, még szinte mészillatú, nagyon szépnek tűnő modern mozit csodáltam meg. Azután még sokszor jöttünk el a külvárosból ebbe a moziba, hiszen a villamos az állomásig hozott bennünket mindkét irányból, onnan pedig csak pár lépésre volt a filmnek, számomra pedig az álomvilágnak otthont adó „filmszínház”.

Generációk láttak itt filmeket jó negyven esztendeig, aztán jött a privatizációnak elkeresztelt szabadrablás, és sok más kulturális intézménnyel és egyéb elorozható állami tulajdonnal együtt a mozi épülete is ebek harmincadjára jutott. A „sokoldalúan fejlett privatizáció″ éveiben (értsd 1990 után) sokféle vállalkozásnak adott otthont az épület. Gazdái és bérlői egyre kevesebbet törődtek az építmény állagával, így az mára már nagyon rossz állapotba került.
Hírlett, hogy az utóbbi időben hajléktalanok vertek ott tanyát, pár napja a saját szememmel láttam kijönni két embert a főbejáraton. Mivel az ajtót nyitva hagyták, bemerészkedtem. A tulajdonképpeni moziterembe nem lehet, nem is ajánlatos bemenni, mert semmi világítás nincs, de amit az előcsarnokban láttam, az is elkeserítő.
A homlokzaton van egy molinó telefonszámmal, ami azt hirdeti, hogy ez a hely eladó vagy kiadó, tehát tulajdonosa van, éppen ezért felmerül néhány (eddig megválaszolatlan) kérdés, amiket itt és most én nem teszek fel. Azaz, egyet azért mégis!
Nem lehetne hasznosítani ezt a régen így vagy úgy, de a kultúrát szolgáló, mára már a Főutcát csak elcsúfító épületet?"
Forrás : reggeliujsag.ro

Hasonló cikk : biharinaplo.ro