Gondolataim a váradi hegyről

 

Forrás : Oradea Filmari Cu Drone Facebook 

A váradi hegy volt egyik ékessége Nagyváradnak.Idézet Homonnai Gábor cikkéből : "Nagyvárad a maga 65.000 lakosával a 20. század eleji Magyarország tíz legnagyobb városa közé tartozott. Az pedig, hogy a várost több száz hektárnyi szőlődomb vette körül, páratlan volt a maga nemében: csak Buda büszkélkedhetett hasonló adottságokkal. A szőlők művelését megkönnyítette, hogy Várad központjától még a legtávolabbi szőlősök sem voltak 5 km-nél távolabb. A bor ugyanakkor jövedelmi forrás is volt: e tényről már a 13. században említést találunk a levéltárakban."

Ha jól megnézi a fotót,láthatja a beépített váradi hegy egy részét.1989 után volt egy polgármester, Petru Filip ,aki szinte mindenkinek adott építkezési engedélyt, mert ő is jól járt.Nem véletlenül lett egyik leggazdagabb váradi.Több szóbeszéd kering a városban róla,de ezt inkább hagyjuk,mert nehéz bebizonyítani.A lényeg: a váradi hegyen alig vannak szőlők és gyümölcsfák.Ha sétál a váradi hegyen, láthat különböző giccses házakat és " palotákat".A hivatalos indoklás szerint Nagyváradnak nagy kiterjedésű várossá kell válnia.Metropolisz terv szerint több szomszédos községnek is bele kell olvadnia Nagyvárad körzetébe.

Ha mindent beépítenek, mi lesz a váradi hegy sorsa?Eltűnik a régi váradi hegy arculata? 1989 előtt nem adtak építési engedélyt,mert több helyen csúzsós,gyenge a talaj.Megváltozott a talaj struktúrája?A szakemberek szerint van új építési technológia,mely nem engedi mozogni a házat.Jó volna megőrizni a váradi hegy régi arculatát.Volt sajátos varázsa.Még található szőlő és gyümölcsfa,mert sokan még nem vágatták ki,mert szeretik a természetet. Ha ilyen gyorsan haladnak a beépítések,akkor egyszer el fog tűnni a váradi hegy régi arca?Remélem,nem.

Miért tűntek el a szőlők? Ezt írja Homonnai Gábor : "Az 1962-es kollektivizálás nyomán megszűntek a családi szőlészetek. A szőlőterületek lecsökkentek, több településen teljesen eltűntek. Az utóbbi 25 évben több hajdani borvidéken megindult a szőlészet rehabilitálása, de ezt összehasonlítani sem lehet a múltbéli nagy területekkel. A családi körben való szőlőművelés elvesztette varázsát. A mai ember már nem hajlandó ősei fárasztó munkáját, a természet szeszélyeinek kitett szőlőművelést folytatni. A szőlőművelés nemcsak egyfajta életforma, hanem a szőlő szeretetéből fakadó szenvedély is. Az igazi szőlősgazda büszke szőlejére, saját borára. Ez a ragaszkodás segíti át a nehézségek le-küzdésében. "

Borovszky Samu Bihar vármegye és Nagyvárad című munkájában (1901), a megye szőlészetéről ezt írja: „Bihar vármegyének 169 szőlőművelő községe van, melyek közül legjelentékenyebb a 255 hektárnyi nagyváradi hegy (igen kevésnek tűnik – a szerző megjegyzése), azután az érmelléki, bihari, margittai, élesdi, hollódi és belényesi hegyek. A megye összes szőlőterülete 3.401 hektár; ebből 1.432 hektár teljes termelésben levő, 1.322 hektár új ültetésű és 185 hektár régi szőlő.”

Reménykedek abban,hogy lesznek még szőlősgazdák,akik szeretik a szőlő művelést és nem hagyják eltűnni a szőlőket.Megmarad a felnövő nemzedékeknek,akiknek lesz fogalmuk,hogy milyen szép volt a váradi hegy valamikor ... 

 

Forrás : Oradea Filmari Cu Drone Facebook 

Homonnai Gábor cikkét olvashatják a hegykozcsatar.lapunk.hu-n.