"Családja a Sartivánvecse nemezetség egyik hajtása, melynek fészke a
biharmegyei Bajom község és vár volt; ettől vette ez ág előnevét. Bajomi
István Vitéz János környezetében nőtt fel. Kiképzése a ferrarai és
bolognai egyetemeken lett teljes. Mint kész humanista tért vissza e
helyekről Vitéz udvarába, ki a váradi, Csesmiczei János pedig a pécsi
káptalan egy-egy javadalmával adtak külső kifejezést iránta való
rokonszenvüknek. 1466-ban Mátyás oldalán titkári teendőket tesjesít s
mint ilyen két ízben is: 1467 és 1469-ben Rómában és Florenzben
követségben járt. Az utóbbiból visszajövet mint pápai követ szerepelt
Mátyás királynál, a Frangepánok érdekében. Másik utjában, szeptember
11-én a pápától jogot nyert arra, hogy egyszerre több javadalmat
élvezhessen; ez útról csak a következő 1470-ik évben tért vissza
Velenczén keresztül hazájába. 1476-ban esztergomi, majd váczi
kanonokságot nyer; ezeket követik a komáromi főesperesség s a
sárospataki plébánia javadalmai. 1478-ban egy pörös esetben mint a pápai
követtől kiküldött bíró szerepel. 1503-ban Ulászló király a szerémi
püspöki székbe emeli őt. Egy év mulva, 1504-ben Polner János nyitrai
püspök meghalt s a következő 1505. év elején Bajomi István tartá
bevonulását Nyitrára. Meghalt 1512. év végén."
Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Zsák J. Adolf
Forrás : mek.oszk.hu/Borovszky-Magyarország vármegyéi és városai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése