Oldalak

2017. október 7., szombat

Fux Feszt és Fux Pál

fux 
Fux Pál.Forrás : fuxfesztival.wordpress.com

A napokban Nagyváradon zajlik a III. Fux Feszt,vagyis az Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja.Bővebben az eseményről a III. Fux Feszt Facebook esemény oldalán,valamint a helyi és országos lapokban olvashat.Ki volt a fesztivál névadója,Fux Pál,vagy ahogyan mondták a barátai,kollégái ,Fux Pali?A Biharországban ez olvasható róla:

  
"A nagyváradi Bábszínház Lilliput Társulata ama kérését juttatta el az illetékes hatósághoz, hogy a jövőben közösségük Fux Pál, az egykori bábtervező és -rendező neve alatt kíván működni. E tény teszi időszerűvé az esztendővel ezelőtt elhunyt művész életútjának fölidézését." -  írja Dánielisz Endre.

"Nagyszalontán született 1922-ben. Tanulmányait a helybeli zsidó iskolában kezdte, a középiskoláit részben Szalontán, de főleg a nagyváradi dr. Kecskeméti Lipót Líceumban folytatta. A rajzolás, festegetés már gyermekkora óta érdekelte. Váradi diákként a képi ábrázolás módozataiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa avatta be. Az 1940-es években ezen az úton lépett tovább, amikor Budapesten a hivatásának élő Bortnyik Sándor Munkácsi-díjas festőtől, grafikustól (1893–1976), Vasarely mesterétől a képszerkesztés és a színekkel való bánás műhelytitkait sajátította el.
Fux Pált 1943 nyarától munkásszázadba sorozták be, és a Kárpátok, majd a szlovákiai Beszkidek lejtőin ásta a fasiszta csapatok védelmét biztosító lövészárkokat, védőállásokat. A hitlerizmus várható bukásáról megbizonyosodva, 1944 decemberében megszökött. Nagyszalontán, a Tenkei úti kifosztott otthonba egymaga tért haza. Édesapja 1945 tavaszán követte; viszont a női családtagok a faji gyűlölet áldozatai lettek.
1946-ban megnősült, házasságukból két fiú származott. A szülőföldjén töltött évtizedekben a város művelődési életének tevékeny irányítója. Kezdetben az Arany János Líceum végzőseinek évenként klasszikus színműveket tanított be (Moliére: Botcsinálta doktor, Farkas Imre: Iglói diákok, Gogol: A revizor, Zilahy: Süt a nap). Ezeket az 500 férőhelyes Vigadóban adták elő, olykor falusi művelődési otthonokat is fölkerestek. Az elméleti líceum megszűnte után az ekkor alakult Művelődési Házban folytatta rendezői tevékenységét. A műkedvelő felnőttekkel időszerű darabokat mutatott be. Legrangosabb rendezvénye 1954-ben volt: egész estét betöltő, tematikus balettel léptek a közönség elé. Mindezeknek nem csupán rendezője, hanem díszlettervezője és kivitelezője is volt.
1947-ben két, általa tervezett emlékművet avattak föl, amelyek napjainkig a holokauszt borzalmaira emlékeztetnek: a zsinagóga előtt áll egy cementoszlop, rajta héber, román és magyar nyelven a bibliai parancs: „Ne ölj!”; a zsidó temető közepe táján pedig egy művészien alkotott „siratófal” a 472 áldozat nevének megörökítésével.
Fux Pál életében 1956-tal új korszak kezdődött: a nagyváradi Állami Bábszínház díszlet- és bábtervezője lett. Vallomása szerint „az itt töltött 17 év életem legszebb korszaka volt”. Művészi elvei, bábszínházi elképzelései azonosnak bizonyultak a Kolozsvárról idehelyezett vezetőjével, a Kovács Ildikóéval. Közös sikerük egy több európai országot fölkereső körútban érte el csúcspontját.
A Román Kommunista Párt megyei bírója 1972-ben figyelmeztette a Bábszínház igazgatóját: Fux Pál művészi munkássága nincs összhangban a szocialista realizmus alapelveivel. Eltiltásának következményeként Izraelbe aliázott. Jeruzsálemben teremtettek új otthont maguknak, és termet művészi törekvései megvalósításához.
A terjedelmes egyedi grafikák és festmények mellett miniatűrjeivel közismert vallásos és világi szövegeket illusztrált: az Ószövetségből Salamon király 150 zsoltárát és az Énekek énekét, továbbá Shakespeare 154 szonettjét. Az alkotó vallomása szerint az általa követett művészi irányzat a szecessziónak a szürrealizmussal való összefonódása.
Legfontosabb kiállításának színhelyei: Nagyvárad, Nagyszalonta, Bukarest (1972 előtt); Jeruzsálem, Haifa, Tel-Aviv, Sydney, Monte Carlo, Washington (az emigrálás után). Mindezek tudatában kijelenthető: Fux Pál nem élt hiába! Bábfigurái a gyermekeket örömre fakasztották, grafikái, miniatűrjei pedig a felnőtteket gyönyörködtették, szellemi életüket a szépség élményével tették gazdagabbá."
Forrás : biharmegye.ro

A Fux Fesztivál honlapján olvasható : 

"Hinni kell a bábuban, hinni kell az életében, hinni kell a játék erejében. (Kovács Ildikó)".Forrás : fuxfesztival.wordpress.com 

Válogatás az alkotásaiból

 

 Fux Pál : Alakok,1962.Forrás : axioart.com
 

Fux Pál : Lányportré.Forrás : axioart.com

 

Fux Pál :Nagyváradi nyár.Forrás : axioart.com 

Képtalálat a következőre: „fux pál” 

Fux Pál : Portré,1966 

Forrás : erdelyimuveszet.ro

Kútfő 1989. június 

Grafika : Fux Pál

Forrás : antikvarium.hu 

Sonnets/Szonettek 

Grafika : Fux Pál 

Forrás : antikvarium.hu 

Sonnets/Szonettek 

Grafika : Fux Pál

Forrás : antikvarium.hu 

Az Isten-ember: történelmi kapcsolat -Fux Pállal beszélget Tabák László

Fux Pál karikatúrája - Thurzó Zoltán 


Fux Pál neve jól ismert Nagyváradon,mert a Szigligeti Színházban dolgozott 1956-tól az Izraelbe való távozásig.A Liliput Társulat archívumában megnézheti tevékenységét a szigligeti.ro-n. 

 

Fux Pál.Forrás : teatrulreginamaria.ro

Az Arcadia Társulat honlapján olvashatjuk Fux Pál tevékenységét a teatrulreginamaria.ro-n.

 

Az Arcadia Társulat honlapján nagy elismeréssel írnak Fux Pálról.Néhány idézet román nyelven :

"În decursul anilor, Trupa Arcadia s-a afirmat datorită producţiilor sale ca fiind una dintre cele mai de seamă instituţii de profil din România, aici desfăşurându-şi activitatea în timp mari creatori, artişti de talie internaţională: regizorul artistic, deschizător de drumuri Kovács Ildikó, Paul Fux – care a revoluţionat scenografia spectacolelor destinate celor mai mici, Francisca Simionescu – creatoarea unor spectacole de respiraţie europeană, maeştri ai interpretării scenice: Isabela Dombora, Mioara şi Petru Diaconu, Ioan Moldovan, Magda Mathé Thalmainer, György Kovács, Ludovic Seres, Rodica Suplăcan, Ioan Oros etc. "

"În anul 1955 este destinată a găzdui fostul Teatrul de Păpuşi, aflat în plin pionerat. În anii ’60 au fost modificate fosta sală mare de bal în sala de spectacole după planurile scenografului de atunci, Paul Fux. "

Forrás : teatrulreginamaria.ro  

 

 Fux Pál alkotásai megmaradnak a váradiaknak az archívumban.Díszlettervezője volt a Svejk, a derék katona előadásnak,mely 1959 május 23-án volt.






















 

 


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése