Harangszöveg - Szent László székesegyház

Szent László székesegyház harangja jellegzetes és könnyen felismerhető. A magyar Kossuth Rádióban többször hallhattuk.Jó hallgatni a harangszót és olvasni a leírást 'Sajnos csak egy percig hallhatjuk a leírást '

2010. november 14.
Leírás:

Ma délben a nagyváradi Szent László székesegyház harangja szól az MR1-Kossuth Rádióban. 
A nagyváradi püspökség az István király alapította biharvárinak az utódja, melyet László király költöztetett a Sebes-Körös partjára uralkodásának első évtizedében. Várában állott a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház, melynek első püspöke, a későbbi király, Könyves Kálmán volt. Ide temették 1095-ben a templom építtetőjét, I. Lászlót. A ma látható kéttornyú barokk székesegyház 1780-ra épült fel, a város hajdan latinok lakta falujában, Olasziban, hogy homlokzatával az előtte elterülő város felé nézzen. Tervezője Hillebrandt Ferenc bécsi építőmérnök, építője a milánói Ricca mester. Bár a templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték, a népnyelv már akkor is Szent László egyházának hívja. Ezért az emberemlékezetet meghaladó jogszokás szerint a húsvét utáni negyedik vasárnap minden évben Szent László ünnepe. Trianon után nem neveztek ki Váradra megyéspüspököt. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó tábori püspöke, Bjelik Imre lesz az egyházmegye apostoli adminisztrátora. 1925-ben az erfurti Schilling és Lattermann céggel készítteti el a háborúban elhurcolt négy harang mását. A legnagyobb, amely a rezidencia melletti 61 méteres toronyban lakik, Szűz Mária nevét viseli. A 28 mázsa 50 kilós harang hívja az 1991-ben II. János Pál pápa által bazilikává avatott szentélybe Nagyvárad 30 ezer katolikus hívét.

Forrás :nava.hu

2013. június 16.
Leírás:

Ma délben a nagyváradi Szent László székesegyház harangja szól a Kossuth Rádióban. 
A nagyváradi püspökség az István király alapította biharvárinak az utódja, melyet László király költöztetett a Sebes-Körös partjára. Várában állott a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház, melynek első püspöke a későbbi király, Könyves Kálmán volt. Ide temették 1095-ben a templom építtetőjét, Szent Lászlót. A templom az ország egyik legjelentősebb búcsújáró helye lett. Rövidesen plébániák sora alakult az egyházmegye területén, mely kezdetben Bihar megye, idővel a szomszédos Békés, illetve Zaránd és Kolozs megye egyes részeire is kiterjedt. Váradon és az egyházmegye területén a 12. századtól letelepedtek a bencések, premontreiek, ágostonrendiek, majd a 13. századtól a ferencesek, domonkosok, pálosok is. A ma látható kéttornyú barokk székesegyház 1780-ra épült fel, a város falujában, Olasziban, tervezője Hillebrandt Ferenc bécsi építőmérnök, építője a milánói Ricca mester. Bár a templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték, a népnyelv már akkor is Szent László egyházának hívta. A húsvét utáni negyedik vasárnap ugyanis minden évben Szent László ünnepe. A trianoni békediktátum után nem neveztek ki Váradra megyéspüspököt. A kulturális értékeiről és gazdag hitéletéről ismert egyházmegye, feldarabolódott és az egyházüldözés következtében tönkre ment. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó tábori püspöke, Bjelik Imre lett az egyházmegye apostoli adminisztrátora. 1925-ben az erfurti Schilling és Lattermann céggel készíttette el a háborúban elvitt négy harang mását. A legnagyobb a 28 mázsa 50 kilós harang hívja az 1991-ben II. János Pál pápa által bazilikává avatott szentélybe Nagyvárad 30 ezer katolikus hívét. 
(2009.04.17.)

Forrás : nava.hu