Vízkereszt

 

 A napkeleti bölcsek hódolata (Vicente Gil).Forrás : hu.wikipedia.org 

Ezt írja a Wikipedia : "Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése) vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:

• a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
• Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;
• Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn."

"Epifánia ünnepe a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után. Egyes gnosztikus csoportok már a 2. század végén megünnepelték ekkor Jézus megkeresztelkedését, a pogány misztériumvallások jeles napjához és a Nílus vizének megszentelése egyiptomi hagyományához kapcsolódóan. Az ünnep hittani tartalmát a 3. században tisztították meg az egyiptomi egyházatyák, és a 4. század elejétől már állandó liturgikus ünnepként ülték meg. A szokás hamar elterjedt előbb keleten, majd nyugaton, ahol a század második feléből származik az első forrás.
A 4. század végén – a Római Birodalom területén december 24-25-én tartott saturnalia és Mithrász-ünnepségek miatt – a születés ünneplése elkülönült, kialakult a december 25-én ünnepelt karácsony. Ezt követően rögzült vízkereszt mai hármas tartalma: a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése és első csodatétele a kánai menyegzőn.
A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát.
A római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta, a zsinat rendelkezései értelmében a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli január 6-án, vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják, a kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékeznek meg."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

A mult-kor.hu ezt írja a vízkeresztről :  "Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, s tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn."
Teljes cikk : mult-kor.hu

A Katolikus Lexikon ezt írja :" vízkereszt, epifánia (gör.-lat.), Háromkirályok: 1. Urunk megjelenésének ünnepe jan. 6-án (→jelenés, →teofánia); a →karácsonyi ünnepkör záró- és a →farsang kezdőnapja. A m. ~ név az e napon végzett →vízszentelésből ered. – →Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek →Bazilidesz követői emlékeztek meg I. 6: →Jézus keresztségéről, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak is a Nap és a Nílus vize ünnepeként ismerték. A ker-ek körében 312–325: kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a →kánai menyegzőnek és a →Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája K-en Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés); Ny-on a Háromkirályok látogatása (Szt Ágoston és Nagy Szt Leó p. ~i beszédeiben csak erről van szó)"
Teljes cikk : lexikon.katolikus.hu

A Sulinet röviden ezt írja : "Vízkereszttel zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt egyes helyeken sót is szentelnek. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés." 
Forrás : tudasbazis.sulinet.hu 

Mikor és miért alakult ki ez az ünnep? Jeles Napok ezt írja : "Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.) " 

Bálint Sándor ezt írja Vízkeresztről :
"Kétségtelen, hogy a magyar vízkereszt éppen a keleti egyház liturgikus évkezdő hatását tükrözi. Már a Hartvik győri püspök számára írt Agenda pontificalis tartalmazza: ut mos est Graecorum, vagyis amint a keleti egyházban szokásos. Ezt a formát a rítusok kongregációja később eltiltotta, illetőleg jellegtelen szöveggel helyettesítette, amelyben már csak a Háromkirályokról van szó.
Az ünnepi vízszentelés egyébként a középkor utolsó századaiban a nyugati egyházban is elterjedt: A víz mellett ezen a napon szentelték régen a tömjént is. E kettős szentelésből fejlődött ki, de most már a Háromkirályok nevében az emberi hajlékok megszentelése és megfüstölése is vízkereszt nyolcadán. Némelyek szerint a tömjénezés is a görög egyház hatása. E szentelések formulái már a mi középkori szertartáskönyveinkben is előfordulnak."
Forrás : jelesnapok.oszk.hu