Emődi András: Nagyvárad város lakossága és archontológiája a 18. században 1713–1785.

 

Nagyvárad 18. századi történetére vonatkozó helyi levéltári források és demográfiájának, közigazgatás-történetének szakirodalma

 Várad középkori levéltárai a katolikus püspökségnek és intézményeinek kiűzetése(1557) után is hihetőleg épségben kerültek át az Erdélyi Fejedelemség kezelésébe.Egyetlen katolikustestület, a premontrei rend váradhegyfoki Szent-Istvántársaskáptalana mutatottfolytonosságot, ugyanis a hiteleshelyi teendők kiszolgálására világi testületként– átvette az egykori székesegyházi és székeskáptalani levéltári anyagot. 1566-ban száműzték Váradról e káptalant is, és fejedelmi requisitorok vették át a levéltár kezelését. A levéltár boltozott helyisége Szalárdi János leírása szerint a vár I. Rákóczi György fejedelem által építtetett kaputornyának alsó szintjén volt. 1660. augusztus 27-én a várat feladó váradiak átadási feltételeinek negyedik pontja szerint

a várbeli káptalanság is abban való levelekkel az ország számára hagyassék

. A török ostromló tábor vezetője– Köse-Ali basa– azonban másnap csak annyit engedélyezett, hogy a levéltár helyiségét lepecsételhessék, és majd utólag elszállíthassák az iratállományt. Erre azonban sohasem került sor. A fejedelemség-kori Várad önkormányzatának levelesládáját valószínűleg még az ostrom előtt bemenekíthették a várba. Tény, hogy a levéltárakat a várba bevonuló janicsárok elpusztították. Ez 32 esztendő múltán, a keresztény seregek bevonulásakor beigazolódott.

Tovább : academia.edu  

Térképek 

 Olasziárvízsújtotta területei 1774. augusztus 1-én. GasznerLőrinc Teofil püspökségi és vármegyei geometra felmérése

 U.az. részlet, telekszámozással

 Újváros ésOlaszi központi részei. GasznerLőrinc Teofil felvétele 1780körül.

 

 Nagyvárad– Újváros 1780 előtti rekonstrukciós térképvázlata.

 Váradolaszi 1780 előtti rekonstrukciós térképvázlata.

Forrás : Emődi András