Forrás : oradeamea.com
Nagyvárad történelmét vizsgálva azt tudjuk meg,hogy Kr.e. 350-től Kr.u. 275-ig városunk neve Ulpianum volt.Barabás Ernő írt egy rövid összefoglalót,a Katolikus Lexikonban csak egy mondatot olvashatunk róla.Nagyvárad turisztikai honlapján bővebben olvashatunk Ulpaniumról.Érdekes lehet hogy román nyelvű honlapokon több információkhoz juthatunk.A kérdés nyitott,választ talán egyszer kapunk ...
"Nagyvárad alapításának történetét sűrű homály fedi. Alapítása a dákok és rómaiak idejére, körülbelül Kr.e. 350-től Kr.u. 275-ig terjedő időre esik s "Ulpianum" nevet viselt. A kő és bronzkorszakbeli leletek bizonyítják, hogy e város határában helyet szerzett magának az ősember.
A dákok és rómaiak korszakának letűnte után, a Körös völgye egyik útja volt a népvándorlásnak, mit a hun és az avar leletek bizonyítanak. Kr u. 275-ben a barbárok kezére került Ulpianum. A népek, melyek Ulpianumon keresztülhaladtak s ott hosszabb vagy rövidebb ideig tartózkodtak, a következők:
Vandalok és gótok........ K.u. 275-378-ig
Hunok .................................« 378-457 «
Gepidák ...............................« 457-567 «
Longobárdok...................... « 567-690 «
Avarok ................................« 690-796 «
Bulgárok .............................« 796-896 « "
Forrás : facebook.com
A Katolikus lexikonban ezt olvashatjuk röviden : "Ulpianum: a rómaiak és a dákok idején (Kr. e. 350–Kr. u. 270) a →Nagyvárad helyén lévő település neve." Forrás : lexikon.katolikus.hu
Az Oradea.travel honlapon olvashatjuk : "A dákokkal való két háborút követő római hódítás nem foglalta magába Észak-nyugat Romániát, vagyis Nagyvárad környékét sem, bár némely történészek egy adott pillanatban megkérdőjelezték ezt a dolgot, mivel Nagyváradot az Ulpianum nevezetű feltételezett várossal vélték azonosítani. A város területén vagy a környékén élő szabad dákok (vagyis az a dák népesség, amely a Római Birodalmon kívül maradt) továbbra is a régi településeinken maradtak, melyek a Sebes Körös teljes felső szakaszán található települések között nagyon kevés számban voltak jelen és melyek az i. u. II. században eltűntek. Viszonylag kevés régészeti lelet került elő a Nagyvárad területén élő szabad dákoktól, ami azzal is magyarázható, hogy igen kevés ilyen célú régészeti ásatás folyt ez eddig." Forrás : oradea.travel
Cséplő Péter a Bihar vármegye és Nagyvárad őskora című cikk,mely Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai könyvében jelent meg,ezt írja :
"Tehát a kereszténység első századában, a Körösök és Berettyó vidéke része volt egy nagy birodalomnak, melynek élén királyok állottak. Számos városai közül megemlíthetjük: Sarmisaegetusa (Sarmisa király városa) Ulpianum (a mai Nagyvárad), Patridava, Tetrodava, Augustia, Tibiscum, Zeugma, Zermizirga, Comidava, Zurobara, Argidava, Nenendava, Tema, Hydatae, Tsierna, Docirana1 (némelyek szerint Debreczen) stb. nevüeket. A városok közül alig tudjuk felének a helyét meghatározni. Egynehányról vitatkoznak a tudósok, de legtöbbje ismeretlen."
Ez időben, a mi Magyarországban nem volt római,
az a nevezett három néphez tartozott. A jazygok a szarmatákhoz
tartoztak. A rómaiak ismerték és használták a váradi fürdőket is. Várad
és vidéke mindig megérezte a szomszéd erdélyi eseményeket, különösen a
római Dáczia idején, midőn ott új élet és magasabb kultura fejlődik. E
feltevésünket megerősítik az itt talált 450római
érmek, melyek mind a római császárság fénykorából valók, Traján és
Hadrián idejéből. A Tudományos Gyűjtemény 1824. 2. kötetében Haliczky
Antal azt írja, hogy a váradi fürdőben (hogy melyikben, nem említi) két
római feliratos siremlékkövet találtak. Az egyiknek fölirata ez:
Valeriae
VIX. AN. XXIX.
T. FL. APER.
SCRIBA. COL. SAR.
CONIUGI.
CARISS.
VIX. AN. XXIX.
T. FL. APER.
SCRIBA. COL. SAR.
CONIUGI.
CARISS.
Vagyis: Valeriai, vixit annos 29 Titus Flavius Aper scriba coloniae Sarmisagetusae conjugi carissimae.
Magyarul: Valeriának, ki 29 évet élt, Titus Flavius, Sarmisaegetusa
colonia írnoka emelte, legkedvesebb feleségének. Sarmisaegatusa, mint
tudjuk, a mai Várhely helyén állott, a hátszegi völgyben, Váradhoz elég
közel."
Forrás : mek.oszk.hu
Forrás : oradeamea.com
Az Oradea mea honlapon olvasható egy cikk,melyben részletesen beszámol a régészeti leletekről és az állítólagos bizonyítékokról.A cikk szerzője kérdő jelt tesz a cikk címére,mely azt jelzi,hogy ő sem tud határozottan állást foglalni hol volt Ulpianum.Bővebben olvashat afacebook.com-n. Térképek :facebook.com-on '
Ha tud román nyelven,akkor olvassa el a cikket a oradeamea.com-on.
Ha tud román nyelven,akkor olvassa el a cikket a oradeamea.com-on.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése