Megszépülhet az egykori Széchenyi szálloda

 

Forrás : varad.ro

"Befejezték a Fő utca 13. szám alatti sarki telken levő emeletes ingatlan felújtási munkálatait. Amint a csatolt felvételen is látható, az eklektikus (historizáló) stílusú homlokzat összes stukkódísze megújult, de nem lehet panasz a kiválasztott pasztell színek harmóniájára, akár a vele szemben levő úgyszintén nemrég felújított Stern-házzal összevetve sem. A másik sarki ingatlan, a Moskovits-palota új homlokzati színeit még szoknunk kell…" - írja Péter I. Zoltán a Várad folyóiratban.Teljes cikk : 

"Érdemes röviden felidézni az ízlésesen felújított ingatlan történetét is. Ezen a telken még a 19. században a Bárányka fogadó ódon épülete állt. 1887-ben lebontották, hogy helyébe még ugyanebben az évben felépítsék az arcív képeslapon látható Széchenyi szállodát. Utóbbi földszintjének beosztása a következőképpen alakult: a sarkon kávéház, mellette a Széchenyi (a mai Traian) tér felé sör- és borcsarnok, azon túl két éttermi helyiség. A tér felőli szárnyon az udvarra nyíló kapubejárat két oldalán a bérlő lakása, illetve cselédszobák, mosókonyhák, az udvaron pedig istállók voltak. A Fő utcára néző szárnyban a zárt kapualjtól balra levő hat ablak mögött is a kávéház húzódott, míg a kapualj másik oldalán három üzletet rendeztek be. Az emeleten egy tágas udvari üveges folyosóról 30 vendégszoba nyílt, közöttük lakosztályok is. Az árnyékszékek a folyosó végén voltak, akkor még nem volt vezetékes víz a városban. Fürdőszoba is csak egy volt, szintén a folyosó végén. Később, 1894 után bevezették a vizet, 1905-ben villanyvilágítással cserélték fel a gázvilágítást, 1906-tól csatornázták az épületet. Mindezek a szálloda konfortját növelték.

Az első világháború után a szállodát Regina Maria névre keresztelték, majd 1929-ben a városi tanács átengedte a Casa Nationala kultúregyletnek. Ekkor szobáit részben egybenyitva előadótermekké, társalgókká, etnográfiai jellegű kiállító helyiségekké alakították. 1945 és1955 között a Gojdu Középiskola működött a volt szállodaépületben, ezt követően az emeleten lakásokat alakítottak ki, a földszinten üzletek nyíltak. Ezek igen változatos, és főleg az utóbbi két évtizedben gyakran változó profillal működtek."
Forrás : varad.ro

Pert nyert a Néppárt a városházával szemben

 

"Nagyvárad mintegy 850 utcájának alig 4%-a visel magyar elnevezést, miközben a város negyede mai napig magyar nemzetiségű. Három hazai törvény is (a 2007. évi 282 számú törvény a kisebbségi és regionális nyelvek kartája elfogadásáról szóló, az 1995. évi 33-as számú a kisebbségvédelmi keretegyezmény átvételéről szóló és a román-magyar alapszerződés) lehetővé tenné a városban a történelmi utcanevek kihelyezését, sőt, számos hazai példa is létezik a Szászföld esetében (Beszterce, Szeben, Szászsebes), ahol a történelmi utcaneveket az önkormányzat kihelyeztette.

Ennek ellenére a Nagyváradon több mint 12 éve zajló utcanévküzdelem eddig nem hozott eredményt. Emlékezetes, hogy a korábbi alpolgármester, jelenlegi szenátor, Bíró Rozália, alpolgármester egyenesen tagadta a jogi keret létezését és alternatív megoldással, un. tükörfordítások nevetséges és közösségünket lejárató jegyzékével (pl. str. Lacul Roşu – Piros tó utca, str. Banatului – Bánat utca, str. Gala Galaction – Galaktikus Gála utca stb.), járatta le, illetve, hogy Szabó Ödön jelenlegi képviselő a történelmi utcaneveket sajtótájékozatón horthysta és szélsőséges elnevezéseknek titulálva siklatta félre a magyar nyelvhasználat e fontos ügyét.
Mivel a több tucat beadvány és kérelem sem hozott eredményt, 2016 májusában a néppárt megyei elnöke, váradiak egy jelentős csoportjának jelenlétében, a sajtó nyilvánossága előtt tiltakozásul kihelyezte a polgármesteri hivatal falára a Szent László tér feliratot, majd fölé a hivatalos román elnevezést is. A magyar feliratot a helyi rendőrség perceken belül eltávolította, a román felirat mai napig a helyén maradt, dacára annak, hogy a polgári engedetlenség jegyében arra sem volt kihelyezési engedély. Az eseményen a hatóságok Varga Csaba hegymászót és Csomortányi Istvánt akarták szabálysértési bírságban részesíteni, végül kiegyezetek abban, hogy egyedül utóbbi, mint kezdeményező kap bírságot. Teljesen egyértelmű módon a néppárt bíróságon támadta meg a szabálysértési jegyzőkönyvet és egy év elteltével végre döntés is született a nagyváradi városi bíróságon.
Június 26-i döntésével a bíróság a néppárt megyei elnökének adott igazat és semmisnek minősítette a helyi rendőrség által kirótt bírságot. Az indoklást még nem tették közzé, de fontos helyi győzelem született, mely nem csupán a nyelvhasználat de az állampolgári jogok általános szempontjából is fontos.
A néppárt továbbra is fenntartja azt a javaslatát, miszerint Nagyváradon valamennyi utca esetében ki kell helyezni a történelmi elnevezést, nemhivatalos feliratként, a hivatalosak alá, azoktól eltérő kivitelben, hogy összetévesztésük elkerülhető legyen. Ezzel mintegy 600 utca kaphatná vissza régi nevét, úgy, hogy elkerülhető a helyi lakosok iratainak és igazolványainak cseréje is. A fennmaradó 250 új utca esetében pedig a hivatalos formák lefordítása ad megoldást a teljes magyar nyelvhasználat eléréséhez.
Fontos adalék, hogy hetek óta folynak megbeszélések a város vezetése és a Néppárt helyi vezetői között a közigazgatási törvényben garantált egyéb nyelvhasználati jogaink biztosításáról. Remélhetőleg rövid időn belül megoldódik a magyar nyelvű formanyomtatványok és a magyar ügyfélfogadási pontok kérdése is."

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája 

Forrás : reggeliujsag.ro

Csillagok útján, Nagyváradig – Beszélgetés Kóbor Jánossal

 

Kóbor János 

"A nagyváradi Szent László Napok sztárvendégeként az idén első alkalommal lépett fel a Pece-parti Párizsban a legendás magyar rockegyüttes, az Omega. A banda több mint fél évszázada az egyik legnépszerűbb magyar zenekar. Az együttes frontemberével, Kóbor Jánossal beszélgettünk a váradi várban tartott fellépésük előtt." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.Teljes interjú :

Kis Omega bibliográfia

Az Omega Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar rockegyüttes 1962-ben alakult. A zenekar igazi úttörőnek számít a magyar könnyűzene történetében. 1968-ban elsőként jelent meg önálló albumuk Magyarországon, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek címmel. Az 1969-es 10000 lépésé volt az első kinyitható lemezborító, az album zenei anyagából pedig elkészült az első önálló magyar tévéshow, a Tízezer lépés – Omega Show. Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, és a magyar együttesek közül nekik volt mindeddig a legtöbb eladott lemezük Magyarországon, az 1979-es Gammapolis például 650 ezer példánnyal és külföldön az 1977-es Time Robber 1 millió példánnyal áll a lemezeladási dobogó első helyén. Az Omega volt az első együttes, melyet a Magyar Állami Hangversenyzenekar kísért (az 1973-as Omega 5 című albumon), valamint a magyar együttesek közül az Omegának volt először saját, digitális stúdiója. A bakelitlemezek korszaka után elsőként jelent meg CD-jük a magyar együttesek közül, ez volt 1988-ban a Platina című válogatásalbum, és DVD-je (a 2000-ben kiadott OmegakonceRT Népstadion 1999.). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában és az együttes koncertjein használtak először füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt. A legendás rockegyüttes dalain generációk nőttek fel, az erdélyi magyar közönségnek is évtizedek óta egyik ikonikus kedvence a banda. A zenekar állandó tagjai: Kóbor János, Benkő László, Molnár György, Debreczeni Ferenc. Az Omega magyar nyelven megjelent albumai: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (1968), 10000 lépés (1969), Éjszakai országút (1970), Élő Omega (1972), Omega 5 (1973), Omega 6: Nem tudom a neved (1975), Omega 7: Időrabló (1977), Omega 8: Csillagok útján (1978), Gammapolis (1979), Omega X: Az arc (1981), Omega XI (1982), Omega 12: A Föld árnyékos oldalán (1986), Babylon (1987), Trans and Dance (1995), Omega XV: Egy életre szól (1998), Égi jel: Omega (2006).
A rendszerváltozás előtt, a hetvenes években koncerteztek ugyan Bukarestben, de az 1989-es forradalom előtt nem engedték nekik, hogy Erdélyben, azaz magyarok lakta területen is fellépjenek. Nagyváradon idén, a Szent László napok rendezvénysorozat alkalmából játszott először az Omega.

Kóbor János és Benkő László a Reggeli Újság riporterével Nagyváradon

Sztár, sztárallűrök nélkül

Ebből az alkalomból készítettünk interjút a legendás zenekar nem kevésbé legendás frontemberével, Kóbor Jánossal. Az olvasó remélhetőleg megbocsátja, hogy régi ismeretségünk okán tegeződünk az alábbi beszélgetésben.
Kóbor Jánosról, vagy ahogy mindenki ismeri, Meckyről el lehet mondani, hogy az a legendás zenei alak ma már, akiből szerencsére hiányzik minden nyegle sztárallűr, pózolás. Jellegzetes alakja, a ma már ezüstbe deresedett szőke lobonc, a színpadi örökmozgó frontember figurája generációk során vált ismertté, népszerűvé, milliók kedvencévé. Egy kultikus rockegyüttes legendás énekese, aki hol fantasztikus űrbéli látomásként, Gammapolis varázslatából szállt alá a színpadra, hol dübörgő rockzene ritmusából varázsolt elő társaival dallamokat, rockvíziókat, valami nagyon erős és nagyon tiszta zene-mágiát, ami bár folyton változott, ám új és új alakokat öltve valahogy mégis megmaradt annak, ami: Omega produkciónak.
– Az újságíró eléggé bajban van, ha veled kell interjút készítsen és nem akar közhelyes lenni, hiszen karriered során több ezer interjút adtál már s valószínűleg rengeteg sablonkérdésre válaszoltál. Van olyan újságírói kérdés, amit kimondottan utálsz?
– Nincs. Komolyan mondom, hogy nincs. Akárhányszor tesznek is fel egy kérdést, ugyanúgy úgysem lehet arra válaszolni.
– Akkor kezdjük azzal, hogy itt vagytok Nagyváradon. Mennyire ismeritek a várost?
–Az elmúlt évek alatt, bár többször koncerteztünk Erdélyben, valahogy mindig úgy alakult, hogy Nagyvárad kimaradt. Többször átmentünk Váradon, néhányszor jártam is a belvárosban. Mindig az jut eszembe erről a városról, hogy vajon megvan-e még itt a holnaposok szelleme? Mi maradt meg abból a művészetből, lelkiségből, amit a holnaposok jelentettek, ami igaziból szellemi védjegye ennek a városnak? Megmaradt vajon belőle valami ma is, vagy sikerült elpusztítani?

Az Omega, amikor a zenekar megalakult

Gammapolis, amikor a rock szabaddá tesz

– Visszatekintve az Omega karrierjére, szembeszökő, hogy ez a rockegyüttes valahogy mindig elrugaszkodott a földtől… Itt van például ez a sci-fi hatású Gammapolis korszak, a Csillagok útján album. Hogyan született meg ez a fantasztikus színpadi látvánnyal kialakított stílus?
– Egyszerű ez. Egy ilyen Gammapolis-os közegben, ebben a színpadképben, látványelemekkel valahogy sérthetetlenek lettünk. Ne feledd, annak idején nálunk, Magyarországon, a Kádár korszakban is erősen működött a kulturális cenzúra. A dalszövegekre pedig nagyon figyeltek annak a korszaknak a cenzorai. Viszont a Gammapolis közeg szabadságot adott nekünk is, és a közönségünknek is. Nem lehetett semmilyen politikai cenzúrával beleszólni se a dalszövegeinkbe, se a zenénkbe.
– Tehát a Gammapolis egy cenzúramentes övezet maradhatott? Egy szabad rockbolygó?
– Igen. Amúgy én világéletemben megpróbáltam kimaradni a politikai harcokból. Megtalálni az utat, amikor nem kell beleszólni, belefolyni a politikai kavarásokba, amikor a zenélés egy olyan, nevezzük így, arany középutat ad, hogy egyszerűen nem érdekel a politika. Tudomásul kell venni a politikát, de nem szabad engedni, hogy belefollyon abba, amit csinálunk. A zene, a zenélés szent.
– Pedig az Omega szövegekbe nagyon sokan, főleg itt Erdélyben, igen sok mindent, egyfajta szabadságvágyó jelképrendszert is beleértettek. Teljesen másként fogta fel egy erdélyi magyar „omegás” a szövegeiteket, mint egy magyarországi vagy nyugat-európai zenekedvelő.
– Igen. De akárhogy is, ne felejtsük, hogy itt, Erdélyben a Ceauşescu korszak azért keményebben szorított benneteket, mint minket Magyarországon Kádárék kormánya. Természetes tehát, hogy a szövegeink is más áthallásokat kaptak egy olyan közegben, ahol a szabadság fogalma, vágya például egészen más volt, más kellett legyen. Az, hogy például a Fekete pillangó című dal refrénje, hogy „menekülj, amíg nem késő” teljesen másként hangzott a nyolcvanas években Erdélyben, ahonnan a magyarok menekültek el, tökéletesen érthető. Tisztában voltunk mindig azzal, hogy a szövegeinknek megvan a maga „többféle” jelentése, azonban ezt szerencsére mindig úgy tudtuk előadni, hogy a hatalom egyszerűen nem köthetett belénk. Ez persze annak is köszönhető elsősorban, hogy zseniális dalszövegírókkal dolgoztunk mindig, mint például többek között Adamis Anna, Sülyi Péter, Várszegi Gábor. De én mindig érzelmileg közelítettem meg a dalokat. Az érzelem legyen benne. A szerelem. Lehet, hogy egy erdélyi embernek a „menekülj, amíg nem késő” a politikai elnyomás előli menekülést jelentette, de én ezt elsősorban az érzelmi síkon fogtam, hogy menekülj, menekülj attól a fekete pillangótól, amíg nem késő, hiszen az Isten mentsen meg érzelmileg egy ilyen fekete pillangótól!

Hangol már a zenekar…

Rock-zsoltárok templomfalak között

– A Gammapolis fantáziaképei után azonban furcsa váltás jött, amikor az Omega bevitte a zenéjét szó szerint a templomokba. Célzok itt az utóbbi években előadott templomi koncertjeitekre. Hogyan jut el egy rockzenekar a templomi előadásig?
– Valójában úgy történt, hogy rájöttem, ha a zene szent, márpedig az, akkor legjobb helyen szentnek tartott helyeken, azaz templomban van a helye. Így született meg a rock-oratóriumok ötlete. Semmilyen vallásos szándékosság nem volt ebben. Bementem egyszer a templomba és eszembe jutott, milyen csodálatosan hangzana itt ez a fajta zene. Persze tudom, vannak, akik talán megbotránkoznak ettől, de szerencsére a rock oratóriumokat maguk az egyházi emberek is üdvözölték. Semmi szentségtörő nincs ebben. Semmivel nem lehet jobban megérinteni, megfogni az ember lelkét, mint zenével, a zene végül is egyfajta ima, tehát igenis helye van a templomokban.
– Lehet, ennek a zenei hitvallásnak is köszönhető, hogy moszkvai fellépésetek után magas orosz ortodox egyházi kitüntetést kaptál? Mi is volt ez az érdemrend, amit, lássunk be, eddig nem osztogattak rockegyütteseknek?

Kóbor János egyedüli rockzenészként kapott magas rangú állami kitüntetést Moszkvában

– Én a Nagykereszt Érdemrendet vehettem át, az Omega együttes többi tagja pedig a Mihail Alekszandrovics Romanov Nagyherceg Emlékérmet.
– Ezek szerint komoly rajongótáborotok van Oroszországban is?
– Igen, ez vitathatatlan. Valahogy úgy alakult, hogy mi, a kelet-európai rockbanda, egyfajta kuriózum voltunk mindig mind a nyugatiak, mind a keletiek, így az oroszok számára is. Úgy nem értették, kik ezek, milyen zenekar ez onnan Kelet-Európából?
– Több mint fél évszázados zenei pályafutás után nagyon sokan ismernek benneteket, tudják, mi az az Omega. De ha tegyük fel én most egy teljesen idegen lennék, akár egy ufó, persze nem a Gammapolisról, és megkérdeznélek arról, hogy mi is ez az Omega, mit válaszolnál?
– Nehéz kérdés…de akkor azt felelném, az Omega az, amikor a hatvanas években pár lelkes, fiatal zenekedvelő ember elindult egy úton és azóta is megy ezen. Mind lediplomáztunk, mehettünk volna civil polgári pályára is, azonban nem is volt kérdés, hogy nem térünk le a rockzenélés útjáról. Elindultunk és mentünk, és azóta is jövünk, jövünk ezen az úton… Így érkeztünk el most ide, Nagyváradra is, Szent László városába…"
Forrás : reggeliujsag.ro

Rocklegendák a váradi várban

 

"Az idei Szent László Napok utolsó, vasárnap esti koncertjét Zatykó Gyula főszervező mellett Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője konferálta fel. A miniszter bejelentette: Magyarország kormánya kétmilliárd forinttal támogatja római katolikus püspöki palota, vagyis a barokk palota felújítását. Bár újdonságként számoltak be a hírről, erről már közel két hete cikkezett a Bihar megyei sajtó." - írja Vincze Nagy Anikó a Reggeli Újságban. Teljes cikk : 

"Méltó befejezése volt az idei Szent László Napoknak az 55 éves Omega együttes koncertje, amelyre mintegy nyolcezren látogattak ki. A publikum egyebek mellett olyan közismert dalokat hallhatott, mint a Léna, az Égi jel, a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. A legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig mindenki együtt dúdolta a dalokat a legendás formációval.

Este kilenc óra után működ borította be a színpadot, a kivetítőkön Omega-felvételeket kezdtek pörögni, majd megérkeztek fényárban úszó színpadra az együttes zenész tagjai, majd előbukkant Kóbor János énekes-frontember is, akit hatalmas ovációval fogadtak a nézők.

A rock szerelmeseit az sem ijesztette meg, hogy a koncert ideje alatt végig viharjósló felhők gyülekeztek a város felett. A koncertről elmondható, hogy nagyszabású és minőségi előadás volt."
Forrás : reggeliujsag.ro

Évet értékelt a nagyváradi polgármester

Ilie Bolojan polgármester és Florin Birta alpolgármester a pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón. A szerző felvétele 

"Az új váradi helyi tanács és városvezetés beiktatásának egy éves évfordulóján összegezte az önkormányzat elmúlt évi tevékenységét Ilie Bolojan polgármester és Florin Birta alpolgármester. Nagy hangsúlyt fektettek a jövőbeni tervek ismertetésére. " - írja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"A nagyváradi városházán tartott pénteki sajtótájékoztatóját Ilie Bolojan polgármester a város pénzügyi-gazdasági helyzetének ismertetésével kezdte. Kifejtette, hogy az önkormányzat 41,75 százalékot inkasszál minden Nagyváradon kiadott fizetés jövedelemadójából, és az innen befolyó összeg folyamatosan növekszik: tavaly például tíz százalékkal magasabb volt ez az összeg az eggyel korábbi évhez képest, és az idei évi bevételek is hasonló tendenciát mutatnak. A város jó pénzügyi helyzetének mutatója a város eladósodottsága is, ami a tavaly a költségvetés ötven százalékát tette ki, az idén viszont már csak tizenhét százalék ez az arány. Ez a hatalmas csökkenés annak tudható be, hogy tavaly nagyobb kölcsönt vett fel a város a nemzetközi finanszírozású projektek kivitelezéseinek a kifizetésére, és miután ezeket az összegeket megkapta a finanszírozóktól, vissza tudta fizetni a hitelt. A városnak 2016 végén 79 millió euró tartozása volt, és van egy 2,1 millió eurós fel nem használt hitele a gyorsforgalmi út befejezésének a finanszírozására.
Konkrétumok
A konkrét megvalósítások sorában elsőként említette a polgármester azt, hogy az elmúlt év végén a Szállításügyi Minisztériummal együttműködve a város elérte azt, hogy a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő út, sőt maga az autópálya is benne legyen az ország szállításügyi mestertervében, tehát legyen rá finanszírozás. Ha minden a tervek szerint halad, jövőre már el is kezdődhet az összekötő út munkálata. Az intermodális terminál megvalósíthatósági terve is elkészült, az európai finanszírozású projekt összköltségvetése 33 millió euró, és két év alatt készülhet el. Bolojan bejelentette: egy Bukarest-Nagyvárad charterjárat beindításának a támogatását tervezik, ez a járat hétvégéken közlekedne a főváros és Nagyvárad között.

Utak

A polgármester beszámolt a Nagyvárad és a környező települések között építendő utakról. Tudatta, hogy a Biharpüspökit elkerülő út esetében a közbeszerzési eljárás folyamatban van, augusztus végén, szeptember elején kijelölhetik a kivitelezőt, és ezen az őszön megkezdődik ott munka, első fázisban a helyi költségvetésből, de ha sikerül találni rá finanszírozást, akkor megpályázzák a támogatást. A Nagyvárad-Hegyalja és Nagyvárad-Fugyivásárhely, valamint a Nagyvárad-Hegyközpályi összekötő utak megvalósíthatósági tervei elkészültek, ezeket is a helyi költségvetésből kezdik el építeni. A Nagyváradot Félixfürdővel összekötő új út megvalósítása késedelmet szenvedett, mert a szentmártoni önkormányzat megváltoztatta politikáját, noha a váradi polgármesteri hivatal jogerősen pert nyert az útépítés miatt érintett panziótulajdonosokkal szemben. A Nagyvárad és Szentandrás közötti megyei utat átvette a megyétől a város, ezt a szakaszt négysávosra bővítik, és egy új utat is építenek a két település között a Cazaban utca környékén.

Városi közlekedés

A városi közlekedés vonatkozásában Ilie Bolojan elmondta, hogy a villamossín-hálózat bővítésére kiírt versenytárgyalásra egyetlen ajánlat érkezett, méghozzá egy aradi konzorciumé, ezt most bírálják el. Ha nem lesz megfelelő a pályázat, akkor új licitációt ír ki a város. A Strand sétányt a Széchenyi térrel (Traian park) összekötő aluljáró megvalósíthatósági terve készül, a Baross (Dacia) híd szélesítésére vonatkozó szakértői vizsgálat is folyamatban van, elkészült az elő-megvalósíthatósági terv a nagy piac és a Baross híd közötti aluljáróra vonatkozóan. A Voinţa sporttelepre tervezett parkolóház építésére nem adta meg a jóváhagyást a megyei kulturális igazgatóság, az országos igazgatósághoz utalta át a tervet.

Kompetitív város

Az önkormányzat várja a 2. számú hőerőmű lebontását, ahol a terület tulajdonosa egy ipari parkot fog létesíteni, jelentette be Bolojan, aki a továbbiakban elmondta, hogy a Ceyrat lakónegyedben egy tömbház már majdnem elkészült, a következő év végére teljesen felépülhet az ottani lakópark. Fontos terv az inasiskola megvalósítása a Traian Vuia szakkollégiumban. „Minden erőnkkel dolgozunk a fűtéshálózat cseréjén, jövő héten hívjuk le az első hatmillió eurót az eddig már elvégzett munkálatokra, és jövőre elkezdődik a fűtéshálózat felújítási munkálatainak harmadik szakasza” – fogalmazott Bolojan.

Zöldövezet

Évente két hektárnyi új zöldövezet kialakítását tűzték ki célul, minden városrészben, folytatta Bolojan. Elkezdődött a Sebes-Körös partjának rehabilitálása, újabb vendéglátóipari egységek létesülnek a Körös parton, az egyik a zsinagóga mellett működik majd. A múzeumok tekintetében Bolojan elmondta, hogy a Darvas–LaRoche házat uniós forrásokból újítják fel, a Városháza utcai kis zsinagógából is múzeum lesz. Jelenleg folynak a tárgyalások a Körösvidéki Múzeummal és a megyei tanáccsal arról, hogy ők biztosítsák a kiállítási tárgyakat, a város pedig felújítja az épületet; a szabadkőművesség múzeumának a terve is halad előre. Az ötezer férőhelyes sportcsarnok megépítésére három ajánlat érkezett, legvalószínűbb, hogy jövő tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok ott, addig az ócskapiacot elköltöztetik onnan. A Transilvania mozi épületének a felújítása folyamatban van, és az év végéig elkészül, ott próbaterem és stúdiószínház fog működni.

Kiegészítések

Florin Birta alpolgármester kiegészítette az elhangzottakat azzal, hogy a régi városrészben 2016-ban még 53 aszfaltozatlan utca volt, és mostanáig mintegy huszat tudtak ezek közül leaszfaltozni, tehát 2020-ig mindegyik utcát leaszfaltozzák a régi városrészben. Van huszonhét főbb utca a dombokon, jövőre elkezdődik a munka ezeken az utcákon is. Folytatódik a tömbházak hőszigetelésének a felújítása, jelenleg 48 tömbház műszaki-gazdasági tervét aktualizálták, tehát ezeknek a felújítása várható. A tervek között szerepel évente kétezer új parkolóhely létesítése a tömbháznegyedekben, 2016-ban 2292 parkolóhelyet alakítottak ki, amihez hozzáadódik a rogériuszi piac melletti parkoló. Hamarosan elkezdődik a Thurzó Sándor utcán egy szelektív hulladéktároló építése.

Rekord rekord után – csúcsdöntéssel zárult az 5. Szent László Napok

 

Fotó : Molnár Ferenc.Forrás :szentlaszlonapok.ro 

Nagyon sikeres volt a Szent László Napok 2017-ben.Talán ezzel lehet összegezni ezt a kiemelkedő eseményt.A szervezők ismét kitettek magukért.Lehet dicsérni őket,mert megérdemlik.Kb. 60.000-n voltak összesen az eseményeken.Sikeres volt a Demjén koncert,az Omega koncertről nem is beszélve.Miért emelem ki ezt a statisztikai adatot?Mert Nagyváradon 2011-ben több mint 45.000 magyar él.Jelzem,hogy sok magyar nem volt egyetlen eseményen sem,mert nem tudtak,vagy egyszerűen más fontosabb programjuk volt mint a Szent László Napok eseményei.Az Omega koncerten voltunk annyian,mint a Bihar FC meccsein az 1980-as években.Az összes korosztály volt képviselve a fantasztikus koncerten.Ez a pár nap mutatja,hogy igény van hasonló eseményekre a nagyváradi magyarok soraiban.Csak ki kell őket mozdítani igényes programokkal.Alig múlt a Festum Varadinum,jött a Szent László Napok.Lehetne több is,de inkább örvendjünk most,mert az Omega koncertet sokáig nem fogják elfelejteni a váradiak.Sokat veszítettek azok,akik nem voltak a koncerten.Ez személyes vélemény. Olvassa a Szent László Napok cikkét '

"Nem sokáig tartotta a látogatottsági rekordot az 5. Szent László napok szombat estéje, ezt már a vasárnap este megdöntötte: 18–20 ezren látogattak ki az Omega koncertjére a nagyváradi várba, így a június 19–25. között lezajlott kulturális fesztivál látogatóinak száma meghaladta a 60 ezret.
Az egykor Váradon megalapított Metropol-Group igazi nosztalgiautazáson kalauzolta végig vasárnap esti koncertjével a nagyérdeműt, Orbán András, Szász Ferenc, Dobos József, Trendler József és Virányi Attila sok-sok rég hallott dallamot szólaltatott meg a várfalak között.
Közben egyre gyűlt a tömeg a nagyszínpad előtt és a sörsátraknál, és várták az immár 55 éve várt Omega-koncertet – a méltán népszerű zenekar ugyanis még soha nem járt a Körös-parti városban.
Amíg a közönség a látványelemek élvezetét lehetővé tevő sötétedésre várt, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője szólt az egybegyűltekhez, és zárta le egyúttal az idei fesztivált.

„Az utat Várad felé meg kell találni”
Balog Zoltán azt Szent László-legendát idézte, miszerint a lovagkirály koporsója elindult Várad felé, a szent királyunk ugyanis azt szerette volna, ha az általa alapított várban helyezik örök nyugalomra. „Ez a történet nekünk azt üzeni, hogy az utat Várad felé meg kell találni, és az nagyszerű dolog, hogy a váradiak a világ minden részéből hazajönnek a Szent László Napokra. Akik Várad felé megtalálják az utat, találják meg egymás felé is. Mi magyarok, találjuk meg az egymás felé vezető utat, és ebben segít nekünk az Omega” – fogalmazta meg a tárcavezető. Ebben a városban az alfa az Szent László – tette hozzá, bejelentve egyúttal az egybegyűlteknek, hogy a magyar kormány Szent László örökségét, a váradi római katolikus püspöki palotának a rendbehozatalát, a magyar örökség megerősítését 2 milliárd forinttal támogatja. „Mert ami a miénk, arra vigyázni kell, azt nem szabad kiengedni a kezünkből, és ebben szeretném, ha szövetségesek lennénk” – fogalmazott.

Viszlát jövőre, ugyanitt
Zatykó Gyula főszervező megköszönte Balog Zoltánnal, hogy együtt ünnepel a váradi közönséggel. „Tulajdonképpen ezt az egy hetet, azon belül az utolsó három napot egy tízfős csapat és negyven önkéntes hozta létre. Sokat dolgoztunk, de látva ezt a gyönyörű tömeget, az mondom, megérte. És jövőre megint nekifogunk, és megint meg fogjuk szervezni. 120 program volt ezen a héten – ez nem jöhetett volna létre, ha nem kaptuk volna meg a támogatásokat. Intézmények támogattak, a magyar kormány elsősorban, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap. A Partiumi Keresztény Egyetem hathatós segítségére is számíthattunk. A nagyváradi városháza és a debreceni városháza is támogatott. Köszönöm szépen nekik” – fejtette ki Zatykó Gyula. Ugyanígy köszönetet mondott a társszervezőknek, partnerszervezeteknek, a vár vezetőségének, az önkénteseknek, valamint a szervezői csapatnak.
„Még két köszönésem van. Az egyik az égieknek, hogy velünk tartottak. A másik az Önök, ti vagytok. Kulturáltan tudunk szórakozni. Nem láttam részeg embert, kevés szemét volt. Azt hiszem, hogy kivívtuk a városháza és a város becsületét. Köszönöm szépen!” – zárta rövid felszólalását a kulturális fesztivál főszervezője.

Fergeteges Omega-koncert zárta a Szent László Napokat
Ezt követően pedig fel is csendültek az első akkordok: látványos lézershow és sodró lendületű rockzene tudatta a nagyváradi várba kilátogatókkal, hogy elérkezett az 5. Szent László Napok leginkább várt pillanata, egyben záró momentuma: fennállása óta először lépett fel a Partium fővárosában a legendás Omega együttes.
Kóbor János, Benkő László és csapatuk pedig frenetikus koncerttel hálálták meg az 55 éves várakozást: a zenekar legnagyobb slágereit gyűjtötték csokorba, és a kétórás buli első pillanattól az utolsóig fenntartották a forró hangulatot. Ennek köszönhetően a közönség soraiban idősebbek és fiatalok is teli torokból énekelték együtt Kóbor Jánossal a Gyöngyhajú lányt vagy a Lénát.
Szent László király pedig ezúttal is vigyázott váradi népére: bár a koncert kezdetére baljós, sötét felhők kezdtek gyülekezni, és az est leszálltával a távolban villámok „kontráztak” az Omega-koncert lézershow-jához, a vihar és a zápor elkerülte a várat, így a 18–20 ezer fős közönség zavartalanul élvezhette ki a történelmi koncert minden pillanatát."

Így fejezi be a cikket :
Köszönjük!
Viszlát jövőre!

Forrás : szentlaszlonapok.ro

Mennyibe kerül a Kálvária?

 

"Még nem tudni pontosan, hogy mennyibe fognak kerülni a nagyváradi Kálvária (Gomba) dombon folytatott munkálatok: elképzelhető, hogy az egyik cölöpsort nem kell megépíteni." - írja  Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Ilie Bolojan és Florin Birta, Nagyvárad polgármestere és alpolgármestere tartottak az önkormányzat elmúlt egy évét összegző sajtótájékoztatót pénteken. Itt a Kálvária (Gomba) domb felújítására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Ilie Bolojan elmondta, hogy a felújítás megvalósíthatósági terve két dombmegerősítő cölöpsor építését javasolja, de ez nem jelenti azt, hogy mindkét cölöpsort meg is építik. Még nem lehet tudni, mit is kell megépíteni, tehát a pontos költségek sem ismertek, így a város a lehetséges kivitelezési költség maximumát, vagyis 2,2 millió lejt irányzott elő erre a munkálatra a legutóbbi költségvetés-módosításkor, azért, hogy később ne kelljen újabb költségvetés-módosítást és újabb közbeszerzési eljárást eszközölni. Ha nem kell megépíteni a második cölöpsort, akkor mintegy 25–30 százalékkal is csökkenhet a költség, mondta Bolojan. A dombmegerősítés után egy megvalósíthatósági terv fog készülni az eredeti állapot visszaállításáról, ekkor már pontosan fogják tudni a költségeket, ezt követően két lehetőség áll fenn: vagy elvégzik ezt a munkálatot azok, akik vétkesek abban, hogy leomlott a domboldal, vagy pedig a város végzi el a munkát, a pénzt pedig behajtja a vétkeseken. Bolojan elmondta, hogy egyezkedések lesznek mind a tervezővel, mind a kivitelezővel, és mint mondta, lehet, hogy sikerül megegyezni, de az is lehet, hogy per lesz az ügy vége." 

Forrás : erdon.ro

Munkálatok a városközpontban

 

"Ősszel elkezdik a Zöldfa utca átalakítási munkálatait, és készül a Nagysándor József (Aurel Lazăr) utca sétálóutcává való átalakításának a megvalósíthatósági terve is, tudatta Ilie Bolojan nagyváradi polgármester pénteki sajtótájékoztatóján." - írja a Bihari Napló.Teljes cikk : 

"Felújítják az Eminescu főgimnáziumot, továbbá a város megpróbál együttműködni a megyei tanáccsal a pénzügyi palota felújítása érdekében. Bolojan elmondta, hogy hivatalos átiratot küldtek a megyei tanácsnak, melyben az áll, hogy a város kész átvenni az épületet azért, hogy felújíttassa.

Gyűléstermek felújítása
Szombat óta érvényben van az a rendelet, miszerint hétvégenként nem lehet járművel behajtani a Szent László térre. Felújítják a városháza homlokzatát és az első emeleti gyűléstermeket. Jövőre kezdődik el a munkálat: a városháza kis gyűléstermében múzeumot alakítanak ki, a nagytermet is felújítják, mely amfiteátrum formát kap majd, a mellette lévő irodákat lebontják, és egy másik termet alakítanak ki a helyükön, így a városházáznak a főbejárat felőli része kizárólag turisták számára látogatható épületrész lesz, ahova belépőjegy ellenében lehet majd belépni, míg a városháza munkatársai, illetve az ügyeiket intézni kívánó polgárok az oldalbejáratokon mehetnek majd be a városházára. A tanácsüléseket és az esketéseket azért az átalakítás után is a városháza nagytermében bonyolítják majd le.

A városnak a Pece és a Rulikowski temető közötti része egyetemi kampusz lesz, és az elkövetkező nyolc évben itt kap helyet az összes egyetemi létesítmény. A megyei tanáccsal és a Nagyváradi Egyetemmel együttműködésen évente mintegy 1,5 millió eurót különítenek el erre a célra, és jövőre már el is kezdődhet az első épület építése, jegyezte meg Bolojan."
Forrás : erdon.ro

Szent László az alfa, az Omega az omega

  Fotó: Szilágyi Zoltán 

"Az Omega együttes emlékezetes koncertjével zárult az V. Szent László Napok vasárnap este a nagyváradi várban. Ugyanaznap délután a Metropol együttes is remek koncertet adott." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Vasárnap kora este lépett színpadra Nagyvárad leghíresebb rockegyüttese, a Metropol Group, amely a Szász Ferenc, Orbán András, Dobos József, Trendler József és Virányi Attila felállásban játszotta az együttes ismert, jó slágereit, mint amilyen a Rum blues, Az otthon melege, a Lépteim nem számolom, vagy a banda himnuszává nemesedő, utolsóként előadott Égig érhetne az ének című dal. Az együttes jövőre lesz ötven éves, ez a koncert méltó felvezetése volt ennek az elkövetkező jubileumnak.

Alfa és Omega

Ahogy közeledett az este kilenc óra, úgy lett egyre több ember a várudvaron, a színpad előtti első sorokban a fanatikus Omega rajongók foglalták el a stratégiai pontokat. Mivel ez volt az utolsó eseménye az idei Szent László Napoknak, ezért a koncert kezdete előtt Zatykó Gyula, a fesztivál főszervezője szólt a színpadról a közönséghez, megköszönve a különböző intézményeknek az anyagi támogatást, a szervező csapat munkáját, illetve megköszönve az égieknek a jó időjárást, a közönségnek pedig azt, hogy kulturáltan szórakoztak. Zatykó Gyula kiemelte, hogy a Szent László Napok egy hete alatt alig lehetett ittas embert látni, és a tisztaságra is vigyáztak a kilátogatók. „Megmutattuk, hogy kulturáltan tudunk szórakozni, ezzel kivívtuk a városháza és a város becsületét” – fogalmazott. A koncert előtt szólt a színpadról a közönséghez Balog Zoltán, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának a minisztere is, aki azt a Szent László legendát idézte fel, melyben a szent király koporsóját szállító szekér lovak és hajtók nélkül elindult Várad felé: „Ez a régi történet azt mondja nekünk, hogy az utat Várad felé meg kell találni, és az egy nagyszerű dolog, hogy a váradiak a világ minden végéről, ha Szent László Napok vannak, akkor hazajönnek. Azt kívánom, hogy akik Várad felé megtalálják az utat, azok találják meg egymás felé is az utat, és mi magyarok is találjuk meg az egymás felé vezető utat. És ebben segít nekünk az Omega a dalaikkal, a zenéjükkel, a szívükkel. Az alfa Szent László, az omega, az meg az Omega”.

A koncert

A várakozást még jobban felcsigázó hangulatzene hangjaira egyenként vonultak a színpadra az Omega tagjai, Debreceni Ferenc dobos, Szöllösy Kati, alias Katy Zee basszusgitáros, valamint a gitárosok, Molnár György és Szekeres Tamás. Benkő László szintetizátoros karmesteri pálcával a kezében lépett színpadra, rövid vezénylő mozdulatokat tett, majd odaállt szintetizátora mögé, oda, ahol igazán elemében érzi magát. Végül pedig Kóbor János frontember fiatal sztárokat megszégyenítő energiával robbant be a színpadra, és máris belekezdett a banda az első dalba, az Életfogytig rock and roll-ba, majd egy újabb lendületes sláger, a Babylon következett. Ahogy azt Kóbor János hónapokkal ezelőtt szerkesztőségünknek adott interjújában megígérte, a vasárnap esti koncert egy best of műsor volt, amelyben egymás után sorjáztak az olyan, generációk által kedvelt és az együttessel vasárnap este együtt énekelt slágerek, mint a Ne legyen, a Tízezer lépés, az Egy életre szól, a Fekete pillangó vagy a Hajnali óceán. Kifejezetten jó volt látni azt, hogy az együttes ötvenöt évnyi karrierrel a háta mögött nemcsak a rajongók szeretetére, és a többi érdeklődő nosztalgia utáni vágyára akart támaszkodni, és a már megszerzett dicsőség babérjain üldögélve eladni a produkciót, hanem egy igazi rockegyütteshez méltóan fiatalos energiával, lendülettel és precizitással játszott, és a zenei produkciót lézerfényekkel megspékelt látványelemekkel egészítette ki, arra törekedett tehát, hogy a váradi közönség, amely annyi időt várt rá, egy valóban emlékezetes Omega koncertélményben részesüljön. Az is az együttes kimagasló profizmusának a jele, hogy mennyire egységes zenekart alkotnak az Omega eredeti tagjai a fiatalabb zenésztársakkal, jelesül Katy Zee basszusgitárossal és Szekeres Tamás gitárossal. Ebbe a szerves egészbe a háttérénekesek is tökéletesen beilleszkedtek, ott, annyit és olyan erővel támogatták meg az énekszólamot, amikor és amennyire kellett. A színpad közelében állók testközelből, a hátrébb állók pedig a kivetítőkről láthatták azt, hogy Kóbor János mennyire jól érzi magát a színpadon, a frontember azt a benyomást keltette, hogy ő is nagyon lelkes amiatt, hogy végre Nagyváradon énekelhet, azoknak a szimpátiáját is kivívva ezáltal, akik nem rajongók, hanem csupán a kíváncsiság vitte ki őket vasárnap este a váradi várba. Az Omega koncertjét három ráadásszámmal zárta, ezek közül első a Léna című örökzöld volt, majd a világon leginkább ismert Omega sláger, a Gyöngyhajú lány következett, végezetül pedig a Petróleum lámpa zúgott Kóbor János és több ezer ember torkából."
Forrás : erdon.ro

Kényelmetlen román történelmi adatok

Olvastam kényelmetlen román történelmi adatokról,melyeket a román történészek nem szeretnek idézni.Lehet gratulálni a szerzőnek a bátorságáért.Magyar nyelvre nem tudom lefordítani,mert magyar iskolában tanultam ...

