Kenyeres Zoltán: Ady Endre

 Válogatás Ady Endre nagyváradi tartózkodásairól és Léda és Csinszka iránti szerelmének az eseményeiről,valamint más fontosabb eseményekről.

1851-ben születik Ady Lőrinc , 1858-ban Pásztor Mária, a költő édesapja és édesanyja. 1874-ben kötnek egymással házasságot. Mindketten túlélik fiukat, Ady Lőrinc 1929-ben, Pásztor Mária 1937-ben hal meg. A fiatal házaspár , döngölt földes padlózatú, nádfedeles vályogházban lakik, s mintegy félszáz holdnyi birtokon folytat gazdálkodást. A falut elkerüli a vasút, s nincs postahivatala.

1899
Ősszel elígérkezik a nagyváradi Szabadsághoz, de csak néhány hónappal később tudja elhagyni Debrecent.

1900

Januárban belép a nagyváradi Szabadság szerkesztőségébe. A lap kormánypárti.

A városban elsők között Szűts Dezsővel ismerkedik össze, aki különböző lapoknál újságíróskodik, bátorítja, támogatja Adyt költői útján, de ő vezeti be a váradi éjszakai életbe is.

A Szabadság szerkesztőségében barátságot köt Biró Lajossal és Nagy Endrével.

Mindhárman nyilatkozatban utasítják vissza a helyi Szigligeti Társaság elnökének, Rádl Ödönnek támadását a modern irodalom ellen.

Barátságot köt Dankó Pistával.

Tavasszal bejelenti, hogy új verseskötetet szándékozik kiadni, augusztusban megjelenik a kötet első előfizetési felhívása a Szabadság hasábjain, ősszel segélyt kér Szigligeti Társaságtól a kiadásra.

Ugyancsak még tavasszal megismerkedik egy csinos szőke diáklánnyal, Márton Gabriellával, akinek írói ambíciói vannak, hírlapi cikkei is megjelennek. Ősszel már eljegyzésükről ad pletykaszerű híradást egy lap, a hírt Ady cáfolja.

A városok, amelyeket addig alaposabban megismerhetett a magyar városiasodás különféle kérdésköreit mutatták be, most Váradon találkozik az asszimilált-asszimilálódó zsidóság világával és az antiszemitizmus nyílt vagy rejtett megnyilatkozásaival. Álláspontja határozott. Szeptemberben éles, szarkasztikus írásban utasítja vissza a fővárosban élő, neves irodalomtörténész, Bodnár Zsigmond nézetét, hogy „a klerikalizmus és antiszemitaság térfoglalása az idealizmus növekedését jelenti”

1901

A január 1-jén megjelent Írók és írások című cikkében először említ Nietzschénél szereplő fogalmat: „Az Űbermensch tehát nem fantóm. Igaz, élő ember: kiválóság.”

Több műsoros esten szavalják, felolvassák verseit.

Ismeretséget köt Fedák Sárival.

Április 22-én megjelenik a Nagyváradi Friss Újságban a váradi káptalant támadó cikke, az Egy kis séta. „…De nézzék meg a Kanonok-sort és gondolkozzanak. Az előkelő, feszengő, jómódra valló paloták redőnyei le vannak bocsájtva. Lakosai a legmihasznább, legingyenélőbb emberek. (…) Sétáljanak el aztán bármely külvárosi részbe. De erősítsék meg a szívüket. Mert nyomort, bűnt és piszkot látnak. Meglátják, hogy mennyi nyomort lehetne enyhíteni s mennyi könnyet letörölni a kanonokok pénzével.” A káptalan bepereli, a bíróság az év végén három napi fogházra és tíz korona pénzbírságra ítéli.

Májusban elhagyja a Szabadság szerkesztőségét és átszerződik az ellenzéki szellemű, erősen radikalizálódó Nagyváradi Naplóhoz. Szerkesztője Fehér Dezső, akit Ady a „nevelőmesterének” tart őszintén hisz költői tehetségében, és egyengeti útját.

