a) A ferencesek ktora a Sebes Körös bal partján, a vár
alatti rév közelében állt. Alapításának körülményeit és védősztjét nem
ismerjük. 1298, 1332: a m. rtart. itt tartotta kápt-ját. Az egri
őrséghez tartozott, 1472: őrségi székhely, 1533: kusztosza Beregszász,
Debrecen, Szatmár és Telegd ktoraira felügyelt. 1533-50: 6 tart. kápt-t
színhelye. 1557: Varkocs Tamás a vár bevétele után feldúlta a ferences
ktort is. -
b) Az ágostonos remeték Szt Miklós ktorát 1339: említik.
Olaszi Ény-i szélén a Püspöki felé vezető u-ban állt. 1449: Hunyadi
János kormányzó próbálta átadni az obszervánsoknak. 1531-39: a rend 7.
tagja, Balázs ~i perjel a m. rtart. vikáriusa kezébe tett fog-at. -
c) A klarisszák ktorát Báthory András pp. alapította
Velence városrészben. Mellette Szt Anna-kőtp-ot épített. ahol
lelkipásztorkodás is folyt. 1340: részletesen szabályozta a tp.
rektorának és a nővéreknek a jogait és jövedelmeit. Az apácák lelki
gondozását végző ferences atyák mellékoltárnál mondhattak csendes misét.
A közelben egy malom és egy fürdő is az alapításhoz tartozott. 1552: az
apácák szőlők, házak és 27 jobbágytelek fölött rendelkeztek. 1566:
távozniuk kellett, a pozsonyi zárdába költöztek. Okl-eik innen kerültek
a kamarai, il. az Orsz-os Levtárba. -
d) Az obszerváns ferencesek Szentlélek ktorát 1490 k.
említik. Helyét nem ismerjük. 1535: 15 pap, 6 növ., 12 testvér lakta. Ez
volt a legnépesebb m. obszerváns ktor. ~on kívül Szegeden volt még
jelen a r. mindkét ága egyszerre. 1497: az ütközések elkerülése
érdekében a szerz-ek megegyeztek, hogy ezután az obszervánsok nem
telepedhetnek meg olyan városban, ahol a konvetuálisoknak már van ktora.
1529: a ~i ktorban studium generale is volt. 1556: menteni
kellett a tp. fölszerelést. 24 kelyhet a Bajoni családnál helyeztek el,
de János Zsigmond (ur. 1559-71) hívei ezeket is elvitték, s csak a
Báthoryak ecsedi várába menekített miseruhák egy része maradt meg. 1557:
Varkocs Tamás a szerz-eket elűzte. 1572-80: egy-egy lelkipásztort
tudtak küldeni a ~i hívek gondozására. -
e) A domonkosok 1492-93 k. Velence városrészben megkapták
a Mindenszentek tp-ot, a birtokaival együtt. Győri Paulin prov. perjel
ktort épített. II. Gyula p. (ur. 1503-13) 1510: az adomány
megerősítette. 1560: János Zsigmond engedélyezte József perjelnek, hogy a
ktor 3 Bihar vm. faluban fekvő birtokát és 124 fejős tehenét zálogba
adja, ami a szerz-ek távozását jelzi. -
f) premontreiek a kk-ban: →váradhegyfoki Szent István vértanú prépostság; 1804: ~ra telepedtek és a pálosok tp-át, ill. a jezsuita isk-t vették át. -
g) A jezsuitákat Báthori István erdélyi fejed. (ur.
1571-86) 1584: telepítette le, rájuk bízta Olasziban a Szt Egyed-tp-ot.
1699: alapított kisgimn-ukat 1718: nyitották meg, 1735: 2 o-lyal bővülve
nagygimn., 1762: 2 bölcs. o-lyal akad. lett, tanára volt →Pray György, →Katona István. A r. feloszlatása, 1773 u. volt jezsuiták és világi papok tanítottak mindkét intézményben. 1808: a prem-ek vették át (→Nagyváradi Premontrei Gimnázium). - A jezsuiták 1747: a prem-ektől gyógyszertárt vettek (→nagyváradi jezsuita gyógyszertár).
- Házfőnökök: 1702: Selendi János, 1717: Sodar Mátyás, 1726: Zombori
Márk, 1735: Ribics Ferenc, 1743: Csiba Mihály, 1749: Riberics János,
1758: Peringer András, 1762: Buzás János, 1772: Vajkovics Imre. -
h) A pálosoknak Csáky Miklós pp. 1740: telket adományozott. II. József 1786: elűzte őket, tp-uk 1804-: a premontreieké. -
i) Az orsolyita apácák Szenczy István őrknk. alapítványából 1772. IX: leánynev. int-et, 1774: el. isk-t nyitottak. Szaniszló
Ferenc pp. alapításaként 1858: tanítónőképző int-et nyitottak, mely
1871: 3, 1899: 4 évf-os lett. A leánynev. int-ből az 1870-es években
bentlakásos felsőbb leányisk-t, 1890: nyilvános polg. isk-t szerveztek.
1916: felső leányisk-t nyitottak, melyből 1928: létrehozták a
leánygimn-ot. Az okt. nyelve mindegyik isk-ban mindvégig a m. volt.
1941: újra megnyitották a tanítónőképzőt, és tovább működött a
leánygimn. is az 1948. VIII. 3-i államosításig. -
j) A Szatmári Irgalmas Nővérek leánynevelő intézete volt 1856-1948. VIII. 3: az →Immaculata Intézet.
Emellett 1892: ~-Olasziban polg. leányisk-t alapítottak. A Szt Vince
Int-et, mely isk-kat, internátust és népkonyhát tartott fönn, →Fetser Antal alapította. -
k) Az irgalmasok Őrangyal-tp-át (2003: Miseri-tp.),
konventjét és 20 ágyas kórházát 1760: poroszlói Gyöngyösy György váradi
knk. alapította. 1792: Ehrenfels Gáspár Pál knk. alapítványából bőv. a
kórházat, 1945: 50 ággyal rendelkezett. -
Forrás : Magyar Katolikus Lexikon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése