Oldalak

2016. április 24., vasárnap

Régi váradi lapok üzenete- Második rész

  
"1893-ban, mivel a tanács úgy találta, hogy a Bémer téri tervezet nagyon költséges, újra fölül kerekedtek a Nagyvásár téri építkezés támogatói. Ám az ez év március 16-án megtartott közgyűlésen Berkovits Ferenc újra szóba hozta a Szent László teret, mint lehetséges helyszínt, mégpedig a Szent László templommal szembeni reáliskola lebontásával keletkező üres telket, helyszínül az új színháznak. A tanács ekkor is a Bémer téri  tervhez ragaszkodott, de szeptember 14-én az újabb tanácskozáson megszavazták a helyszínt, mégpedig a Nagyvásár térre. A belügyminiszter ezt a tervet jóváhagyta és 1894-ben már pályázatot is kiírtak. A kiírt nemzetközi pályázat ugyan meddő maradt, de 1895. január 14-én a Fellner és Helmer cég tervét már elfogadták. Eszerint a színház 328 ezer forintba kerül. A belügyminiszter ezt a határozatot is elfogadja és a szerződést is megkötik a céggel. Az 1896. szeptember 10-én megtartott tanácsülésen még a felhajtó rámpák elkészítésére is megszavaznak újabb 12 ezer forintot. Ekkor Sztarill Ferenc egy újabb javaslatot tesz és tervet nyújt be, miszerint a színház a Bémer téren épülne fel, mégpedig a Bazár szoros kiszélesítése nélkül. Ez a terv azonban kivitelezhetetlennek bizonyult. Landler Ferenc azt javasolta, hogy bízzák meg a Bazár bérház építésével Rimanóczy Kálmán építészt, aki vállalja illetve biztosítja a bérház évi 20000 forintos bérjövedelmét. 1897. szeptember havában a közgyűlés 70 szavazattal 34 ellenében elfogadta Rimanóczy tervét. A minisztériumi jóváhagyás 1898. március 11-én megérkezik. Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy innentől minden könnyen megy majd, nagyon téved. Még csak most jön a neheze, mert meg kell kezdeni a nehéz, akadályokkal teli kisajátításokat, amikre  május 12-én utasítja a közgyűlés a tanácsot. A tanács 1889. május 1-én tette meg a döntő lépést, amikor kisajátította a Tóth és a Hillinger házakat." 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése