"Mindjárt a hazatérés után megélénkült a város színházi élete is. Heti
több előadás, sok darab, változatos műsor volt jellemző a színház
műsorára, amit a közönség hálásan, teltházzal ünnepelt minden premieren.
Hozzájárult a sikerhez az is, hogy a társulat vezetése igyekezett
filléres helyárakat biztosítani az előadásokra. Természetesen, kivételt
képeztek a vendégtársulatok előadásai és a nagy sztárok, a budapesti
vendégművészek fellépései, Ilyenkor a jegyek és a bérletek is némi
felárral voltak kaphatók. Sok volt a vígjáték, bohózat, operett. Akadtak
jó, kevésbé jó munkák, de sok volt a fércmunka is. Mentségére váljék a
társulatnak, hogy a közönség inkább igényelte a vidám, zenés darabokat,
mint a komoly művészi előadásokat. Nem volt tehát véletlen a városra
ragasztott, nem éppen hízelgő “operett város” jelző. ’41 novemberében, a
NAC labdarugó csapatának sikerén felbuzdulva, Bodola Gyula futballsztár
ötletéből, Sármássy Miklós, a színház prózai főrendezője írt darabot,
amihez Bihari Zoltán bonviván szerzett fülbemászó muzsikát. Többek
között a NAC indulót, amit a premieren a teljes csapat énekelt a
színpadon. A darab címe “Második félidő”. Az nem derül ki, hogy hány
előadást ért meg, de az biztos, hogy a társulat vezetése és a gárda
mindent megtett a pénzért, no és a szórakoztatásért. Ma már kissé
megmosolyogjuk azt a hírt, miszerint a “Gyertyafénynél” című zenés
vígjáték, csak felnőtt nézőknek ajánlott. “Egymást érik a legkacagtatóbb
és ferdébb helyzetek. Kényes témájánál fogva a darab fiatal leányok
számára nem alkalmas”, írja a műsorajánló" - írja Farkas László.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése