Oldalak

2015. június 2., kedd

Bihar vármegye 1848-49-ben

 
Forrás : antikvarium.hu 

"Szabadságharcunk a magyar szívósság, a magyar hősiesség és a magyar katonai dicsőség korszaka. Sokan írtak már történelmünk ezen dicsőségteljes korszakáról, de annak  kimerítő lerajzolása még mindig a jövő feladata. Nagyon sok részlet még máig is homályban van, s az okiratok jó része eltűnt, megsemmisíttetett. A részletek kidomborítása s a még megmenthető okiratok napfényre hozatala nélkül pedig lehetetlen alapos történelmet írni. Hazafias kötelességet teljesít mindenki, aki akár egy porszemmel is hozzájárul azon épület anyagához, melyből művészi kezek majdan szabadságharcunk történelmét oknyomozólag megalkotják. Ilyen kötelességet véltem én teljesíteni, midőn szülőföldem, a nagy Bihar vármegye 1848-49-i történelmének megírására vállalkoztam. Éveken át kutattam az itteni nyilvános és magánkönyvtárakban, az akkori hírlapokban, a szabadságharcról magyar és idegen nyelven írott munkákban az idevonatkozó adatokat. S midőn minden összebúvárolható adatot egybegyűjtöttem, csak akkor fogtam nehéz feladatom megoldásához." - írja a könyv szerzője , Hegyesi Márton. 


"Bihar vármegyében elkeseredett volt a hangulat egészen az 1845. decemberi közgyűlés óta, midőn a konzervatív párt vérontással erőszakolta ki magának a többséget. Két párt vívott egymással élethalálharcot, s mindegyik párt nagyon erős volt. A Bihar vármegye tanácskozási termében sokszor szenvedéllyel, de mindig erős meggyőződéssel folytatott küzdelem kicsiben hü képe volt az országos küzdelemnek. Egyik táborban a konzervatívek vívtak magának a főispáni helytartónak, Tisza Lajosnak vezérlete alatt. Ez a tábor irtózott az új eszméktől, elve a létező állapotok megbolygatni nem engedése s bizonyos ósdi nézet volt, de egyszersmind a hatalom megtarthatásáért küzdött, s kezében volt a hatalom minden apparátusa. Azonban ez a párt is, minden aulikus tendenciája dacára, magyar volt, csakhogy eszménye a régi feudális s Bécstől függő Magyarország vala. A másik tábort a liberálisok képezték. Vezérök Beöthy Ödön volt, a vármegyének egykori első alispánja s több ízben országgyűlési követe. A liberálisok az új eszmék harcosai valának, elvök a jogegyenlőség, a közös adózás s egy új, szabad Magyarország volt. Táborukban volt az ifjú nemzedék, a vármegyének virága. Esz, tehetség, szónoki képesség s nagyra törő lelkesülés és szilárd hit a közeljövőben, — ez volt a fegyverök. Küzdelmök gygasi [gigászi] vala, egy-egy leveretés nemhogy lankasztotta volna szellemüket, de újabb erőfeszítésre ösztönzé őket a jövő mérkőzésekre. Azonban ez a párt is csak oly dinasztikus érzületű volt, mint
a konzervatív párt." - írja Hegyesi Márton. 

A könyvet elolvashatja a library.hungaricana.hu-n ' 

Ki volt a könyv szerzője, Hegyesi Márton (1846-1907)? Ezt olvashatjuk Borovszky könyvében :  
"Hegyesi Márton, volt országgyűlési képviselő, született 1846. július 10-én Nagy-Bajomban. 1873-ban ügyvédi irodát nyitott Nagyváradon. Csakhamar keresett ügyvéd lett s mint védő is kiváló hírre tett szert; nevezetes sikert aratott az ál-Wesselényi bünpörben. Polgártársai bizalmából két ízben képviselte a bárándi kerületet 48-as programmal. Tevékeny részt vett az igazságügyi és közigazgatási kérdések tárgyalásánál és állandóan előkelő szerepet visz a vármegyei és társadalmi életben egyaránt. Könyvtára tekintélyes és különösen gazdag a szabadságharcz irodalmára vonatkozólag, melynek alig van nála alaposabb ismerője. Köteteket tennének ki czikkei, melyek szétszórtan jelentek meg a fővárosi és vidéki lapokban s felölelik a politika aktuális kérdéseit, érdekes visszaemlékezéseket tartalmaznak, vagy történelmi eseményekkel foglalkoznak.

Munkái: A kit mindenki szeretett. (1876). 12 ellenröpirat. (1881). Bihar vármegye 1848-49-ben. (1885) 1802 kilométer utazás. Görgei mint politikus. Birálat. (1890). A Máriássy-zászlóalj 1848-49-ben. (1891). Ujabb adatok Vasvári Pál halálához (1893). Az 1848-49-ik honvédzászlóalj története (1898.) Jelenleg a Szabadság cz. politikai napilap felelős szerkesztője."
Forrás : mek.oszk.hu
Bővebben olvashat Hegyesi Mártonról Ruszoly József, jogász professzor cikkében a biharnagybajom.hu-n ' 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése