" Hodossy Miklós korán lépett a közpályára. 1832-től 37-ig a
vármegye főjegyzője volt. Az 1848-49-iki szabadságharczban való
szerepléséről O'sváth 658Pál a következő
adatokat közli velünk: A nemzetőrség és a honvédség kiállítása köröé
legtöbbet tett Hodossy Miklós kormánybiztos. E fáradhatatlan embernek
kiterjedt a figyelme mindenre. Így 1848. októberben a császári hadsereg
számára Nagyváradon át lovakat szállító Kresz-féle 50 főből álló lovast,
Preczl hadnagyukkal ő fegyvereztette le és október 8-án a haza hűségére
eskettette. Ugyanekkor eskettette fel a Váradon állomásozott Gläser
tábornagyot és több osztrák tisztet, a várat pedig, - melynek árkait
novemberben tele bocsáttatta vízzel s ágyúkkal felszerelte, - a
polgárőrség felügyeletére bízta. Váradról segélyezte Erdélyt és a
szomszéd vármegyéket. Így midőn Kolozsvár feladatott, az Erdélyből
kiszorított sereg élelmezéséről is gondoskodott. Ő fogatta el s
kísértette a honvédelmi bizottsághoz deczember 4-én a Kolozsvárt feladó
b. Baldaccit. Kolozsvárról ekkor 3000 ember került Váradra és
Hunyad-megyéből is sokan menekültek ide; de a menekültek közül az
ifjaktól a vendéglátást nemcsak megvonta, de ki is utasította őket.
Hodossy tudományosan képzett, tapasztalt, a túlzásig mérsékletes, az ész
és születési arisztokracziát magában egyesítő, társaságkerülő,
túludvarias, de e mellett szigoru és hajthatatlan férfiu volt. Hodossy a
bukott rendszer embere volt, de állását kénytelenségből fogadta el.
Hodossy az osztrákok dühe elől félreállott s midőn az csillapodott,
önként jelentkezett. A josefstadti államfogházba került, honnan
kiszabadulván, a magánéletbe vonult."
Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Zsák J. Adolf
Forrás : mek.oszk.hu/Borovszky-Magyarország vármegyéi és városai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése