Aki mindent tudott Adyról

 

"Volt Váradon egy ember, mai szemmel nézve, óriás, aki látta, beszélt vele és haláláig vigyázta szellemét a Költőnek, örökül hagyva az összegyűjtött hagyatékot, mindazt, amit az Ady Társaság, a város és ő, Tabéry Géza, egy életen át gyűjtögetett, rendezgetett. A halál is ott érte, az általa féltve őrzött Müllerájban berendezett emlékmúzeumban, az íróasztalnál ülve..." - írja Farkas László.

"Tabéry Géza 1890. július 17-én született Nagyváradon, egy szerény házban a Kőfaragó utcában. A Premontrei Főgimnáziumban diák, majd Kolozsvár és Genf az állomás a tudás útján. Azonban a nagy szerelem az irodalom. Verseket, cikkeket, novellákat közöl budapesti lapokban, de hivatásos újságíró a Nagyváradi Naplónál lesz 1911-ben. A háborút a fronton tölti, kis és nagy ezüst, valamint bronzéremmel tüntetik ki vitézségéért. Főhadnagyként szerelt le 1918-ban és 1919 áprilisáig a Károlyi kormány kirendeltjeként, mint főispáni titkár dolgozott a Bihar megyei Főispáni Hivatalnál. Irodalmi munkásságát nem kell bemutatnunk, de érdekességként jegyezzük meg, hogy az impériumváltás utáni első Erdélyben megjelenő irodalmi lapot Magyar Szó címmel ő indítja meg és később a Tavasz című lapot is ő szerkeszti. Nagy érdemei vannak az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon létrejöttében. Miután a két irodalmi társasággal összekülönbözött, megalapította az Erdélyi Magyar Írói Rend kiadóvállalatot. Tagja volt a kolozsvári Erdélyi Irodalmi Társaságnak és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, de aktív szerepet vállalt mint alelnök, a nagyváradi Szigligeti Társaság munkájában is."

Teljes bejegyzés : farkaslaszloblogja.blogspot.ro