Júniusban A fekély címmel éles támadást intéz Bartha Miklós ellen, akivel a korábbi években még rokonszenvezett.

Tisza István és a bihari dzsentry címmel október 24-én jelenik meg első bíráló cikke Tisza Istvánról. Előzménye, hogy október elején megbukott a helyi képviselőválasztáson Tisza Kálmán, s a megyében csökkenni kezd a Tiszák népszerűsége. Ady 1899 október 28-án említi először publicisztikájában Tisza István nevét, s ez év őszéig legtöbbször megbecsüléssel ír róla. 1901. február 2-án még „mi országunk: Biharország szeretett reménységének” nevezi.[12]

Novemberben A poétakirály és felesége címmel beharangozza a Jókai-házaspár váradi meghívását és kiáll Jókai mellett, akinek sokan nehezményezték a zsidó származású Nagy Bellával kötött házasságát.(Jókaiék csak a következő évben tesznek eleget a meghívásnak.)

Decemberben mozgalmat indít a párbaj betiltásáért.

1902

Januártól Fehér Dezső társszerkesztőjévé teszi a Nagyváradi Naplónál.

Márciusban rövid, lelkesült cikket ír Kiss Józsefről: „…A kozmopolitának hirdetett nagy poétának az egyetlen verse fölér a legújabb összes úgynevezett hazafias lírával”[13], ugyanabban a hónapban megismerkedik Bródy Sándorral.

Májusban a váradi királyi tábla elutasítja fellebbezését az Egy kis séta perében és helybenhagyja az elsőfokú ítéletet.

Nyáron bontakozik ki néhány hónapig tartó viszonya egy nála idősebb orfeum-énekesnővel, Rienzi Máriával.

Júliusban ötnapi fogházbüntetést tölt Szegeden egy még 1899-ben, Debrecenben vívott párbaja miatt.

Ady, Biró Lajos és egy váradi ügyvéd, Dénes Sándor egy-egy egyfelvonásos darabot írnak, a három darabot szeptemberben adják elő. Ady jelenete, A műhelyben az irodalom emberének három lehetséges, egymástól eltérő felfogását és magatartását vázolja fel a társadalommal szemben (a teljes kiábrándultságot, a messiánikus hitet és a társadalom-jobbítás reményét). A bemutató napján, szeptember 27-én Várady Zsigmond cikket ír a Nagyváradi Naplóba A mi fiaink címmel. Várady ügyvéd, újságíró, később képviselő, s 1913-ban öngyilkos lesz, amikor meghiúsul az általános választójog bevezetése. Cikkében a három fiatalt méltatja, az eredeti magyar darabok színrehozatalának jelentőségét említi, de túl ezeken felhívja a figyelmet a vidéki városok önálló kulturális kezdeményezéseinek fontosságára. Csirája ez annak a nagyobb ívű gondolatnak, mely A Holnaphoz vezet. Juhász Gyuláék majd éppen annak a Dénes Sándornak lakásán szövik terveiket, aki ezen az esten szerepel, s nála történik az antológia legendás névadása.

Októberben Osvát Ernő közreadja a jelenetet a Magyar Műhely hasábjain.

Novemberben Irodalmi reakció címmel felemeli szavát, amikor egy budapesti lap Erdős Renée új verseskötete kapcsán a modern irodalom „beteges érzékiségét” emlegeti.

1903

A Nagyváradi napló felelős szerkesztőként jegyzi nevét. Újévi cikkében arról a hecckampányról ír, amelyet a kormány és Bartha Miklós szított, mondván, hogy a valamikori Rákóczi-birtokon a zsidó bérlők szipolyozzák ki a rutén parasztokat. Ady szerint az egész nagybirtokrendszer felelős a szegénységért. „Lelkében ma már minden dolgozó magyar ember szocialista…”

Februárban a Szigligeti Társaság neki ítéli a (bihari születésű, de szegedi törvényhatósági bizottsági tag) Pálfi Antal által alapított 200 koronás újságírói pályadíjat. Ezután adja közre március 1-én a Nagyváradi Naplóban Levél az apámnak című írását az újságíró-hivatásról, Heine szavával a szentlélek lovagjainak nevezve az újságírókat.

Márciusban néhány napra Velencébe utazik.

Áprilisban versei jelennek meg Bródy Sándor lapjában, a Jövendőben.

Májusban harcos cikkeket ír Somló Bódog mellett, akit evolucionista, darwinista nézetei miatt a konzervatív tanári kar el akar távolítani a jogakadémiáról. A Merénylet a nagyváradi jogakadémián című írást Pör a gondolkodás ellen címmel vezércikként leközli Vészi József a Budapesti Naplóban.

Júniusban letölti az Egy kis séta miatt kirótt háromnapos fogházbüntetését.

Júliusban a Társadalomtudományi Társaság nagyváradi megbízottja lesz.

Augusztusban megismerkedik Diósy Ödönné Brüll Adéllal. (Egyes emlékezések szerint szeptember elején.) Brüll Adél (1872-1934) jómódú nagyváradi zsidó családból származik, okos, művelt, szép nő, 1898-ban megy hozzá Diósy Ödönhöz. Férje jó képességű üzletember, Baross Gábor kinevezi a Kereskedelmi Múzeumba, s annak megbízottjaként Szófiában tevékenykedik, export-import ügyeket intéz Magyarország és a Balkán között, közben saját vállalkozásokat is folytat. A házaspár Szófiában katolizál. Diósy 1900-ban tönkremegy, szökve menekülnek Szófiából. Párizsban telepednek le, Diósy új vállalkozásokba kezd. Adél néha hazalátogat, 1901-ben és 1902-ben is hosszabb-rövidebb időt tölt Nagyváradon. 1903-ban júliusban ismét hazautazik. Korábban is találkozhatott már Ady nevével, hallhatott róla otthoni tartózkodásai alatt, s olvashatta írásait a Nagyváradi Naplóban, amely Párizsban is járt nekik, mivel férje a lap alapító részvényesei közé tartozott. A kortársak egész legendát szőttek a köré, hogy Diósyné 1903-ban avval a föltett szándékkal utazott haza, hogy kimentse Adyt a provincialitás hínárjából. A szép, de kellő alapot nélkülöző legendával szemben valószínűbb, hogy személyes megismerkedésük a véletlen műve volt.

Szeptemberben Adél Pestre utazik, Ady elkíséri, másnap tér vissza. Megjelenik az első Brüll Adélhoz írott vers: A könnyek asszonya. Ady néhány nappal később újra meglátogatja Adélt Pesten, féltékenységi jelenet játszódik le köztük, mivel Adél egy régebbi váradi férfiismerősét fogadja szállodájában. Ennek a jelenetnek emléke szüremlik át a következő évben írott Balogh című novellájába. Megjelenik új kötete, a Még egyszer.

Októberben Adél visszatér Párizsba. Ady Pesten elbúcsúzik tőle.(Emlékezések szerint Münchenig kísérte, mások szerint Bécsig ment vele.) Bejelenti Fehér Dezsőnek, hogy megválik a laptól. Hazautazik Érmindszentre, franciául tanul. Utolsó cikke a Nagyváradi Naplóban október 24-én jelenik meg (Falusi levél), ebben többek között megemlíti, hogy a következő évben külföldre megy, talán Pétervárra (néhány hónappal korábban már vásárolt egy orosz nyelvtant), talán Párizsba, talán Berlinbe.

Novemberben megyei segélyt próbál szerezni külföldi tartózkodásához.

Decemberben Vészi József munkatársul hívja a Budapesti Naplóhoz.

1905

Február 19-én jelenik meg a Találkozás Gina költőjével: ebben a versben írja le először a Léda nevet. E költött név ezután is a versek számára fenntartott név marad, személyes érintkezésükben, levelezésükben mindvégig Adélnak szólítja Diósynét, s másoknak is így beszél róla.

Májusban Adél hazautazik Párizsból, Ady Münchenig megy elé, néhány napot együtt töltenek a Starnberger See partján. Ez az élményi alapja A tó nevetett című versnek.

Adél őszig Nagyváradon van, Ady többször meglátogatja.

1906

Ősszel több hetes földözi tengeri hajóúton vesz részt Adéllal.

1907

Júliusban Adél is hazutazik édesanyja betegségének hírére, de édesanyja meghal, mire hazaérkezik.

Augusztusban Adélnak kislánya születik: halva. Ady gyermeke volt? Diósy Ödön volt az apja? A visszaemlékezések nagy része az előbbit sugalmazza, de ez is a bizonyíthatatlan legendák körébe tartozik.

1908

Februártól májusig Érmindszenten lakik, ez alatt az idő alatt onnan utazik Debrecenbe, Nagyváradra, Pestre. Februárban részt vesz Váradon a fiatal íróknak azon a baráti összejövetelén, amelyen irodalmi kör megalakítását tervezik. A legenda szerint megérkezésének estéjén adja a Holnap nevet a szerveződésnek. (A kérdésre, hogyan nevezzék magukat, fáradtan csak annyit válaszol: Majd holnap…- ti. majd akkor térjenek erre vissza.

Augusztusban Olaszországon, Velencén keresztül tér haza Adéllal. Adél szeptemberben néhány napos látogatást tesz Érmindszenten.

Szeptemberben megjelenik Vajda János emlékének dedikálva A Holnap első kötete. Antal Sándor rendezi sajtó alá és ő ír hozzá előszót. Ady mellett Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka verseit tartalmazza. Minden költőt kis ismertető szöveg vezet be. Már a Nyugat megindulása is konzervatív támadásokat váltott ki az év elején, de most a kötet megjelenése után még élesebben két táborra szakad az irodalmi közélet, és megkezdődik a modern magyar irodalom első nagy vitája, mely a következő évet is felöleli.
Ady októberben végleg megválik a Budapesti Naplótól. Részt vesz Nagyváradon a Holnap Társaság megalakulásán. Antológia helyett a jövőben rendszeresen megjelenő folyóiratot szeretnék kiadni. Ez a terv nem válik valóra.

1909
Márciusban Adéllal a Riviérára utazik, megfordulnak Nizzában, Monte Carlóban. Itthon megjelenik második novelláskönyve, az Új csapáson. Octavian Goga románra fordítja és közreadja néhány versét. Verseit szavalják a Galilei Körben.

Augusztus elején a Gyalui havasokban üdül kolozsvári barátaival. A hónap második felében Adél hívására Svájcba utazik.

Szeptember közepén jön haza, hazautazik Érmindszentre, majd decemberig a fővárosban és különféle vidéki városokban vesz rész irodalmi matinékon és esteken.

1910

Júniusban Adél itthon kezelteti magát. Egyre többet civódnak, Ady szakításra gondol. Szinte menekül Adél elől, a Csorba-tóhoz utazik, ahol öccse tölti a mézesheteit.

Szeptemberben helyreáll kapcsolata Adéllal.

Novemberben rosszul lesz egy Miskolcon rendezett Nyugat-esten. Érmindszenten betegeskedik. Vádaskodó, veszekedő levélváltása van Adéllal. Adél Ady családját okolja viszonyuk romlásáért.

1911

Januárban Párizsba utazik. Mind több a veszekedés közte és Adél között.

Márciusban Adéltól búcsú nélkül jön haza.

Májusban újra, immár utoljára útnak indul Párizsba. Röviddel megérkezése után Monte-Carlóba utazik Adélhoz. Együtt mennek Olaszországba, Pisába, Firenzébe és Rómába látogatnak.

Június végén érkezik haza. Júliusban Adél is Pestre utazik.

Szeptember közepén a Chiemseenél találkozik Adéllal, Münchenbe mennek.

November második felében levelet kap Svájcból.” Kedves Ady Endre. Itt a francia Svájcban, egy lánypensionatban ezen a szomorú őszi délutánon kezembe került a maga arcképe és erősen elszomorított. Bocsásson meg, de borzasztó elgondolnom, hogy maga, a ma talán egyetlen élő magyar zseni, ilyen fiatalon, ilyen betegen, ilyen kiélten néz a világba. Nem tudom létezik-e s ha létezik jó-e Magához a Maga Léda asszonya, de kérve-kérem, vigyázzon Magára.” A levél írója az akkor tizenhét éves Boncza Berta, Csinszka.

A levélre Ady december végén válaszol.

Boncza Berta újévre jókívánságait küldi Svájcból, levelében írja: „A betegsége szomorúvá tesz - őszintén érint - bár érdek nélkül.

1912

Januárban „Talán címezhetném Kedves Kis ismeretlen barátnőmnek is magát” kezdettel levelet ír Boncza Bertának

 A tavasz folyamán folytatódik levelezése Boncza Bertával, az év második felében azonban megszakad a levélváltás. Boncza Berta júniusban végleg hazatér a svájci intézetből Csucsára.

Karácsonyra hazautazik Érmindszentre. Boncza Berta újévre üdvözlő lapot küld.

1913

Március 16-án a Nyugatban megjelenik a Kis női csukák, melyben mintegy elbocsátja az Adéllal történt szakítás utáni futó kalandjait.

Májusban Brüll Adél Pestről Párizsba utazik, Adytól levélben találkozót kér a bécsi pályaudvaron. A találkozás nem jön létre.

Júliusban elhagyja a szanatóriumot és hazautazik Érmindszentre. Zilahra, Nagyváradra látogat.

Egész évben folyamatosan levelez Boncza Bertával.

1914

Április 23-án Csucsára látogat, több mint kétévi levelezés után személyesen is megismerkedik Boncza Bertával. Boncza Berta ebben az időben Lám Bélához készül férjhez menni, aki diplomás gépészmérnök, később novellákat is ír. Ezt a viszonyt zavarja meg Ady betoppanása. Váradon mulatozás után mámoros fővel ül vonatra, fáradtan, gyűrötten érkezik Csucsára. Néhány nappal később írott levelében mentegetőzik is kinézetéért.

A Nyugat május 1-i számában jelenik meg a csucsai bemutatkozást idéző vers: Vajon milyennek láttál?

Májusban egyre bensőségesebbé válik levelezésük. Május 14-én Boncza Berta így ír: „Egyetlen - jó - Ady Endrém - tegnap - nem folytathattam [ti. a levelet. K. Z.], túl izgatott voltam! - Aludni sem tudtam - mindig Önre gondoltam - rettenetes - így élni! Messze attól az egyetlentől - akit én igazán szeretek!”

Júniusban Ady ismét Csucsára látogat, 6-án érkezik és 12-én utazik tovább. Ez a hét kapcsolatuk döntő fordulata. Elhatározzák, hogy összeházasodnak. Ady megkéri Berta kezét a nagymamától. Berta anya nélkül nőtt fel,édesanyja gyermekágyi lázban az ő születésekor meghalt. A nagymama, Török Károlyné – mivel Berta szülei első unokatestvérek voltak – egyszerre nagymamája és nagynénje Bertának. Ő áldását adja a frigyre. Azon a héten születik meg a Csinszka név. Eltérően a Lédától, ez nemcsak versekben szereplő név lesz, hanem a levelek és később a mindennapi érintkezés megszólító formája is. Boncza Berta ettől kezdve magát is Csinszkának nevezi. A hét hangulati emlékét őrzi A Kalota partján című vers.

Ady elutazik Csucsáról, de 26-án visszatér, levelet ír Boncza Miklósnak, megkéri leánya kezét. Csinszka ugyancsak levélben kéri apja hozzájárulását férjhezmeneteléhez. A két levelet közös borítékban adják fel. Nem érkezik válasz, de a hallgatás ezúttal nem beleegyezést jelent.

Júniusban Csinszka húsz éves, tehát még nem nagykorú, szülői engedély nélkül nem mehet férjhez. Az akkori törvények (1877. XX. t .c.) a huszonnegyedik életév betöltéséhez kötik a nagykorúságot. A huszadik életév után viszont kérelmezni lehet önálló háztartás alapítására a nagykorúsítást, vagyis a szülői beleegyezést pótló gyámhatósági beleegyezést. Csinszka ezért a kolozsvári árvaszékhez fordul az engedélyezésért. Megkezdődik a hosszadalmas bürokratikus eljárás, melynek során a rokonságnak és a leendő férjnek egyaránt meg kell jelennie a lakóhelyén illetékes hatóság előtt.

Júniustól decemberig Ady Érmindszent, Csucsa, Kolozsvár és Pest között ingázik. Próbálja sürgetni az eljárást, kerülő utakon, összeköttetései révén próbálja jobb belátásra bírni Csinszka apját. Mozgósítja közös ismerőseiket. Hasztalan. Márpedig Boncza Miklós a központi szereplő: ha az árvaszék az ő akarata ellen dönt, joga van megfellebbezni a határozatot, évekig elhúzhatja a házasságkötést. Így is nyolc hónapig áll ellent leánya kívánságának. Nem maradiságból, nem gőgből ellenzi a házasságot, nem az a baja, hogy leánya egy poétához akar hozzámenni, Ady nőügyeit és italozását is elnézné. A beteg embertől félti leányát. Ellenkezésében nem ideológiai vagy politikai megfontolások játszanak szerepet. Egyébként is szabadkőműves és ekkorra már kikopott a politikából. Valamikor országgyűlési képviselő volt, de 1905 után lehagyták. Visszavonultan él Pestszentlőrincen Erlesbeck Kamillával, aki szeretője, s fokozódó érelmeszesedésekor ápolója.

Ady az év végét Csucsán tölti.

1915

Januárban Érmindszentre utazik, onnan Pestre, hogy előmozdítsa a gyámügyi engedélyezést.  Ady a több hónapos hajszában kimerülve újra az ital mámorát keresi, beteg lesz, veronálmérgezést kap.

Február közepéig ismét a Városmajor Szanatóriumban ápolják.

Február 26-án Kolozs vármegye Árvaszéke meghozza döntését, irásos véghatározatában engedélyezi Csinszka kérelmezett házasságkötését. Boncza Miklós továbbra sem adja áldását a házasságához, de a tizenöt napos fellebbezési idő alatt nem nyújt be fellebbezést.

Március 27-én tartják esküvőjüket. A polgári anyakönyvezés Bárczy István polgármester előtt történik, az egyházi szertartás pedig a Szilágyi Dezső téri református templomban. Rajtuk és az összeeskető lelkészen kívül csak a három tanú van jelen, Ady Lajos, Ignotus és Vészi József.

Április első napjaiban még Pesten vannak, aztán visszautaznak Csucsára. Adyt Tasnádon behívják sorozásra. Az orvosi vizsgálaton alkalmatlannak minősítik. Érmindszentre, Zilahra utaznak.

1916

Csinszka felkeresi a hadkiegészítő parancsnokság tábornokát, aki jóindulatúan engedélyezi, hogy a mentességet egy kolozsvári szállodában várhassák meg. A menetesség megérkezik, de ideiglenes, időről időre meg kell hosszabbítani. Ady ettől kezdve nem szabadulhat a behívástól való félelemtől.

Márciusban Csinszkával Pestre utazik, noha február óta betegeskedik, köszvényre, neuraszténiára panaszkodik. 26-án részt vesz a Nyugat matinéján. Háborúellenes megmozdulás ez, melyen legnagyobb hatást Babits kelti Húsvét előttjével. A pesti tartózkodás sűrű összejövetelei, a baráti látogatások előhívják alkoholizmusát. Állapota hirtelen leromlik.

Áprilisban ismét a Városmajor Szanatóriumba kerül. Csinszka vigyáz rá, rövid idő alatt rendbe jön. Amikor Csinszka elutazik újra italozni kezd, s udvarolgat, még házassági ajánlatot is tesz egy tizenhét éves lánynak, Máthé Eleonórának, akit idegrohamok miatt kezelnek a szanatóriumban.

Júniusban Csinszka hazaviszi Csucsára.
Leveleinek tanúsága szerint az év második felében végig Csucsán van, egy rövid novemberi érmindszenti látogatást kivéve. Megrázó élménye, hogy látnia kell, mint vonulnak el a villa alatti úton a dél-erdélyi menekülők, akik a szülőhelyükre betört román csapatok elől voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat.

1917

Januárban meghal Boncza Miklós. Végrendelete szerint egyedüli örököse Csinszka. Semmit sem hagy törvényes házasságán kívül, egy belvárosi kalaposnővel folytatott viszonyából született másik leányára, Gurgacsinszky Emíliára, akinek egyébként gondoskodó, jó apja volt. Megindul a hagyatéki eljárás.

Áprilisban két hetet töltenek Pesten.

Május elejétől június elejéig Balatonfüreden vannak. De május 20-án részt vesz a Nyugatnak a Zeneakadémián rendezett matinéján, melyen Bartók is szerepel.

(A történethez tartozik, hogy Hatvany a szerzői jogot Ady halála után majd Csinszkának ajándékozza. Csinszka nem hajlandó osztozkodni Ady szüleivel, akik a trianoni béke után nehéz helyzetbe kerülnek. Hosszú pereskedés kezdődik Csinszka és az Ady-szülők között.)

Júliusban ismét késlekedik ideiglenes katonai mentesítésének hivatalos meghosszabbítása. Idegőrlő várakozás. Csinszka Tisza titkárától ezúttal bevárási engedélyt tud kieszközölni, amely azt jelenti, hogy addig sem kell bevonulnia, amíg a hivatalos felmentés nem érkezik meg.

Októberben Csinszkával Pestre utazik, átveszik Boncza Miklós Veres Pálné utcai háromszobás lakását. Berendezik és a hónap közepén beköltöznek.

A karácsonyt Csucsán töltik.

1918

Februárban részt vesz a nagyváradi újságíró-rendezvényen. A közönség döbbenten látja romló állapotát, ittasságát.

Június végétől október végéig Csucsán van.

Novemberben állapota rosszabbra fordul, kisebb szélütés éri.

Egy gyötrelmes, zavart pillanatában állítólag szétszaggatja kedvenc Bibliáját. Belső táblájára Jézus utolsó szavait írja: Eli,Eli,Lama Sabaktani. Egyes emlékezések szerint ez még Csucsán történik, mások szerint Pesten.

Decemberben felkötözik hozzájuk Csinszka nagymamája, aki fél a zavargásoktól. Mindnyájan megbetegszenek. Ez nemcsak az őszirózsás forradalom ideje, hanem a spanyol járványé is. Ady tüdőgyulladást kap.

1919

anuárban állapota válságosra fordul. Beszállítják a városligeti Park Szanatóriumba. 27-én reggel meghal. Utolsó óráiban egy fiatal ápolónő van mellette. 29-én a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában állítják fel ravatalát, innen kíséri hatalmas tömeg a Kerepesi úti temetőbe. Móricz Zsigmond, Jászi Oszkár, Babits Mihály, Schöpflin Aladár, Kunfi Zsigmond, Biró Lajos, Kernstok Károly mond beszédet és Haypál Benő Ady és Csinszka eskető lelkésze.

Teljes cikk : m-szilvi.web.elte.hu