"1564- Forrai Miklós, nobil din Hoparta jud Alba finanteaza pe bani proprii brosura “Talcul Evanghelior” .
Ioan Sigismund Zápolya  (1559-1571) Rege al Ungariei si primul Principe al Transilvaniei  a introdus lb  romana in Biserica Ortodoxa din Ardeal in locul celei slave contrbuind indirect la dezvoltarea culturii romane.
1568 –Dieta de la Turda  , anul proclamării Edictului libertății conștiinței și a religiei la dieta de la Turda (6–13 ianuarie 1568). Pentru întâia oară în lume s-a proclamat aici, în Transilvania o lege a libertății și a toleranței în religie, potrivit căreia oricine are dreptul de a urma credința corespunzătoare convingerii sale. Mulțumită acestei decizii, Transilvania a devenit tărâmul libertății confesiunilor, oferind adăpost acelor refugiați, care erau acuzați de erezie în statele mai puțin tolerante. De atunci propagarea și exercitarea toleranței joacă un rol semnificativ în viața unitarienilor. Acest lucru, din punct de vedere al istoriei bisericii, înseamnă că trecutul nu ne este pătat de violență, sânge sau opresiunea altor confesii.
1570 Cluj Napoca , la tipografia lui Heltai Gáspár- carturar sas este tiparita  PRIMA CARTE IN LB  ROMANA CU LITERE LATINE –Psalmii lui David in traducerea lui  Szegedi György .
1582- (Paliia dela Orastie) mitropolitul Tordási Mihály da dispozitio predicatorilor din Lugoj si Caransebes sa traduca Vechiul Testament in lb romana iar conducatorul Cetatii Deva  Geszti Ferenc sprijina financiar impreuna cu Principele  Bethlen Gábor (1613-1629) , infiintarea la Alba Iulia  unei tipografii cu litere chirilice pt romanii din Transilvania si a urgentat traducerea Noului Testament. Pana la  1875- romanii vor folosi alfabetul chirilic...
1640  I. Rákóczi György Principe al Transilvaniei  (1630-1648) la sugestia pastorului  Geleji-Katona István , pe banii inspectorului de culte Csulay György se tipareste catehismul calvin in lb romana.
Lórántffy Zsuzsanna sotia principelui I. Rákóczi György , la FAGARAS  infiinteaza o scoala teologica pt romaniin LB ROMANA.
  In 1648 apare -Biblia Rákóczi , NOUL TESTAMENT in lb romana,tiparita la Alba Iulia pe cheltuiala Principelui. Prima Biblie in lb romana din Bucuresti apare peste 40 ani la 1698 .
 1658-ban turcii distrug tipografia de la Alba Iulia.
Apafi Mihály (1661-1690) ultimul principe transilvanean  repune in functiune tipografia.si in perioada  1685-89-se tiparesc din nou publicatii in lb romana.
1699 –apare primul manual pt copii in lb romana (Bucovna ce are în sine deprinderea învataturii copiilor la carte).
 1918- 2.8 milioane de romani traiesc in Imperiul Austro Ungar  si au 2043 de scoli .
In Regatul Romaniei cu o populatie de 7 mil. Nr scolilor era sub cea din Imperiu.
Ponderea ştiutorilor de carte era următoarea: vechiul regat – 39,3% (recensământul din 1912), Bucovina – 45,2% (în "
Forrás : necenzuratmm.ro

A jó szándékot értékelni kell - interjú Kupán Árpád tanár úrral

 

Kupán Árpád tanár úr.Forrás : reggeliujsag.ro 

"Kupán Árpád nevét egész Nagyvárad ismeri, és sokaknak volt lehetősége kezet rázni és elbeszélgetni vele, vagy meghallgatni egy-egy előadását, melyeknek nagy részét idén a nagyváradi vár termeiben tartotta. Egy kiállítás alkalmával találkoztunk, és örömmel bólintott rá, hogy a következő alkalommal felel a kérdéseimre. A kérdéseim aztán megfogyatkoztak, ahogy magától mesélni kezdett, amikor egy héttel később, a napfényes, de lassan télbe forduló délután felkerestem az otthonában, és helyet foglaltunk nappalijában." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.Biztosan sok váradit érdekli a tanár úrral készített interjú.Íme : 

"A 2009-ben Magyar Kultúráért-díjjal kitüntetett Kupán Árpád történész-levéltáros, közíró 1938. január 1-jén született a Szatmár megyei Dobrán, és 1958-ban szerzett történelemtanári diplomát Kolozsváron. Ezt követően Zetelakán, Kárászteleken és Mezőtelegden dolgozott tanárként, de tanári és kutatói pályafutása egyaránt tekervényes ösvényeken indult, és ahogy maga fogalmazott a tanulmányi éveket követő időszakról: az egyetem elvégzése után kezdődött a kálváriája.

A rendkívüli szakmai alázatról tanúságot tevő történész széles mosollyal kezd mesélni.

Nagyon jó tanári és diákközösség volt akkoriban

Az egyetemi évekkel, történészi és levéltárosi pályafutásának kezdeteivel indítunk. A téma adja magát, de az ember az, aki tapasztalataival és meglátásaival újabb árnyalatokat csempész a tudományos terület sokszínűségébe: a nemsokára 79. évét betöltő Kupán Árpád megélt egy nagy háborút, rendszerváltást, forradalmi hullámot, majd egy újabb rendszerváltást, és rengeteg emléket raktározott el. Rögtön el is mondott egyet: „Emlékszem, hogy csépléskor például a cséplőgéphez kellett kivonuljunk diákként, és verset mondtunk, igazi kis irodalmi műsort adtunk a munkásoknak, akik ebédszüneten voltak. A kerítésre jelszavakat kellett festeni mésszel: »Le az imperializmussal!«, »Békét akarunk!« – ilyen mondatokat. Tíz osztályt végeztünk akkoriban, és a történelemtanárom keltette fel az érdeklődésemet a tárgy iránt, így tizenhat évesen kerültem be az egyetemre. Nagyon jó tanári és diákközösség volt akkor a Bolyai Tudományegyetemen, Jakó Zsigmond professzor pedig korán felfigyelt rám, és mindvégig próbált irányítani a kutatómunka felé, mert látta, hogy könyvmoly hajlamú vagyok” – jegyzi meg mosolyogva.

Egy évvel azután, hogy elvégezte az egyetemet, összevonták a két felsőoktatási intézményt, így jött létre a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, két évvel előtte pedig az 1956-os budapesti forradalom és szabadságharc rázta meg Közép-Kelet-Európát és a világot. Erre így emlékszik vissza: „Az egyetemi éveim alatt kezdett el igazán érződni az osztályharc. Akkor az évfolyamtársaim közül többet is letartóztattak, mert létrehoztak egy újfajta diákszövetséget. Én a hagyományos diákszövetségnek voltam a vezetője, azaz nyilvántartottuk, ki az, aki lakhatási, élelmezési segélyre szorul – gyakorlati jellegű dolgokkal foglalkoztunk. De az a diákszövetség, amit a többiek akartak, komolyabb szerepet szánt a diákságnak, például beleszólási jogot abba, hogy mit taníthassanak az egyetemen, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a magyar történelem, és nagyobb önállósága legyen a diákságnak. Emiatt később, az ’56-os forradalom bukása után lett egy nagy per, és több diáktársamat is letartóztatták, akik tagjai volt ennek a szervezetnek, én azonban kimaradtam, mert csendes ember voltam. A tárgyalásokra a katonai törvényszéken került sor Kolozsváron, és jóllehet nem mindenkit engedtek be, én beosontam az épületbe, mert kíváncsi voltam. Másnap hívatott a rektor, Bányai László, aki akkor jött haza Amerikából, és egy elkötelezett kommunista volt, nos, ő mondta, hogy az, ami Magyarországon történik, az amerikai imperializmus mesterkedése, és fel volt háborodva, hogy miért kellett nekem elmenni a tárgyalásra, bennem megbízott, nem várt volna ilyesmit tőlem… De a szemrehányáson kívül nem volt más következménye annak, hogy ott voltam.”

„A származásom rossz volt”

„Az egyetem elvégzése után kezdődött a kálváriám” – folytatja. „Jakó Zsigmond professzor tudományos, dokumentációs-könyvtárosi pályára szánt, és próbált irányítani, de mivel a származásom akkoriban rossznak számított – édesapám lelkipásztor volt –, ez nem sikerült. Udvarhelyen szerveződött ugyanakkor egy dokumentációs könyvtár, és oda kerültem volna. Meg is kaptam a transzfert (ez amolyan engedély volt, mert amúgy mindenkit a saját megyéjébe neveztek ki akkoriban), de aztán mégis úgy döntöttek, hogy nem lehet, mert nem vagyok megbízható, Jakó pedig arisztokrata származású volt, tehát ki tudja, milyen összeesküvést akartunk volna ott összehozni. Ezt követően négy vagy öt évig hányódtam egyik helyről a másikra. Nagyon nehéz volt, de Jakó végig biztatott, tartotta bennem a lelket: állandóan feladatokkal bízott meg, kitalálta, mit csináljak szabadidőmben, mit dolgozzak. Mikor kezdtem feladni, és szerettem volna hazakerülni, azt mondta, hogy vigyázzak, mert senki sem próféta a saját hazájában. Édesapám ekkoriban már itt, Bihar megyében volt nyugdíjas lelkész, ide akartam hazakerülni. Először ideiglenesen felvettek az állami levéltárba, ahol mint napidíjas dolgoztam egy évig, mert szükség volt magyarul tudó levéltárosra. Itt elég nehéz körülmények között dolgoztam, de mégsem maradhattam.”

Folytatta a tanári munkát

Miután versenyvizsgával Mezőtelegdre helyezték ki tanítani, folytatta a tanári munkát, és emellett kezdett el foglalkozni helytörténettel is. V.–VIII. osztályban tanított, szervezett irodalmi és helytörténeti, valamint diákszínjátszókört, sőt egy kis múzeumot is létrehozott. „Volt egy kis bonyodalom is körülötte. Mondtam a gyerekeknek, hogy hozzanak régi dolgokat, és egyszer hoztak is egy világháborús aknát, amit én betettem az egyik vitrinbe. Aztán egy nyugdíjas katonatiszttől kérdeztem, hogy nem jelent-e valami veszélyt. Hát persze, hogy jelentett! Rögtön értesítettük a hadsereget, kiürítették az iskolát, majd elszállították és felrobbantották az aknát.”

„Az egyik volt tanítványommal, Varga Árpáddal megírtuk Mezőtelegd történetét, kiegészítve a Sass Kálmán által írt könyvet – mesél tovább. – Otthonra találtam, és végül itt maradtam nyugdíjazásomig. Feleségem, aki váradi születésű, végig itt maradt Váradon, én csak a visszavonulásom, 2008 óta élek itt.”

Most Várad a fő profilja

Mivel sok szabadideje volt, a megyeszékhelyen fokozatosan bekapcsolódott a helyi kultúréletbe, sokat közölt napilapokban. Könyvek, folyóiratok, füzetek hevernek az asztalán, és az egyik karnyújtásnyira lévő halomból Kupán Árpád előhúz egy kisebb füzetet, amelybe kézzel minden egyes megírt és megjelent cikke címét bevezette. Összesen 226-ot. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tagjaként (2002 óta) számos írása, kötete jelent meg, például a Partiumi füzetek-sorozatban (1956 emlékezete Bihar megyében, Párhuzamos életrajzok – Nagyvárad egykori hírességei).

A történelem kutatójaként örül annak, hogy vannak, akik érdeklődnek a történelem iránt, és kifejti álláspontját az utolsó kérdésre, a helytörténészi mesterségre vonatkozóan: „Autodidakta módon is lehet valaki helytörténész, diploma nélkül is. Nem nézem le és nem ítélem el azokat, akik tényleg megfelelően állnak hozzá. A jó szándékot és a jó akaratot mindenképpen értékelni kell, és mindenképpen folytatni kell ezt a munkát, mert csak úgy maradhatunk meg, ha ismerjük a múltunkat, és ebből tudunk erőt meríteni”.

Jó tanáccsal is szolgál az önjelölt és az avatott helytörténészek számára: „Mindenképpen igyekezzenek eljutni a forrásokhoz, és csak aztán forduljanak egyéb olvasmányok felé. Az interneten sok mindennel lehet találkozni, de nem mindig hiteles dolgokkal. Nem szégyen segítséget kérni azoktól, akik értenek a kutatáshoz, de sajnos ez nem divat Váradon – igaz, máshol se –, sokan vannak, akik bátran belecsapnak, tanácsok nélkül. Mindenesetre bátorítanám őket, tevékenykedjenek csak, értékelendő, ha az ember érdeklődik a múlt iránt, de igyekezzenek forrásokkal dolgozni a megbízhatóság kedvéért.”

