Pünkösdöt ünnepeljük

 

Az Újszövetségben a Jézus feltámadása utáni ötvenedik nap, a Szentlélek eljövetelének a napja. Jézus mennybemenetele előtt, ami 40 nappal a föltámadása után történtmegismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig”. A várakozás és készülődés napjaiban a 11 apostol és a tanítványok egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt”, s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást. Amikor pedig elérkezett az első pünkösd napja, a Szentírás szerint mind együtt voltak, ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Amikor az öszszesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, és csodálkoztak, Péter beszélni kezdett és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése.

Néphagyományok

Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk.
A népi jámborságban minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, elővarázsolása: a telet jelképező szalmabábot vízbe dobják, esetleg elégetik. Mégis legjellegzetesebb talán a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása, melyekkel a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarják titokzatos, részben már értelmüket vesztett szertartásokkal biztosítani. A zöld ágat, a tavasz jelképét sok helyen kitűzték pünkösd hajnalán; az egész háztájékot feldíszítik vele. A szegedi tanyák népéből települt Csólyospáloson például azért tűzték ki az ágakat, hogy Isten haragja, vagyis a mennykő elkerülje a házat. Az ünnepek után régebben ezeket a bodzaágakat eltették, és ha valakit szél, azaz szélhűdés ért, megfüstölték vele. Az újkígyósiak a pünkösd hajnalán szedett bodzavirágot foganatos orvosságnak tartják. 
Forrás :Bihari Napló Online/ pressdisplay.com