Kupán Árpád jelenleg a Várad folyóiratban közöl, és tréfásan megjegyzi, hogy most ez a fő profilja. Be is avat az idei, számára egyik legnagyobb kutatási projektjébe: „Kaptam egy érdekes megbízást, most ez foglalkoztat. Svájcból kerestek meg, hogy dr. Nyiszli Miklós utóéletének váradi vonatkozásait kutassam fel, aki áldozatból lett vádlott. A munkának azt a címet adtam, hogy A tragikus sorsú dr. Nyiszli Miklós életének kevésbé ismert epizódjai.” Ismét előhúz egy mappát egy másik halomból, és megmutatja a gondosan összegyűjtött anyagot. „Az volt a szörnyű, hogy megírta ezt a könyvet (Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban, vagy másképpen: Orvos voltam Auschwitzban – szerz. megj.), és felállítottak egy törvényszéket, ahol ezt megvitatták, és a vádló Csehi Gyula – illegális kommunistából lett egyetemi tanár – azt mondta, hogy Nyiszli túlságosan elnéző volt a hóhéraival szemben. A Fáklyának ez a száma, amelyikben a beszámoló szerepel, a Megyei Könyvtárból egyszerűen eltűnt, jól láthatóan valaki kivágta ezt az oldalt. Ezért elmentem Budapestre az Országos Széchényi Könyvtárba, és ott kétnapi várakozás után megkaptam. Nyiszli sohasem veszíti el az aktualitását, és tulajdonképpen 1947-ben volt a tárgyalása, azaz jövőre évfordulója lesz. Tervezem, hogy a Váradban is megjelentetem.”

Végtelen szerénységgel beszél, és nyugodt mosollyal bevallja, hogy nem volt tehetsége hozzá, hogy megtanulja kezelni a számítógépet, hogy azon dolgozzon, de hálás, mert segítőkben nincs hiány." 

Forrás : reggeliujsag.ro

Vendégeknek nem kell kipa - interjú Koppelmann Felix ,a nagyváradi zsidó közösség vezetőjével

Ritka alkalom,hogy a nagyváradi zsidó közösség vezetője,Koppelmann Felix interjút adjon magyar nyelvű újságnak.Miért?Saját bevallása szerint nem tud jól magyarul.Kertész Melinda,a Transindex újságírója interjút készített Koppelmann úrral.

 
  Koppelmann Felix ,a nagyváradi zsidó közösség vezetője.Forrás : transindex.ro

Teljes interjú az itthon.transindex.ro-n olvasható '

Ki fogja rendbe tenni a zsidó neológ temetőt ?

A Szent László Napok alkalmával voltam a neológ zsidó temetőben.Nem szeretném rossz színbe feltüntetni a nagyváradi hitközösséget,de amit láttam a temetőben,az felháborító.Tudjuk nagyon jól,hogy a mintegy 35.000 zsidóból az elmúlt 80 évben alig maradt néhány száz zsidó Nagyváradon.Az egyik válasz lehet,hogy a zsidók kevesen vannak és öregek.Nincs aki rendbe tartsa a temetőt.Ez egy tény,de a zsidó hitközösség nagyon sok pénzt kap a bérlőktől,nem is szólva más anyagi forrásokból. Koppelmann Felix nem tud néhány embert megfizetni a zsidó temető rendbetételére?A látogatáskor elhangzott,hogy alig lehetett járni a temetőben az év elején.A RER csillagászati összegért volt hajlandó rendbe tenni a neológ temetőt.A Szent László Egyesület a Városházától kapott tíz elítéltet,akik " rendbe tették " a temetőt.Kikre vár a zsidó hitközösség?Sok előkelő és szinte névtelen zsidó nyugszik a neológ temetőben.Megérdemelnék,hogy a sírjaikat bármikor meg lehet látogatni.

Ki fogja rendbe tenni a zsidó neológ temetőt ?Én biztosan nem.Mi lehetne a megoldás?Nem tudom,mert a zsidó hitközösségre tartozik.A sírokat belepte a gaz,és egyre kopnak a nevek.Virágot nem szokás vinni,csak köveket.Én is vinnék köveket,például Dr. Nyiszli Miklós sírjára,vagy más sírra.Sok zsidó család kihalt,vagy nagyon messze élnek Váradtól.Remélem ,megértik a felháborodásomat ...

Néhány fotó a cikkhez '

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes album : Egy Váradi Facebook album

Ki kell tenni a házszámokat!

 

"Nagyvárad Helyi Tanácsának döntése értelmében kötelező kitenni a házszámot minden nagyváradi ingatlanra. A házszámok lehetnek táblán vagy domborminták. Azokat a házszámtáblákat is ki kell cserélni, amelyeken már nem látszik az írás." - írja a Reggeli Újság.Teljes cikk :

"A közös udvaroknál a házszámtábla nem lehet nagyobb 20×20 centiméternél, és a bejárat jobb oldalára kell kifüggeszteni. Az üres telkeken egy oszlopra kell kitenni a számokat.

A határozat 2017 augusztusától lép érvénybe, ezt követően a Helyi Rendőrség emberei járőrözni fognak, és ahol nem találnak megfelelő házszámtáblát, ott pénzbüntetés szabnak ki 100 lejtől akár 400 lejig terjedően.
A szigorításra azért van szükség, hogy például a mentők, tűzoltók könnyebben tájékozódjanak, és hatékonyabban azonosítsák a helyszíneket."
Forrás : reggeliujsag.ro

Lezárják a Szent László teret

 

"A váradi városháza közlekedési szakbizottságának döntése értelmében június 24-től kezdődően minden hét végén kitiltják a közúti forgalmat a Szent László (Unirii) térről." - írja A Bihari Napló.Miről van szó?

"Ez része a városvezetés azon tervének, hogy a teret majd végérvényesen csak a gyalogosok használhassák, ezt lépcsőzetesen fogják bevezetni. Ennek első szakasza az e hét végétől érvényes intézkedés, aminek értelmében szombaton 10 órától vasárnap 22 óráig csak az autóbuszok és a taxik hajthatnak be a térre (meg természetesen a villamosok is). A közúti forgalom teljes elterelésére akkor kerülhet majd sor, ha befejeződik a Kossuth (Independenţei) utcán a föld alatti parkoló megépítése és használatba is adják azt. Florin Birta alpolgármester szerint a lezárás célja, hogy a Szent László teret mindinkább lakosság- és gyalogos-baráttá tegyék. Az említett parkoló befejezését, továbbá a Centenáriumi hídra keresztelt Csillagos híd felújítását és bővítését azért várják meg a végleges lezárással, hogy az autósoknak könnyebb dolguk legyen a majdani közlekedési körülmények között." 

Forrás : erdon.ro 

Ilie Bolojan miért jelent meg az EMNP gálaműsorán?

Ezt írja a Reggeli Újság a Szent László Napok idei gálaműsoráról : "A gálaműsoron (idén első alkalommal) megjelent Nagyvárad polgármestere Ilie Bolojan, illetve a megyeszékhely önkormányzatának több képviselője. Magyarországról érkezett az ünnepségre Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A váradi politikusok közül említést érdemel Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint az EMNP több helyi vezetője."

Ilie Bolojan miért jelent meg az EMNP gálaműsorán?Mert nagyon haragszik az RMDSZ-re- mondhatnánk.Igen,az RMDSZ nagyon " keresztbe tett " Nagyvárad polgármesterének a Megyei Tanácsban.Az egyik nyilatkozatában etnikai feszültségről beszélt.Még mikor " jóban volt " az RMDSZ-szel,nem jelent meg egyik rendezvényen sem.Az egyik válasz lehet,hogy az EMNP szövetségese lett a polgármester úrnak,és ezért jelent meg Tőkés László mellett.Ilie Bolojan kihasználja a két magyar párt versengését.Megosztó politikája eddig sikeres.Meglátjuk,ha a váradi magyarság felébred,akkor mit tesz Ilie Boljan.Három évig Nagyváradon övé a hatalom.Mit mondott a gálaműsoron?
"A maga során a Nagyvárad és Debrecen közötti megállapodásról Ilie Bolojan is beszélt. Szólt arról is, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és egész Nagyvárad ünnepe . Kiemelte, a váradi magyarok iránti tiszteletből érkezett a megnyitóra: egyrészt azért tiszteli a magyar közösséget, mivel több száz éven keresztül megteremtették Várad mai képét, a mai belváros nagyrészt nekik köszönhetően néz ki úgy, ahogy ma kinéz, másrészt azért, mert a ma itt élő, a város lakosságának mintegy 25 százalékát kitevő magyarság számottevően hozzájárul a város gazdasági és kulturális életéhez."
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Az EMNP is gyűjtést szervez egy másik Szent László-szoborra

 

"Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke a Szent László Napok alatt működő közéleti sátor hármas tevékenységéről tartott sajtótájékoztatót tegnap." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.Teljes cikk : 

"Az EMNP nagyváradi székházában mutatta be Csomortányi István Bihar megyei elnök a Néppártnak a Szent László Napok idejére felállított közéleti sátrának feladatait, amelyek három pontban fogalmazhatók meg: honosítással kapcsolatos informálás, Szent László lovas szobrának felállításáért induló gyűjtés, valamint a magyar nyelvhasználat problémái.
Az EMNP mindenkit arra buzdít, hogy a 2018 májusában, Magyarországon megtartandó országgyűlési választások alatt adják le levélszavazataikat, és ennek érdekében regisztráljanak a választói névjegyzékben, és frissítsék az adataikat, amennyiben szükséges. Mindezeket a közéleti sátorban megtehetik.
A Szent László lovas szobrának felállításáért indult közös akció 2015-ben vette kezdetét, és egy májusi lakossági fórum keretében Bihar megye minden egyes politikai pártja egyetértett a kezdeményezéssel, de sajnos tavaly a szobor ügye „hídügyekkel lett félresiklatva” – fogalmazott Csomortányi. Nagyvárad összesen hat hídja közül öt visel román kötődésű nevet, és csupán a központi híd viseli tavaly óta Szent László nevét, Podul Sfântul Ladislauként. A prefektúra azonban ezt a nevet is elutasította volna, azonban az EMNP Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott beadványa elmarasztalta a prefektúrát, és a fellebbezésének sem adott helyet a megyei törvényszék.
A Néppárt tehát ismét napirendre tűzi Szent László lovasszobor-állításának kérdését, és szombaton 16 órától indítja el a kivitelezéshez szükséges anyagi háttért biztosító adománygyűjtő akcióját. Az elképzelések szerint, a városrendezés szabályainak megfelelően, a szobor Nagyvárad Főterén (Piaţa Unirii) kapna helyet.
Az EMNP közéleti sátrában ugyanakkor, vasárnap 16 órától, a Nagyváradon tizenkét éve zajló nyelvi-jogi küzdelemmel kapcsolatban várnak beszélgetőpartnereket, akik több információt kaphatnak egyebek mellett a városháza passzivitásáról a magyarra le nem fordított formanyomtatványokat illetően, valamint megoszthatják véleményüket, és akár felajánlhatják segítségüket a körülbelül 250 oldalt megtöltő hivatalos dokumentumanyag lefordításában."
Forrás : reggeliujsag.ro

Öntödében a Szent László-szobormakett

 

Deák Árpád és és a Szent László-szobor első makettje a művész műhelyében
Fotó: Bihar megyei RMDSZ 

"A Varadinum Kulturális Alapítvány, a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított gyűjtésnek megvan az első eredménye: öntődébe került a Deák Árpád által tervezett Szent László-szobormakett." - írja a Reggeli Újság. Teljes cikk : 

"Több éve készült a nagyváradi Deák Árpád képzőművész arra, hogy méltó alkotással feleljen meg a váradiak kérésének, melyet az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a történelmi magyar egyházak és a Varadinum Kulturális Alapítvány fogalmazott meg felé. A felkérés lényege, hogy városalapító Szent László királyunk számára alkosson meg egy lovasszobor-tervezetet, írta lapunknak elküldött tájékoztatójában a Bihar megyei RMDSZ sajtóirodája. 

„Nagyon komoly dokumentálást végeztem el, kifejezetten törekedtem arra, hogy a hagyományos ikonográfiai megjelenítéseket használjam, például a királyi palást a zágrábi katolikus egyház múzeumában megmaradt eredeti, Szent László által viselt királyi ruhadarab mintáit jeleníti meg. Ugyanakkor Szent László király mellé a korban használt ikonográfiailag kettős kereszt található, kezében pedig a vitézséget és szilárdságot jelképező csatabárd van” – mondta Deák Árpád képzőművész.
A megrendelők és a szobrász tervei szerint az alkotás másfélszeres életnagyságú impozáns alkotás lesz, de nyilván a költségvetés és a tér meghatározza a végső méreteket.
Az elmúlt napokban az alkotás makettjét megtekintette Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, mint a Szent László kultusz ápolására leginkább hivatott egyházi intézmény vezetője, és a szobrászművész elmondása szerint tetszésének adott hangot és áldását adta a folyamat következő lépésének elindítására. Ennek megfelelően szerdán már az Arad megyei öntődébe került – oda, ahol a Holnaposok szoborcsoportja készült –, hogy elkészüljenek azok a bronz makettek, amelyek immár a Varadinum Alapítvány, a püspökség és az RMDSZ forrásgyűjtéséhez szükségesek.

Szabó Ödön

A mostani makettek kiöntési költségeit már az első sikeres gyűjtésből tudta fedezni a Szövetség, mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. „Egy folyamatról beszélünk. Volt először a gondolat, ehhez meg kellett találni a megfelelő alkotót, és én azt gondolom, hogy Deák Árpád már bizonyított, nem véletlenül esett rá újból a választás, és ugyanakkor meg kellett teremteni a konszenzust. Úgy érzem, hogy a katolikus egyház, valamint a Varadinum alapítvány, a történelmi magyar egyházak, a civil társadalom és szövetségünk egységben van ezen ügy mellett. Ezért tarthatunk ma már ott, hogy megvan a terv, és már öntődébe kerültek az első makett” – mondta Szabó Ödön.
„Ez egy újabb óriási projektje a nagyváradi magyarságnak, és mint ahogy a Szacsvay-szobor teljes restaurálásánál a teljes összeget a magyar közösség összefogása teremtette meg, a kisemberek és a diákok egylejes adományaitól a vállalkozók több ezer lejes adományaival egyetemben, úgy azt gondolom, itt is sikerülhet közösen céljainkat megvalósítanunk. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki már eddig adakozott, és biztatni szeretnék mindenkit, hogy bátran keresse meg kollégáimat adományaival. Az ügyet ugyanazon az összmagyar összefogást megjelenítő alapítványon keresztül kívánjuk megvalósítani, amint azt tettük Szacsvay-szobor sikeres projektje kapcsán is. Felkérünk mindenkit, hogy álljon a közös ügy mögé, és álljon az összefogás mellé, támogassák Varadinum Kulturális Alapítvány, a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított gyűjtést. Minden intézménynek, szervezetnek a jó szándékú hozzáállását ezúton is megköszönjük” – fogalmazott Szabó Ödön, a Festum Varadinum programsorozat kurátora, főszervezője."

Tékozló virágkertész, zongorával

Szilágyi Aladár interjút ,melyet Sabău Marius virágkötő mesterrel készített érdemes elolvasni.Teljes interjú az ERportban :

"Tavasszal tulipánmezővé varázsolta a Körös-partot, nemrég pedig egy szabadtérre kihelyezett, filegóriával védett zongorával örvendeztette meg a váradiakat. Sabău Marius virágkötő mesterrel a Szacsvay szobor árnyékában Szilágyi Aladár beszélgetett.


Interjú a Szacsvay szobor árnyékában Sabău Marius virágkötő mesterrel. A kép jobb szélén a zongorát rejtő kis pavilon   Fotó: Szűcs László

Az Ezredvég Emléktér, mely a Szent László híd és a Nagyhíd között hol szélesebb, hol keskenyebb, szobrokkal ékesített parkpászmával követi a Sebes-Körös enyhe kanyarulatát, amióta világ a világ, mindig kedvelt promenádja volt a váradiaknak. Ezen az eszményi helyen, a hajdani Felsőgarasos híd utódja mellett, a Szacsvay szoborral szemközt ütötte fel kioszkját Sabău Marius virágkötő mester. Már előző, Szent László téri tanyája is igen népszerű volt az egyszerű, de egyedi virágköltemények kedvelői körében, de amióta kénytelen volt idehurcolkodni, azóta sem csökkent a virágműves-bódé forgalma. Törzsvásárlói megszokhatták: a virágkötő műhely szimfonikus zenével van kibélelve, éjjel-nappal megszakítatlanul szól a Bartók rádió, a gazda, a látogatók, nemkülönben a virágok kedvére.

Körös-parti kompozíció tavaszi virágokkal   Fotó: Szokolszky Kinga

Felvirágoztatott folyópart
Marius kifogyhatatlan az ötletekben. Ennek legszínesebb tanújelét akkor adta, amikor elhatározta, hogy birodalmát jobbra-balra kiterjesztve, a sétány peremén húzódó parksávokat is meghódítja. Az ötletet tett követte. Debrecenben felvásárolt huszonhétezer (!) tulipánhagymát, kiültette, s az idén áprilisban-májusban „robbant a jól időzített akció”: tűzpiros, skarlátvörös, rózsaszín, narancssárga, violaszín, elefántcsont-fehér tulipánsereg inváziója következett az egymásra sorjázó ágyásokban. A történteknek hamar híre ment – igaz, a média is tüstént felfigyelt az eseményre –, megindult a zarándoklat, a városbeliek s a turisták napkeltétől napszentületig jártak csodát látni. Ne, ne gondoljuk, hogy ez a csodatétel valamiféle rafinált üzleti fogás volt Marius részéről, hiszen a saját zsebéből állta a tulipánakció költségeit, s az általa kiültetett virágsereget nem eladásra szánta, „csupán” a maga virágszeretetét és -örömét kívánta sokunkkal megosztani. Már akkor elhatároztam, hogy riportba foglalom a történteket, de mire a találkozásnak szerét ejthettem, szirmait vesztette a tulipántenger. Szerencsémre, tőszomszédságban lakozó Kinga lányom még idejében megörökítette a tulipáninvázió fázisait…
A hídon át csövön hozott vízzel locsolja a kis sziklakertet az újvárosi parton   Fotó: Szűcs László
Sziklakert a hídfőnél
Annak a hírnek a hallatán viszont, hogy Marius egy zongorát „ültetett” a parkba, Szacsvay Imre szobra mellé, minden dolgomat félretéve siettem a helyszínre, a fotografáló Szűcs László kollégám társaságában. A gazdát nem találjuk „otthon”. Odaát van, a híd túloldalán sziklakertet rendez” – magyarázza a pultnál tüsténkedő leányka. „Nocsak, Marius már a Körös balpartján is terjeszkedik? Ha így halad, az egész várost meghódítja magának…” – tűnődöm. A hídfő alatt, a vízparton kialakított kávéházi terasz oldalán egy rézsútosan kiképzett sziklakertet öntőző pincérlánytól érdeklődőm Marius holléte iránt, de kiderül, fogalma sincs arról, hogy kit keresek. Ekkor szólal meg egy, a híd korlátját támasztó, hátizsákos fiatalember: „Én volnék az, mit tetszik óhajtani?” Ahogy szóba elegyedünk, kiderül: távol áll tőle a túlpart meghódításának a szándéka, csupán a szemközti kávéház tulajdonosa kérte fel arra, hogy varázsoljon valami szépet a kellemes vízparti terasz mellé. „Adott volt ez a hídláb melletti sziklarézsű, nagyon elhanyagolt állapotban. Csupa törmelék, és gaz borította. Kitakarítottuk, feltöltöttük földdel, apróbb darabokból raktunk rá egy újabb sziklaréteget, és beültettük árnyékot és félárnyékot kedvelő virágokkal. Amit nem kellett ideplántálnunk, az egy különleges, ritka ibolyafajta, ezt már itt találtuk, sikerült megmenteni, továbbéltetni. A sziklakert aljában körbe mentát ültettem, hogy a tulajnak legyen honnan friss leveleket tépdesnie mentaalapú teához, hűsítőkhöz…” Mivel Marius gazda nincs megelégedve azzal, ahogyan az általa megálmodott sziklakertet gondozzák-öntözik, kétnaponta átjár a Garasos hídon, maga után húzza jó száz méternyi hosszan kígyózó, sárga gumicsövét, nem csak ellenőriz, hanem befejezi a félbe-szerbe maradt munkát. Türelmet kér, leereszkedik a lépcsőkőn, átveszi a pincérlánytól az öntöző alkalmatosságot, s a vízsugárral még egyszer alaposan végigpásztázza a sziklarézsűt.

Sabău Marius éppen gyertyát cserél a régi hangszeren   Fotó: Szűcs László

Zongora a jó akusztikájú parkba
„Igazából jövőre fog virágba borulni, csak nem szabad egy napig sem elhanyagolni – magyarázza némi aggodalommal a hangjában, miközben átlábalunk a túlsó partra –. Ezt a csövet a tulipánok ültetésekor szereztem be. Egyetlen forrás a környékünkön a közvécé mosdójában található, onnan biztosítom magamnak is az öntözővizet.” Megérkezünk a szobor melletti filagóriához. Valóban egy függőleges szekrényű, „szabadtéri” pianínó lakik benne! „Németországból hoztuk, skandináv erdőkből származó faanyagból készült, bírja a szabad levegőt, az időjárás »viszontagságait«. Persze, az esőtől óvjuk, azért építettük otthonául ezt a pergolát. Egy hete, hogy kitettem, azóta napra nap megtorpannak mellette, van, aki csak ízlelgeti, de már számosan, főleg fiatalok, zeneiskolások, egyetemisták letelepednek melléje. Elkezdenek játszani, ki klasszikus zenét, ki dzsesszt, ki rögtönöz valamit. Akad olyan zongoristánk, aki már rendszeresen jár ide gyakorolni, bizonyára otthon nincs rá lehetősége… Mások csak megállnak, asszisztálnak egy-egy zongoradarab erejéig, majd továbbállnak. De hát az volt a célom, hogy ez a szabadtéri pianínó »mindenki zongorája« lehessen.”

A múlt századelőn is szívesen korzóztak az Ezredévi emléktéren a váradiak    Péter I. Zoltán gyűjteményéből

Persze, rögtön adódik a riporteri kérdés, honnan a klasszikus zenének ez a szeretete, és miből kerekedett Mariusnak ez az újabb, a köz számára örömforrást kínáló ötlete? „Tizenhárom évig kertészkedtem Budapesten, miközben elvégeztem egy bankügyi főiskolát, tévérendezést is tanultam, de rövid kitérő után maradtam a virágoknál. Huzamosan dolgoztam éjszaka, miközben öntöztem, állandóan a Bartók Rádiót hallgattam. Ezt a zenei fertőzést hazahoztam Váradra, a párommal, Fruzsinával egyetemben, aki ugyan rendezvénymenedzsernek képezte ki magát, de végül a virágkötés minden csínját-binját eltanulva, beszállt mellém a boltba. A zenerádió megszakítás nélkül, éjjel-nappal szól, az emberek és a virágok örömére.
Nemrég, zárás után, amikor már egy lélek se mászkált a sétányon, egy barátommal kiültünk ide, a padra, zenét hallgatni. Beethoven C-moll zongoraszonátája áradt ki a bódéból, és muzsikabolond barátom megszólalt: »milyen jó akusztikája van ennek a parknak, illene ide egy zongora!« És lett… Egy hete már ideköltözött – mindenki örömére.”

Május első hetében nyílt a sok ezer tulipán (a fenti képen a kalapos úriemberek állnak ezen a helyen)   Fotó: Szokolszky Kinga 

Forrás : erport.ro

Mikor sétálhatunk a Kálvária dombon ?

Mikor sétálhatunk a Kálvária dombon ?Birta alpolgármester válaszában,melyet a BihorStiri.ro-nak adott,kitűnik,hogy ebben az évben semmiképen nem.Ha jól mennek a dolgok a jövő évben talán sétálhatunk az átalakított Kálvária dombon.A Bolojan-korszak egyik sikertelen terve miatt a váradiak elvesztették Várad egyik jellegzetességét.Az óvodás is tudta,hogy a Kálvária dombon a talaj csúszós.Csak éppen a megrendelő nem.Nézze meg a jelenlegi helyzetet a Kálvária dombon '
Forrás : bihorstiri.ro

Miért csak 13-án kedden lesz Váradon meleg víz?

Miért csak 13-án kedden lesz Váradon meleg víz?Mert csak vasárnap kezdték megtölteni meleg vízzel a csöveket.Legalábbis ezt nyilatkozta a Termoficare cég.Arról volt szó,hogy már hétfőn lesz meleg víz a városban,de a szokásokhoz híven,egy nappal csúszott az ígéret.Először a Rogériusz negyedben lesz meleg víz,majd fokozatosan az egész városban lesz.
Forrás : ebihoreanul.ro

Lemondott Huszár István

 

"Személyes, szakmai okokból lemondott Huszár István mind váradi önkormányzati képviselői mandátumáról, mind a nagyváradi RMDSZ elnöki tisztségéről, jelentette be hétfőn reggel személyesen. Mint mondta, azért sajtótájékoztatón jelentette be döntését, hogy elkerülje a különféle spekulációkat, s újságírói kérdésre megerősítette, hogy az RMDSZ-nek tagja marad." - írja Fried Noémi Lujza a Reggeli Újságban.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Interjú Zatykó Gyula főszervezővel: még gazdagabb kínálatot ígér idén a Szent László Napok

Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője  

"Igazi fesztiváli kavalkáddal várja az idén immár 5. Szent László Napok a nagyváradi várba a városból és a környékről – határon innen és túlról – érkezőket, a kulturális fesztiválon belül pedig valóságos gyermekfesztivállal várják a legkisebbeket is. Szent László évében pedig még több rendezvény mutatja be városalapító lovagkirályunk életét, a róla szóló legendákat. Zatykó Gyulával, a Szent László Napok főszervezőjével beszélgettünk. " - írja Incze Zsolt a Bihari Naplóban.

– Idén immár 5. alkalommal készülnek a Szent László Napokra, szép kor ez már egy kulturális fesztivál életében. Főszervezőként hogyan tekint vissza az elmúlt négy alkalomra? Számítottak arra, hogy minden évben sikerül tízezreket megmozgatni a minőségi szórakoztatás jegyében?
– Ezelőtt négy évvel elindítottunk valami újszerű, a minőségi szórakozást szem előtt tartó rendezvényt. A célkitűzésünk az volt, hogy még ismertebbé tegyük városalapítónk, Szent László királyunk munkásságát az itt élő emberek előtt, nemzetiségtől függetlenül. A rendezvényt igényes formában, családbarát hangulatban sikerült lebonyolítanunk, akkor még a Rhédey-kertben. Ennek olyan sikere volt, hogy eldöntöttük, évente megismételjük. Közben bővült a programok száma, rendezvényünk bekerült a nagyváradi várba, ezáltal majdnem az összes program egy helyen zajlik. Nagyszerű felhajtó ereje volt a fesztiválnak, rengeteg önkéntes csatlakozott hozzánk. Szép gondolatokkal emlékezem erre az időszakra.
– Az eddig bejelentett programokat, nívós képzőművészeti eseményeket, koncerteket látva pedig egyértelmű, hogy sikerült tartani az első évben oly magasra tett mércét, sőt, talán kimondható, hogy ahogy teltek az évek, egyre összeforrottabbá vált a rendezvény. Mi a titkuk?
– Természetes dolog a fejlődés utáni vágy. Örülök, hogy így látja, szerintem is kiforrottabb, a rendezvény egészét tekintve nagyobb, több programot magában foglaló kulturális fesztivállá nőttük ki magunkat. Egyre több helyről kapunk elismerést, és intézmények is csatlakoztak a szervező csapathoz partneri minőségben. Nincs semmiféle titka ennek a dolognak, a kitartó munka eredménye ez az elismerés mind az intézmények, mind pedig a nagyváradi közösség részéről.
Együttműködés
– Bizonyára ez az oka annak is, hogy az idén már a városháza is partnerként állt hozzá a rendezvényhez. Beavatna bennünket abba, hogy pontosan miben is áll az együttműködés?
– A városházával való együttműködésünket folyamatos fejlődés jellemezte. 2013-ban az első alkalommal megrendezett Szent László Napok alkalmával, a város akkori vezetése még helyszínt sem volt hajlandó biztosítani, így kerültünk a Rhédey-kertbe, ami nem a város kezelésében van. A következő évben, már székeket és más a rendezvényt segítő eszközöket kaptunk kölcsönbe, illetve felmehettünk a városháza tornyába, ahonnan kürtösök Szent László éneket adtak elő. A nagy áttörés 2015-ben következett be, amikor a mi rendezvényünk avatta fel az akkor még félig felújított várat. Azóta stabilan ez a fesztivál helyszíne, idén is itt zajlik a kulturális fesztivál. Tavaly egy kis összeggel, az idén viszont a logisztikai segítség mellett egy jelentősebb összeggel is „beszáll” a városháza a rendezvény megszervezésébe. Ez a normális hozzáállás, hiszen a rendezvény az adófizetők kulturált szórakoztatását biztosítja. Nem utolsó sorban a városimázs szempontjából is fontos esemény a Szent László Napok.
– Ha már partnerekről beszélünk, talán soha nem csatlakozott még ennyi intézmény, szervezet társszervezőként, partnerként a kulturális fesztivál lebonyolításához.
– Ez valóban így van. A Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszékével régebbi a kapcsolatunk. Az idei évben viszont partneri szerződést kötöttünk az egyetem vezetőségével, ennek értelmében egyes szakokon elismerik szakmai gyakorlatnak a nálunk eltöltött tevékenységét. A Máltai Szeretetszolgálat, a Posticum kulturális központ, a bukaresti Balassi intézet, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is bekapcsolódik idei programjaink még színesebbé tételébe. Kiemelt szerepet kap díszvendégünk Debrecen. Testvérvárosunk önálló programokkal mutatkozik be: június 23-án pénteken nyitja meg önálló programkavalkádját. Az idei esztendő Szent László éve. Ennek jegyében a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikáért felelős Államtitkársága a Kárpát-medencei freskókat ábrázoló kiállítást hoz el a nagyváradi várba. A Kárpát-medencét átfogó iskolák közötti verseny döntőjének a színhelye lesz a nagyváradi vár – itt fog kiderülni, melyik Kárpát-medencei iskola csapata tud a legtöbbet Szent Lászlóról. Az itt említett intézmények mellett számtalan egyesület önálló programmal vesz részt a kulturális fesztiválon.
Programok
– Végigtekintve az idén június 19–25. között Szent László Napok programján, elárulja mi az Ön kedvence, illetve milyen programpontokat ajánlana olvasóink figyelmébe?
– Viccesen azt szoktam mondani, hogy a zárókoncert a kedvencem, hiszen ez azt jelenti, hogy lezajlott az esemény. De a viccet félretéve, a Nagyváradról elszármazottak találkozóját tartom sikeresnek, itt sok régen látott nagyváradival lehet találkozni. A magyar ízek kóstolója, avagy az örömfőzés is sikeres rendezvény. Nincs jobb annál, mint nevető gyermekeket látni, ezért a gyermekrendezvények is rendkívül fontosak – idén valóságos gyermekfesztiváli kavalkád alakul ki a fesztiválon belül, annyi programot kínálunk a legkisebbek számára. Ebben az évben ugyanakkor még jobban odafigyelünk a külsőségekre, megpróbálunk minél több, a vár hangulatához illő, középkori viseletet felvonultatni, így látványában is még gazdagabb lesz a fesztivál. És mivel 2017. Szent László éve, még több rendezvényünk középpontjában áll városalapító lovagkirályunk: a meséktől a tárlatokon át egészen a tudományos előadásokig – valamennyit nagy szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
– Évről évre több program, nagyobb helyszín, több résztvevő volt. Lehet ezt még fokozni több program, több intézmény, netalán több helyszín bevonásával a jövőben?
– Nem biztos, hogy a nagyobb, több is. Egy adott pillanatban, amikor eléri valami a kívánt tömeget, eléggé nagynak kell minősíteni, és ezt kell még jobbá tenni. Egy kis mozgástér még van, hiszen az egyik célkitűzésünk az, hogy a nagyváradi románság is megismerje Szent Lászlót, mint városalapító királyt. Én akkor lennék a legboldogabb, ha egyszer elérnénk azt, hogy ez a rendezvény váljon a város hivatalos napjává. Ezen még sokat kell dolgozni."
Forrás : erdon.ro